Egy jó autószerviz ismérve, hogy betartja a rá vonatkozó szabályokat. Ebből nem kevés van, amit az 1/1990-es KHVM rendelet szabályoz. Na, persze akad még jó néhány törvényi hely, amelyet figyelembe kell venni, ha valaki járműszervizt nyit, de mindenképpen ez a kiinduló pont. Eszközök kalibrálása A járműfenntartó tevékenységhez szükséges mérőeszközöket meghatározott időnként kalibráltatni kell. A rendelet mellékletében megtaláljuk többek között a fékerő mérő, futómű ellenőrző, lengéscsillapító vizsgáló, kerékkiegyensúlyozó, vagy füstölésmérő eszközöket, amelyeket 6 hónap után kell újra beállítani, vagyis kalibrálni. Ha nem jó a műszer, mit sem ér a beállítás Kicsivel lazább, 12 havonkénti kalibrációs kötelezettség vonatkozik például a lassulásmérő berendezésekre, a légfék szerelvények ellenőrzésére szolgáló eszközökre, vagy például a menetíró ellenőrzőkre. Az eszközök kalibrálása természetesen pénzbe kerül. Azok a szervizek, akik például elmismásolják a kalibrálásokat és mondjuk, csak akkor hívnak az eszközhöz szakembert, ha már nyilvánvalóan fals adatokat ad, ezen lehet, hogy spórolnak, de hogy az előírásokat megsértik az biztos. Persze, ha nem kell az eszközök bemérésére tízezreket kifizetni, akkor ez ismét egy kis versenyelőny azokkal szemben, akik betartják a szabályokat. De ha éppen az én kocsim fékjavítása csúszik félre valami rossz szervizberendezés miatt, akkor a kórházi ágyon fekve sovány vigasz lesz, hogy megtalálják a „szervizben” a felelőst… Folytatjuk a Corolla TS javításának történetét Amikor a hibát a szerelőkkel feltártuk, közösen határoztuk meg a megfelelő javítási módszert. Tekintettel arra, hogy a hiba okát a hajtókar csapágy tönkremenetelében találtuk meg, evidens volt, hogy a teljes csapágysort ki kell cserélni, méghozzá gyári alkatrésszel. A gyári alkatrész kibontása Ahogy elnéztük a sérült alkatrészt, arra következtettünk, hogy ezt előttünk valaki már babrálhatta, csak nem értettük, hogy miért nem hasonlít a 3. hengerhez tartotó csapágy a többihez. Ez láthatóan más anyagú volt és a gyári beütött jelzés sem volt látható rajta, még maradványaiban sem. Gyári alkatrész rendelés A jármű alvázszáma alapján kezdte keresni a szerviz a megfelelő csapágykészletet. Meg is érkezett az olcsónak igazán nem mondható, összesen 8 „csapágyfélből” álló készlet. Ekkor jött el a második kiszállás időpontja. Szemügyre vettem a dobozt, ami valóban a Toyotától származott, a csapágyak szépen zsugorfóliázva sorakoztak benne. A dobozon már vészjósló felirat várt, hát még az alkatrészen: D5K 0.25 A beütés is mutatja: ez 0,25-ös túlméret Vagyis ez a csapágy negyed milliméterrel vastagabb, mint az alapméret, azonnal sejthető volt, hogy valami nem stimmel. No, de mi történhetett? Rosszat rendeltünk? Rosszat küldtek? Nem! A Toyotánál valami porszem csúszott a gépezetbe és nem árulják az alapméretű csapágyat. Az pedig kicsit nonszensz, hogy egy csapágysor cseréhez szét kell szedni a motort, a főtengely csapjait pedig az első lépcsőre leköszörülni. Így már érthető volt, hogy került valami nem oda való csapágy a 3. hajtókarhoz – ők is rájöhettek, hogy a gyári alkatrésszel ezt nem tudják javítani, a megfelelő alkatrész kikeresésére pedig egyszerűen lusták voltak kell időt és energiát fordítani. A program elárulja, hogy pontosan mennyire kell meghúzni a csapágyfedél csavarjait Nagyon szeretek olyan méréseket, teszteket csinálni, aminek előre tudható az eredménye. „Ha már itt vagyunk” alapon a 3. hajtókarra felszereltük (szerelte a szerviz munkatársa) a csapágyat és meghúztuk a gyárilag előírt 30 Nm + 90 fokra. Ez után megpróbáltuk a főtengelyről megmozdítani a motort – hangsúlyozom, hogy csak egy darab hajtókar volt felszerelve. Természetesen a túlméretes csapágy úgy fogta a csapot, hogy egy nyikkanás nem sok, annyit sem sikerült mozdítani a motoron. Nem sikerült megmozdítani, pedig csak egy hajtókar van rögzítve Beláttuk, hogy ez nem fog menni, kivettük a csapágyat és újra összejöttünk egy konzultációra. Összegeztük, amit tudunk („A pontos időn kívül semmit, Vágó úr…”) és elkezdtünk keresgélni a csapágykatalógusokban. A KING csapágygyártó termékei között bukkantunk az „STD”, vagyis standard méretű csapágysorra, amelynek a leírásában meg is találtuk azt a motorkódot, amivel nekünk is dolgunk volt. Megrendeltünk, és vártunk. Harmadik (típusú) találkozás Az új csapágykészlet megérkezett, mindenki felszült izgalommal várta a javítás harmadik felvonását, amelyben végre kiderül, hogy igazunk volt-e a hiba megállapításakor és jól jártunk-e el a csapágy rendeléskor. Az új csapágyak A csapágyak behelyezése gond nélkül ment. Az előírt nyomatékra könnyedén beállítható volt, nem kellett semmi túlzott erőlködés, hogy az alkatrészeket rögzítsük. Amikor bent voltak az új csapágyak, a motor mozgatható maradt, ekkor már sejtettük, hogy rendben lesz a dolog. STD jelölés, vagyis alapméretű alkatrész A motor természetesen kapott új olajat és olajszűrőt, az olajpumpa szitáját pedig tökéletesen megtisztította a szerelő, így került vissza az is a helyére. Ki lett mosva az olajteknő is, amely pasztás tömítéssel került vissza a motorra. A feltöltés után jöhetett az indítási próba. Térdre, imához! Ha valami nem sikerült a szerelésnél – ami a leggondosabb mellett is benne van a pakliban – akkor még előfordulhat, hogy rendellenes zörejek jönnek majd a motorból. Bevallom, izgalmas pillanatokat éltünk át a gyújtáskapcsoló elforgatása előtt. Aztán felvillantak a műszerfal fényei, a műhelyben dermedt csend és rövidre zártuk az indítómotor áramkörét. A kitisztított szita Amikor egy motorból minden olajat kifolyatnak, akkor kell néhány másodperc, mire újra minden furatban megindul a friss kenőanyag áramlása. Néhány fordulat után a motor járása elhalkult, szép, egyenletes tempóban követték egymást az ütemek és lassan minden jelenlévő szája mosolyra húzódott: a javítás sikerült! Bejáratós Akármilyen precíz munka mellett értük el az eredményt, tudni kell, hogy új kopó forgó alkatrészek beépítése esetén szükség van 2-3 ezer kilométer próbaüzemre, vagy, ahogy mondani szokták bejáratásra. Ez alatt a motort nem tanácsos túlzottan forgatni, legfeljebb 3.000-3.500-as percenkénti fordulatszám ajánlott. A bejáratás végén ismételten javasolt egy olajcsere szerviz, hogy az esetleges maradék spén és szemcsedarabok biztosan ne úszkáljanak a rendszerben. Új olajat kap – erre hamarosan megint szükség lesz Az ügyfélnek való átadás előtt – biztos, ami biztos – a szervizvezető maga teszteli a kocsit. A tervek szerint, ha a kocsi problémamentesen teljesít 300 kilométert, akkor a felhasznált alkatrészek listájával és számlájával, az általam készített szakértői dokumentáció anyagával, illetve a fent említett jó tanácsokkal együtt kerül majd vissza gazdájához a Toyota. Szerencsétlen volt az ügyfél? A használt autó vásárlás mindig kockázattal jár. Egy ilyen meghibásodás sajnos a motor megbontása nélkül nem vizsgálható. A vásárló szerencsétlensége abban áll, hogy a kocsi hibája nem jelentkezett az eladás előtt, utána viszont nagyon gyorsan. De nézzük inkább a szerencsét! Ügyvéd barátaim fiókja telis-tele van hibás teljesítési ügyekkel, amelyekben a kereskedők hallani sem akarnak arról, hogy az eladott kocsiban fennálló hiba már akkor jelen volt, amikor értékesítették az autót – pedig a hibák nagy része egy vásárlás előtti teljes körű átvizsgálással kiszűrhető lenne. Így nem hallatszik, de nagyon szép hangja volt :) Ezzel szemben ez a pesti szerviz és kereskedés a lehető legkorrektebb módon állt hozzá a problémához, segítőkészségük igen messzemenő volt, kezdve a 250 kilométer járműszállítás költségeinek átvállalásától, a megfelelő alkatrész beszerzésén keresztül egészen addig, hogy nem sajnálták a pénzt egy szakértői dokumentációra sem, hogy a javítás mikéntje később is precízen visszakövethető legyen. Nullás, vagy mínuszos Én nem kérdeztem, hogy mennyi haszonnal adták el az autót, de az arányokat elnézve a javítás után jó, ha nullszaldós lesz az üzlet. A 75.000,- Ft-os szállítási költség, a feleslegesen megvásárolt, több mint 30 ezer forintos csapágykészlet, majd kb. ugyanennyiért a valóban megfelelő alkatrész, a szakértői vélemény és persze a ráfordított munkaórák után – nem is beszélve a kiesett bevételről a foglalt szervizállás miatt –kötve hiszem, hogy akár egy huncut forint is maradt náluk pluszban. Mégis! Nem korrektebb megoldás egy üzlet hasznát feláldozni azért, hogy az egész vállalkozás reputációja ne sérüljön? A korrekt eljárás externális hatása remélem, bőven megtérül a kereskedés számára, és azt is nagyon remélem, hogy a történet elolvasása után ezt így fogja jónak látni minden hazai használt autó kereskedő. A cikk elkészítéséért hálás köszönet illeti a Fáber Team Márkafüggetlen Autószerviz tulajdonosát és munkatársait!