A Lufthansa 2015-ben 32 milliárd euró, a 2014-es 30 milliárdnál 6,8 százalékkal nagyobb bevételt és 1,69 milliárd euró nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 55 millió euróval. A nyereséget az üzemanyagárak csökkenése mellett egy részesedés értékesítésből befolyt bevétel emelte meg. A társaság 50 cent osztalékot tervez fizetni a 2015-ös eredmény után. Az előző évben a Lufthansa nem fizetett osztalékot. A Lufthansa teljes tavalyi bevételéből 25,3 milliárd euró volt az utasforgalmi bevétel, 3,8 százalékkal több a 2014-es 24,3 milliárd eurónál. Az adó- és kamatfizetés, értékcsökkenés előtti (EBITDA) eredmény 2015-ben 3,39 milliárd euró lett, 34,2 százalékkal magasabb az előző évi 2,53 milliárd eurónál. A társaság bevételarányos nyereségessége az előző évihez képest 2,2 százalékponttal, 10,6 százalékra emelkedett. Az egyszeri tételekkel kiigazított működési eredmény (EBIT) 55,2 százalékkal, 1,81 milliárd euróra emelkedett 1,17 milliárd euróról. Ezen belül a Lufthansa utasforgalmi üzletágának működési eredménye 143 százalékkal, 970 millió euróra emelkedett. Az eredmény javulásához az Eurowings és Germanwings diszkont érdekeltségek is hozzájárultak, csakúgy, mint a SWISS és az Austrian Airlines légitársaság. Az idei évtől már önálló mérlegbeszámolót készítő Eurowings a 2015-re kitűzött nullszaldós cél helyett 8 millió euró működési eredményt ért el 1,9 milliárd euró bevételből. A logisztikai üzletág, a Lufthansa Cargo bevétele csökkent, eredménye romlott tavaly. A 2,35 milliárd eurós bevétel 3,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a kiigazított működési eredmény 39,8 százalékkal, 74 millió euróra, az EBITDA 17,1 százalékkal, 155 millió euróra csökkent. A Lufthansa az idei évben működési eredménye további növekedését várja. Az előrejelzés nem tartalmazza esetleges sztrájkok hatását. Az javulásához elsősorban az utasforgalmi üzletág járul majd hozzá azzal együtt is, hogy a SWISS légitársaságnál a svájci frank árfolyamhatása miatt a tavalyinál alacsonyabb eredményre lehet számítani. Az Eurowings eredménye is alacsonyabb lehet kissé a terjeszkedést finanszírozó beruházások miatt - közölték.

A 36 éves férfi holland hatósági jelzésű, Neoplan gyártmányú autóbusz vezetőjeként jelentkezett kilépésre a Csanádpalota Autópálya-határátkelőhelyen 2016. március 16-án, 23 óra 15 perc körüli időben. A gépkocsi ellenőrzése során a rendőrök megállapították, hogy a jármű vezetője által átadott hatósági engedély és forgalmi rendszám hamis. A román állampolgárságú férfi magánál tartotta az autóbuszra kiállított német forgalmi engedélyt is, amely alapján megállapították, hogy a járművet 2015-ben a német hatóságok kivonták a forgalomból. A rendőrök a hatósági engedélyt és a forgalmi rendszámot lefoglalták, a járművezetőt a Makói Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Ellene közokirat-hamisítás és egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

 Jánosik Lajos elmondta: a pályázat 400 vasúti állomás és 14 irodaház, többek között a Keleti és Nyugati pályaudvar takarításáról, környékének tisztántartásáról szól, három plusz egy évre. A kft. több mint 200 munkavállalója dolgozik majd folyamatosan a megrendelés teljesítésén. Feladataik közé tartozik az utasforgalmi és üzemi területek takarítása, időszakos nagytakarítása, feltöltőanyagok, tisztítószerek biztosítása, valamint a teljes körű hóeltakarítás, a csúszásveszély elhárítása. A munkákhoz speciális takarító gépeket, eszközöket használnak majd, s erre a munkára külön felkészítik a dolgozóikat. A szigorú feltételeket tartalmazó szerződés teljesítéséhez extra logisztikai programot dolgoznak ki. Vannak például olyan állomások, amelyek csak terepjáróval közelíthetők meg - tette hozzá Jánosik Lajos. A takarítással, épületüzemeltetéssel és őrzés-védelemmel is foglalkozó Jánosik és Társai Kft. az előzetes adatok szerint 10 milliárd forint nettó árbevételt és 400 millió forint eredményt ért el 2015-ben - tájékoztatta Zöld István ügyvezető igazgató korábban az MTI-t. Az ügyvezető elmondta: az árbevétel idén a cég több mint 20 éves fennállása óta először éri el a 10 milliárdot, az előző évi 8,4 milliárd forint után. A több lábon álló cég fő profilja, a takarító tevékenység forgalma 2015-ben elérte a 4,5 milliárd forintot, ami mintegy 30 százalékkal haladja meg az előző évi bevételt. Tavaly év végén már több mint ezer saját alkalmazottat foglalkoztattak.

  Úttörők az élen Honfitársaink értékelték az úttörők bátorságát és buzgóbban vették termékeiket, így az Opel meg Suzuki behozhatatlan előnyre tett szert és mindkettő napjainkban is a lista élén áll: az újkori magyarországi autógyártás márkáiból van a legtöbb a hazai járműállományban. A KSH legfrissebb adatai szerint a közel 3,2 millió hazai személyautóparkban évek óta Opelből (451 ezer db) van a legtöbb, majd a Suzuki ( 405 ezer db) következik. A verseny 1992 márciusában, illetve szeptemberében indult, ekkor kezdtek termelni a beruházások Szentgotthárdon, illetve Esztergomban. A listát nézve még sokáig nincs esély a trónfosztásra, hiszen egészen más árkategóriákban utaznak a győri Audik és kecskeméti Mercedesek, így magyarországi eladásaik messze elmaradnak az Opeltől és Suzukitól, és a hazai kereseti viszonyokat nézve ez még sokáig így marad. Audikból és Mercedesekből 80-80 ezer fut a hazai utakon, ám ezeket is megelőzi a 84 ezer darabos BMW, ami főleg a használt-importnak köszönhető. Ezzel a három prémiummárka messze megelőzi a korábbi favoritokat. Fogynak a régi favoritok A népszerűségi listát egykor évtizedekig vezető, ám immár a tizenhetedik helyezett Ladákból egy év alatt tízezret vontak ki a forgalomból, számuk jelenleg 63 ezer, a Zsiguli/Lada állomány átlagkora 27,4 év. Ezen alig javít a márka új modelljeit decembertől ismét forgalmazó Lada Hungary, mely idén ezer autó eladását tervezi. Keletnémet autóból egykor összesen hatszázezret importált a Merkur, számuk jelenleg 33 ezer. Egy év alatt hatezerrel csökkent a Trabant állomány, így idén még mindig több van, mint a németeknél. A KSH adatai szerint 2016-ban Wartburgból 12,4 ezer szerepel a nyilvántartásban. Hiába nőtt tavaly is 14 százalékkal az új autók behozatala, ez nem bizonyult fiatalító szernek, mert nagyobb mértékben nőtt a használtautók importja. A behozott 125 ezer használtautó hatvan százaléka tíz évesnél öregebb, ennek is köszönhető, hogy nem érvényesült az újak hatása és további három hónapot öregedett és immár 13,7 éves a magyarországi személyautópark. A Moszkvics állomány a legöregebb: a 744 darab átlagkora 35,7 év. Aztán a Polski Fiat ( 7010 db/30,7 év), a Wartburg (12 349 db/29,7 év) és a Zastava (1607 db/29,5 év következik. A személyautók között a 22 823 darabos és 6,9 éves Dacia állomány a legfiatalabb. Miközben a tavaly importált új személyautóknál (76 ezer db) a benzinesek ( 32 ezer db) dominálnak, addig a 125 ezer behozott használtból 72 ezer dízelmotoros. Fontos a környezetvédelem A magyar forgalomba helyezés költségeinek megállapításakor nagyobb hangsúllyal kellene szerepelnie a környezetvédelmi szempontoknak, illetve a frissen magyar rendszámot kapó autók üzemben tartási költségeinél (például a teljesítmény adónál) jobban figyelembe kellene venni a környezetvédelmi besorolást és erősebben adóztatni a nagyobb károsanyag-kibocsátású modelleket. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke elmondta, hogy az ANK javaslatában olyan szabályváltoztatás szerepel, hogy ne érje meg behozni a 15-20 éves, nem szakszerűen karbantartott, és a nyugati országokból száműzött füstölgő romokat mindennapi autózásra, ami környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból is rossz Magyarországnak. Az ANK javaslatai között szerepel, az áfacsalás visszaszorítása, vagyis a színesfémekhez hasonló szigorítást kellene alkalmazni a használt gépkocsi-kereskedelemnél is. Megjelent a Népszabadság 2016 március 9-i számában