A tételek között szerepel menükártya, csavar, poggyásztároló, széksor, de lehet venni futóműről származó gumit, műhorizontot is. A legdrágább tétel egy repülési műszer, egy úgynevezett Mach-számláló, amellyel a gép hangsebességét mérték. A gép a hangsebesség kétszeresével repült az óceán fölött. Az első Concorde forgalomba állításának januárban lesz 41 éve. Az elsősorban a francia Air France és a brit British Airways által üzemeltetett gépek három óra alatt tették meg a London-New York távolságot. A forgalomból 2003 októberében vonták ki őket, miután a szeptember 11-i terrortámadások miatt jelentősen csökkent az utasforgalom, valamint egy 2000 júliusában történt, 113 halálos áldozatot követelő balesetben lezuhant az egyik példány. Az aukció előtt október 22. és 30. között Toulouse-ban kiállítják az árverezésre kerülő tárgyakat.

Egy amerikai állampolgárságú férfi 2016. október 9-én 10 óra 30 perckor egy Ford Focus vezetőjeként akarta elhagyni az országot Röszkénél. Az adattári ellenőrzés alapján a magyar határrendészek megállapították, hogy a gépkocsi körzését a német hatóságok elrendelték. A rendőrök a közel 5 millió forint értékű személyautót lefoglalták.

Gyakran látni ilyen és hasonló megoldásokat az úttest szélén. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit tegyünk, ha ilyen közlekedési táblákat látunk? Például köteles vagyok-e lelassítani a sebességet 30 km/h alá, avagy számíthatunk a közelben emiatt intézkedő rendőrökre? Mielőtt jogilag vizsgáljuk meg a helyzetet, érdemes azért azon elgondolkodni, hogy miért helyezik el ezen az állványon a táblákat. Nyilván azért mert itt valóban dolgoznak az útépítők, és emiatt- főleg városon kívül -, bizony az ott szorgoskodók akár  veszélyben is lehetnek a nagyobb tempóval érkező járművek miatt. Tehát azon nem nagyon érdemes vitatkozni, hogy, ha itt dolgoznak, igénybe veszik az úttest egy részét, akkor jogos-e a sebességcsökkentési elvárás, vagy akár az előzési tilalom is. Ugyanakkor mivel egy vezetőtől jelzés nélkül nem várható el, hogy felismerje az útépítőket, ezért az is jogos, hogy a területet valahogy jelezni kell. A közúti jelzőtáblákat pedig pont ezért találták ki. És az is igaz, hogy egy párórás útépítéshez teljesen felesleges normális oszlopon, azt szabályosan lerögzítve táblákat elhelyezni, hiszen ennek a költsége sem kevés. Arról nem beszélve, hogy ezt lehetetlen megvalósítani, amikor az úttakarítók a munka közben mindig egy kicsit arrébb költöznek. Azaz marad a  képen látható megoldás, amivel kapcsolatban egyértelműen azt tanácsolom, hogy igenis tessék lassítani, figyelni, sőt az előzést se ezen az útszakaszon hajtsuk végre. Viszont igazán korrekt akkor lenne ez a tábla, ha alá tennének egy 200 m, vagy hasonló kiegészítő jelzést, hiszen így jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig érvényesek ezek a jelzések... Megint más kérdés, hogy jogilag mit ér egy ilyen jelzés, mondjuk egy vitatott esetben? Erre a vonatkozó jogszabályokból kapunk választ: A KRESZ alapján: "10. § (3) A jelzőtáblákat az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el." Ez alapján nincs jelentősége, hogy a jelzőtáblákat milyen technikai megoldással helyezik el az úttest mellett. Akár a tölgyfa oldalára is rátehetik, akár egy fűcsomóval is kitámaszthatják, de a képen látható megoldás sem mond semmiben ellent a szabályban leírtaknak. Azonban létezik egy másik jogszabály is, amely a közúti táblák elhelyezésével foglalkozik. (A teljes szabály ITT olvasható) Ebben pedig már részletes meghatározásokat találunk, hogyan kell elhelyezni egy táblát, azaz lefordítva: jogos elvárás egy jármű vezetőjének, hogy a táblákat az itt leírtak alapján keresse az utakon. A következőt olvashatjuk a jogszabályban: "A jelzőtáblákat az útburkolat, illetőleg a talaj szintje felett úgy kell elhelyezni, hogy a) olyan helyen, ahol gyalogosközlekedés nincs, a tábla aa) (a legalsó tábla) alsó éle legalább 1,50 méter, ab) (a legfelső tábla) felső éle legfeljebb 4,10 méter, ac) (a körforgalomban a kijárati útirányjelző tábla) felső éle legfeljebb 1,00 méter, b) olyan helyen, ahol gyalogos- és/vagy kerékpáros közlekedés van, a tábla ba) (a legalsó tábla) alsó éle legalább 2,25 méter, bb) (a legfelső tábla) felső éle legfeljebb 4,10 méter, c) az úttest felett elhelyezett tábla alsó éle legalább 4,70 méter," Ennek a kötelezettségnek az állványon elhelyezett jelzések - hiszen alacsonyabban vannak, mint 1,5 méter - nem felelnek meg. Ráadásul még mindig itt a nagy kérdés, hogy a jelzés meddig érvényes? A KRESZ szerint mind a sebességkorlátozás, mind az előzni tilos tábla az útkereszteződésig, avagy a feloldótábláig érvényes. Azt pedig a legritkábban lehet tapasztalni, hogy az útépítők feloldótáblát is kihelyeznek egy következő állványra. Így viszont a karbantartási hely után akár még több száz méterrel is csökkentett sebességgel kéne haladni. Ez viszont már nem korrekt, főleg, ha itt "lőnek" le az ellenőrző masinával, és ez alapján jön ki egy vaskos büntetés. (Sokan nem tudják egyébként, hogy feloldótábla és kereszteződés hiányában a tilalmi táblákat 1000 méterenként meg kell ismételni, azaz ennél nagyobb távolság esetén nem várható el a vezetőtől, hogy emlékezzen egy korábban elhelyezett jelzésre...) Ahogy már írtam, a KRESZ lehetővé teszi, hogy a tilalmi táblák alá távolsági értéket írjanak, én ezt tartanám a legjobb megoldásnak. De akár a KRESZ-ben is szerepelhetne egy olyan mondat, hogy "a jelzett tilalmak csak az útépítés, útkarbantartás területére vonatkoznak." És persze, ami szintén nem korrekt, és sajna ennek ellenére sokat lehet látni, hogy a munkának már régen vége van, de a tábla még mindig ott marad. Pedig a jogszabály ilyenkor azt mondja, hogy a jelzést, ha már nem kell, akkor  el lehet fordítani vagy le lehet takarni. Ez lenne a minimum! Összefoglalva:   Az állványra kihelyezett táblák jelzéseit mindenképpen érdemes komolyan venni. Egy baleset esetén biztos, hogy arra fognak hivatkozni, hogy a figyelmeztetés vagy tilalom ott volt, és a KRESZ-ben leírtak alapján figyelembe kellett volna venni. Ezért nem érdemes vitatkozni sem, ha mondjuk a helyszínen a rendőr elcsíp a sebességtúllépés, vagy előzési tilalom megszegése miatt. Ugyanakkor, ha a jelzett helytől jóval távolabb történik egy ellenőrzés, ahol már nyoma sincs az útépítésnek, bár elméletileg a tábla még hatályos, akkor jogosan reklamálhatunk, hogy a közúti jelzéseket nem megfelelően helyezték el. A fenti jogszabályra történő hivatkozással ilyenkor egy fellebbezést jó eséllyel meg lehet nyerni. Aki magyaráz: Pető Attila a „Kreszprofesszor”

"A határok egy napra történő lezárása megmutatná az embereknek, mit jelent két órát várakozni arra, hogy beléphessenek Olaszországba vagy Spanyolországba, és az, hogy mindenhol ellenőrzések vannak. Egyetlen nap, hogy megtapasztalják, milyen lenne kikerülni Európából" - közölte a miniszterelnök egy hétfői párizsi konferencián. "Borzalmas, amit javaslok, de arra jó lenne, hogy az állampolgárok megértsék, milyen előnyökkel is jár az EU-tagság" - mondta. Az uniós ügyekre szakosodott Euractiv hírportál tájékoztatása szerint Xavier Bettel a magyarországi kvótareferendumról is beszélt, és aggodalmát fejezte ki annak a végeredményével kapcsolatban. "A szolidaritás európai értékeit nem lehet hibajavítóval kitörölni" - fogalmazott. Kijelentette, hogy "a közösségi szellem hiánya az európai vezetők részéről megakasztotta az Európa-projektet (...) A közös munka és az összefogás egyszerűen nem létezik, mindenre nemzeti dimenzióból tekintenek". "Úgy beszélnek Brüsszelről, mint egy UFO-ról, Brüsszel azonban mi vagyunk" - tette hozzá. Felszólalásában Bettel a Brexit kapcsán hangsúlyozta, hogy az EU-nak határozottnak kell maradnia, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az egységes belső piachoz való hozzáférés érdekében London fogadja el a személyek mozgásának szabadságát, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Mint mondta, Európa nem lehet a la carte menü, amelyből az ember kiválasztja a számára hasznos részeket, a többit pedig figyelmen kívül hagyja. "Nem a Facebookon vagyunk, ahol van +bonyolult kapcsolatban+ státus" - szögezte le a luxemburgi miniszterelnök. Az Egyesült Királyságban június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A részt vevő brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. MTI