Badacsonyi borvidék Magyarország egyik legszebb történelmi borvidéke, mely a Balaton északi partján a Balaton-felvidék közepén, Balatonszepezdtől Szigligetig húzódik, Északon a Tapolcai-medence és a Káli-medence határolja. A borvidék mintegy 1600 hektárnyi szőlőültetvényei a tájnak csodálatos látványt kölcsönző vulkanikus hegyek vonulatain terülnek el. Ezek a Badacsony, a Szent György-, a Csobánc, a Tóti-, a Gulács, a Bács-, az Ábrahám és a Szigliget. “… s ez a hely, ahol állunk a világ leggyönyörűbb vidéke. … egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak, minden szépet itt együtt lássanak.” (Ranolder püspök). A szőlőművelés és a borászat ezen a tájon több ezer éves történelmi múltra tekint vissza. A kelták és a rómaiak után honfoglaló őseink is felismerték, hogy a napsütötte lankás hegyoldalak és a Balaton klímakiegyenlítő hatása rendkívül kedvező feltételeket teremt a szőlőműveléshez. A borvidék talaja nagyon változatos. A vulkanikus eredetű hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok helyenként lösz takarja, melyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. Ezen vulkanikus tufából képződött talajok nehéz, testes, magas extrakt tartalmú, tüzes, savas, különleges ízvilágú, hosszú fejlődésű, lassan öregedő, kiváló minőségű borokat adnak. A vulkanikus alapkőzet biztosítja a talajok jó kálium- és mikroelem ellátottságát. Érkezés a célhoz! A Villa Tolnay pincészethez is begurul mind a százvalahány versenyben induló autó (forrás: Villa Tolnay Pincészet) A szőlőtermesztés ökológiai tényezői a borvidéken a következők szerint foglalhatók össze: A borvidék klímája szubmediterrán jellegű, napfényben gazdag, kiegyenlített; A mikroklíma kialakulásának kedvez az ültetvények védett déli fekvése és a Balaton víztükre; A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. 
Badacsony úgymond „fehérboros” borvidék, legelterjedtebb szőlőfajtája: az Olasz rizling, amelynek részaránya (több mint fele) a fajták között a legnagyobb, a borvidék összes szőlőhegyén és településén megtalálható A borvidék másik kiemelkedő borfajtája a badacsonyi Szürkebarát, mely francia szerzetesek révén került a vidékre. A borvidék híressége a markáns karakterű Kéknyelű, mely az országban egyedül itt termesztett ősi magyar fajta. Egyediségének köszönhetően 2013-ban nemzeti értékként beválasztották a Magyar Értéktárba, innen csak egy lépés a Hungarikum cím. A Badacsonyi Kéknyelű különösen fűszeres, minerális jellegéről, bazaltkőre emlékeztető ásványos karakteréről ismerhető fel. További meghatározó fajták: a Rajnai rizling, Muscat Ottonel, Zeusz, Rózsakő, stb. Azonban a 2000. évtől engedélyezik kékszőlő fajták telepítését is pl.: Pinot Noir, Cabernet sauvignon.
 Hangulatkép a Folly Arborétumból – erre mi is szívesen felülünk! (forrás: Folly Arborétum és Borászat) A legtöbb írásos emlék és leletanyag a római kori szőlőművelésből maradt ránk. Ilyen a rómaiak Aquincumba vezető egyik híres hadiútja is, mely a Badacsony lábánál haladt el, ami máig a „Római út” nevet viseli. A szőlőművelés virágkora a Badacsonyi borvidéken Mátyás uralkodása idején kezdődött el. Az igazi hírnév a borvidék számára a XVIII.- XIX. században jött el. A fejlődés ebben az időszakban volt a legintenzívebb, számtalan pince, présház épült, melyek többsége még ma is épen áll. Az 1875-ben bekövetkezett filoxéra vész nagy törést eredményezett a szőlőtermesztésben. Az ültetvények közel 65%-a elpusztult, a szőlőhegyek sorsa megpecsételődött. A tóparthoz közeli területeket nem telepítették újra, inkább gyorsabban jövedelmező üdülő-településeket hoztak létre. A filoxéra vész után megkezdték a károsodott ültetvények helyreállítását, az erózió elhárítására támfalakat építettek, teraszokat hoztak létre. A II. világháború után a hegyoldal ültetvényei a Szőlészeti Kutató Intézet és Állami Gazdaság birtokába kerültek. A szőlőtermesztés és bortermelés válságából a nagyüzemi telepítések és fejlesztések jelentették a kiutat. Minden szék foglalt! Augusztus utolsó hétvégéjén meglátogatjuk a Folly Arborétum és Borászatot is (forrás: Folly Arborétum és Borászat) A Badacsonyi borvidéken a XX. század végének szőlészetére és borászatára a lassú mértékű fejlődés volt jellemző, mely az üdülés erőteljes térnyerésének köszönhető. A rendszerváltást követő privatizáció során a Badacsonyi borvidéken a szőlőterületek felaprózódtak, az ültetvények nagy része elhanyagolttá vált. Az 1990-es években a szőlőterületek tulajdonviszonyai megváltoztak, újra magánkézbe kerültek, ezzel együtt a borászatok is átalakultak. A borvidék borászatára a „kisebb” családi pincészetek kialakulása és a nagyüzemek magánkézbe kerülése volt a jellemző. A szövetkezeteket a tagok „vették a kezükbe”. Az egyre nagyobb számban működő családi pincészetek igyekeznek a lehetőségeikhez képest modern ültetvényeket fenntartani, az idős ültetvényeket felfiatalítani és a jó adottságú ültetvényeik segítségével jobbnál jobb, kiváló minőségű borokat előállítani. Álomszép a badacsonyi táj a naplementében, kedvünk lenne beleharapni, és hozzá kóstolni a borvidék legfinomabb borait (kép forrása: Borbély Pincészet) További friss hírekért és a versennyel kapcsolatos kulisszatitkokért kövesse az Autószektor kiemelt Magyar Borok Útja Rallye rovatát, valamint a XXI. Magyar Borok Útja Rallye honlapját (www.borokutja.hu) és Facebook oldalát. (forrás: Borbély Családi Pincészet, Villa Tolnay Pincészet, Fischer Borászat, Folly Arborétum és Borászat; Wikipédia, Vinopédia.hu, nyitókép forrása: Borbély Családi Pincészet) Aki még nem ismerné, a XXI. Magyar Borok Útja Rallye-n „testközelbe” kerülhet majd a Borbély Családi Pincészet kiválóságaival (forrás: Borbély Családi Pincészet)  

Eddig tisztázatlan okból és körülmények között 2016. augusztus 4-én 5 óra 25 perckor egy pótkocsis teherautó villanyoszlopnak ütközött, majd az út menti árokba borult Tápiószecső belterületén, a 31-es úton. Személyi sérülés nem történt. A műszaki mentés idejére 7 óra 20 perctől - teljes útlezárás mellett - a forgalmat a rendőrök mindkét irányból Kóka felé terelik.    (police.hu)

  Példamodell A gazdaság motorja, szerepe kiemelkedő az exportban és a 150 ezer foglalkoztatott miatt is fontos ágazat, sokak szerint túlságosan is dominál a járműipar, amit persze akkor hangoztatnak, amikor lassul a termelés, olykor a piaci igények visszaesése, olykor modellváltás miatt, pedig a magyarázat egyszerűbb. Az első negyedéves GDP visszaesésén csak az csodálkozik, aki nem ismeri a beruházások menetrendjét, márpedig a magyar nemzetgazdaságban is domináns járműipar jól illusztrálja ezt. Azon persze lehet polemizálni, hogy ez jó- vagy nem, de vélhetően nem az a megoldás, hogy rá kell taposni egy sikeres ágazat fékjére, hanem az, hogy a többinél kell jobban nyomni a gázt. Kecskeméti Mercedesek Felpörögtek az új gyárak A magyar autóiparnál az elmúlt években annyira nyomták a gázt, hogy már majdnem elérték a maximális sebességet, az új gyárak felpörögtek, így már nehezebb látványosan növelni termelésüket, ami persze kihat az egész magyar gazdaságra. Ahogy a második negyedéves eredmény is: a KSH júliusi adatai szerint az ipari export volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alágazat közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 5,9 százalékkal emelkedett. Tavaly a magyarországi autóipari termelés 7833 milliárd forintot tett ki, ami 17,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt, a járműipari termékek 92,8 százaléka ment exportra. A szentgotthárdi GM motorgyár Időben kapcsoltak Rövidített krónika az autógyári beruházásokról, egykor és napjainkban. A magyarországi Opel gyárról szóló megállapodás után 26 hónappal indult meg az Astrák összeszerelése Szentgotthárdon, a rekordot egy éven belül sikerült elérni; nulláról egy év alatt futott fel a termelés 13,3 ezer autóra, ami napjainkban idén egy heti adagja a hazai autóiparnak. Ez a csekély mennyiség akkoriban is inkább csak Magyarországnak tett gesztus volt, mert így hálálta meg a nyugati nyitást a General Motors, mely már akkor is a motorgyártásra koncentrált, ami napjainkban is fő profilja. Ennél nagyobb volumenre készült az esztergomi Suzuki, melynek termelése 12 év után érte el a százezres darabszámot, és másfél évtized után állította fel napjainkban is érvényes rekordját, ami 282 ezer autót jelentett 2008-ban, amikor a magyar piacon közel negyedmillió új autó kelt el. Az esztergomi autók többsége persze exportra készült, ahogy napjainkban is a Made in Hungary modellek többsége. Audi TT a győri gyártósoron Minden tizedik Made in Hungary A tavaly gyártott több mint félmillió győri Audi, kecskeméti Mercedes és esztergomi Suzuki modellből 6500 kapott magyar rendszámot, vagyis minden tizedik itthon eladott új személyautó hazai gyártású volt. A csúcsévben egyébként a Suzuki uralta a magyar piac ötödét. Az új gyárak felpörgésével a hazai járműipar termelése is rohamosan nő. Az Audi Hungáriánál 1999-ben gördült le az első a szalagról, ám akkoriban még csak végszerelték az autókat, mert a fényezett karosszériák Ingolstadtból érkeztek Győrbe, ahol bekerültek a helyben gyártott motorok. A TT sportkocsikból a 2008-as csúcsévben készült több mint hatvanezer, a divatmodell ciklikussága miatt az éves átlagszám ennek fele volt. Komplett autógyártás 2011-ben indult Győrben, ahol az A3-as Limousine-ok mellett A3-as Cabrioletek és TT-k is készülnek. Az új beruházásnak köszönhetően folyamatosan fut fel a termelés: az első évben negyvenezer, két évvel később 135 ezer, tavaly már 160 ezer Audit gyártottak, az idei terv ennél is több. Később jött, de tempósan Gyorsabb volt a felfutási tempó a kecskeméti Mercedesnél, ahol a 2012-es indulóévben 41 ezer, tavaly már 180 ezer autó készült, idén ennél nagyobb a tervszám. Az Audi győri és a Mercedes kecskeméti telephelye egyébként jelentősebb beruházás nélkül alkalmas évi 300 ezer autó gyártására, ám ez nagyban függ a piaci kereslettől és a megfelelő számú szakképzett munkaerőtől. Megújult a legfiatalabb kecskeméti modellje: a Mercedes CLA és a Shotting Brake is kisebb arcplasztikán esett át.   Hamarosan a szalonokba kerül az S-Cross, mely a Magyar Suzukiná készül Új modellek Jövőre indul Győrben egy teljesen új Audi sportterepjáró sorozatgyártása, hasonlóval, de kisebb kategóriással bővíti termékpalettáját az esztergomi gyár is. Az évtizede rajtolt Reneszánsz program keretében a Magyar Suzuki kapacitását évi 300 ezerre növelte a Suzuki Motor Corporation: 1992 októbere óta Esztergomban 2 825 141 autó készült, Suzuki, Subaru Opel és Fiat jelvénnyel. Az alapításának negyedszázadát ünneplő cégnél tavaly 185 ezer autó készült, az idei tervben kétszázezernél több Suzuki szerepel, és a menyiségen kívül bővül termékválaszték. Nyáron megújult és markánsabb arcot kapott az S-Cross és jövőre indul a fiatalosabb Swift és egy újabb crossover sorozatgyártása: a sikeres Vitaránál kisebb városi sportterepjáróval jelenik meg a piacon a Magyar Suzuki.   Jövőre jön az esztergomban Suzuki Crosshiker A Népszabadság július 9-i cikkének a szerző által frissített és bővített változata

A csökkentéssel a benzin átlagára 321-322 forintra, a gázolaj ára pedig 319-320 forintra mérséklődik. Az üzemanyagok legutóbb szerdán változtak, a 95-ös benzin átlagára bruttó 3 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 6 forinttal lett kevesebb. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.