Az NGM és kínai partnere, az Ipari és Információ-technológiai Minisztérium közös rendezvénye kormányzati és piaci szereplők részére biztosít platformot az elektromobilitás különböző aspektusainak megvitatására. A szakmai területek tekintetében hangsúlyt kap az akkumulátorokhoz kapcsolódó értéklánc, azon belül kiemelten a magyar beszállítói hozzáadott érték feltérképezése, az ökoszisztéma rövid távú céljainak meghatározása, illetve az EU elvárásainak megfelelő akkumulátor-újrahasznosítás megszervezése. Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorok előállításában, az akkumulátorfeldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása azonban még hiányzó iparágnak számít belföldön és egész Európában is - írták. A közlemény szerint a november 26-án megrendezésre kerülő kerekasztal érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztéma Magyarországon az elérhető legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra épülő "pre- és post-treatment" üzemek létrehozásával erősödjön tovább. Az esemény lehetőséget biztosít a kapcsolatfelvételre olyan cégekkel, melyek aktívan támogatják a fenntartható és környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák alkalmazását. A rendezvény amellett, hogy újabb kapcsolatokat hozhat létre Magyarország és a high-tech akkumulátoripar maghatározó szereplői között, a virágzó magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat is tovább erősítheti. Hozzátették, hogy ma már Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában, a kínai vállalatok tavaly több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Magyarország számára a kínai beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen Kína mára a működőtőke-állomány tekintetében a 6. legjelentősebb befektető belföldön. A kerekasztal megbeszélés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben még több olyan jelentős kínai gigaberuházás megvalósulhasson hazánkban, mint a CATL és a SEMCORP akkumulátor gyárai, vagy a BYD, amely Európában elsőként itt kezdi meg csúcsmodern elektromos autóinak gyártását - emelték ki, hozzátéve: ezáltal tovább erősítheti Magyarország gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás, valamint csúcstechnológia között. A magyar kormány a járműipart és az akkumulátorgyártást is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli és mindent megtesz az elektromobilitás előmozdítása érdekében, amit a magyar-kínai kapcsolatok szorosabbá tétele és a magyar-kínai kerekasztal is tovább erősíthet - olvasható a közleményben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ismerve a milliárdosból lett politikus hatalomgyakorlási stílusát, ennek a kérdésnek a megválaszolására még a legvakmerőbb gazdaságpolitikai vagy autópiaci elemzők sem vállalkoznának. Jóslatokba persze lehet bocsátkozni, kiindulva az autóipar jelenlegi helyzetéből, Donald Trump kampányígéreteiből és nyilatkozataiból. A globális autóipar helyzete mostanság nem túl rózsás, különösen a nyugati szegletében akadnak komoly gondok, mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ennek oka egyrészt a világjárvány által megszaggatott beszállítói láncok sérülékenysége, az erőltetett villamosítási törekvések és azok megtorpanása, másrészt az energiaárak megugrása az ukrajnai háború és Oroszország elleni szankciók miatt, és ide kell sorolni Kína gyors menetelését az autóipari világelsőbbség felé. Ha csak az elmúlt napok-hetek autóipari híreit nézzük, világosan látszik a nyugati, azon belül is az európai autópiac gyengélkedése, tapintható válságjelek mutatkoznak rajta. Emiatt pedig az autóiparhoz kötődő ágazatok helyzete sem sokkal jobb. A világ második legnagyobb autóipari konglomerátumának, a tíz márkát magában foglaló Volkswagen cégcsoportnak a vezérigazgatója, Oliver Blume a minap arról beszélt, hogy középtávon akár 30 ezer főtől válhatnak meg egyedül Németországban. Blume hosszú távú strukturális problémákat említett az eladások visszaesésének és a márka válságának okaként. (A Dieselgate-botrány önmagában 31,3 milliárd eurós veszteséget okozott a német cégnek). Mialatt Blume a helyzet stabilizálása érdekében kiadáscsökkentést szorgalmazott, az osnabrücki Volkswagen-gyár dolgozói sztrájkba léptek, tartva az állásuk elvesztésétől. De nem csak a VW háza táján vannak bajok, az elmúlt napokban több nagy autógyártó jelentett be elbocsátásokat. Az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner arról beszélt, hogy Németországban 4,5 ezer alkalmazottat bocsátanak el. Egyes elemzések szerint összességében az elektromos autókra való átállással 2035-ig 186 ezer fővel csökkenhet a német autóiparban dolgozók száma. Nem csoda, hiszen a belsőégésű motorok nélküli autók összeszereléséhez sokkal kevesebb alkatrészre van szükség, így kevesebb emberre is, viszont a szigorú klímacélok elérése iránt elkötelezett nyugati politika erőteljesen a villamosítás felé hajtja az autóipart. Az autóiparhoz erősen kötődő vállalatoknál is felütötte a fejét a munkaerőfelesleg.  A világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch németországi autóipari divíziójában 5500 fős létszámleépítést harangozott be. A Michelin gumiabroncsgyártó 2026-ig két franciaországi gyárát akarja bezárni, amelyek 1250 alkalmazottat foglalkoztatnak. S közben gondok vannak a Stellantis háza táján is. A nyugati szaklapok arról írtak, hogy 14 márkát számláló cégcsoportnál – amely a világon a negyedik legnagyobb – megtörténhet az, hogy megszűnik néhány, dicső múltra visszatekintő márka. A legfenyegetettebbek közé sorolják a Maseratit, a Lanciát és a DS Automobiles-t, amelyek viszonylag apró szeletet hasítanak ki a konglomerátum pénzügyi tortájából. De nem csak az európai gyártók jelentettek be elbocsátásokat. A Ford négyezer alkalmazottat akar elküldeni Európában, ami 14 százalékos leépítést jelent a kontinensen. A Nissan mintegy kilencezer alkalmazottól válna meg. A gondok a csökkenő eladásokkal, valamint a Teslával és a BYD-val folytatott versennyel hozhatók összefüggésbe. Ilyen borús autópiaci hírek közepette nyerte meg az amerikai elnökválasztást Donald Trump. Leginkább a kampányban elhangzott nyilatkozataiból és fogadkozásaiból lehet arra következtetni, hogy milyen hatással lesz ez autóipar jövőjére, és döntései a globális vagy csak az amerikai autóipar érdekeit fogják-e szolgálni.   Talán az egyik legmarkánsabb ígérete az volt november első napjaiban, hogy kivétel nélkül minden importtermékre, így az autókra is 10-20 százalékos új vámokat vet ki, hogy megvédje a munkahelyeket az amerikai piacon. A bejelentés azonnal megtette a hatását. Több német autómárka részvényei jelentősen veszítettek értékükből. A BMW papírjai közel 7, a Mercedes-Benz 5,4, a Volkswagen AG részvényei 3,5 százalékkal estek. A Porsche papírjai történelmi mélypontra, 4,1 százalékot zuhantak.  Vagyis elegendő volt már a kampányban is egy erős nyilatkozat ahhoz, hogy megingassa az európai autóipari részvények árát.    „Azt akarom, hogy a német autós vállalatok amerikai autós vállalatokká váljanak” – mondta Trump, kétséget nem hagyva afelől, hogy az amerikai autóipar fellendítése érdekében semmi sem tántorítja el a protekciónista politika folytatásától.  Jó hír az elektromos jövőtől berzenkedőknek Trump fogadkozása a michigani kampánygyűlésen. Azt mondta, hogy elnökké választása esetén nem fogja megengedni egyetlen szövetségi államnak sem, hogy betiltsa a benzinmotoros autók értékesítését, gyártását és üzemeltetését. Keményen bírálta a demokrata elnök, Joe Biden elképzelését, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban eladott autók fele elektromos legyen. Trump határozott álláspontja, hogy a közlekedés tömeges villamosítása nem fogja megmenteni a gyengélkedő amerikai autóipart. A megválasztott elnök álláspontja a villamos áttérésről alighanem szembemegy az őt erőteljesen támogató Elon Musk világlátásával. A Tesla beindításával Musknak jelentős szerepe volt a globális villamosítási óriáshullám elindításában, és bizonyos tekintetben azóta is ő diktálja az iramot. Hírek szerint a Tesla-vezér Trump kabinetjében a kormányzati hatékonyságért felelős tárcát fogja vezetni társbérletben, amit egyes szakportálok „dupla bajnak” neveztek. Shawn Fain, a legnagyobb észak-amerikai járműipari szakszervezet, az UAW (United Auto Workers) elnöke „munkaölőnek” nevezte Trumpot. A hagyományosan demokratákhoz húzó érdekképviselet ráadásul Trumpot és Muskot is beperelte, azzal vádolva őket, hogy megfélemlítik a sztrájkoló autóipari munkásokat. A kampány hevében Trump többször is felszólította az autógyártókat, hogy közvetlenül az Egyesült Államokban építsenek nagy autógyárakat, és ne Mexikót válasszák.  Azzal fenyegetőzött, hogy 200 százalékos vámot vet ki a Mexikóból importált autókra, ami az Egyesült Államok történelmében legmagasabb vámtarifákat eredményezne. Tavaly hárommillió autót szállítottak Mexikóból az Egyesült Államokba, és közel a felük a GM, a Ford és a Stellantis járművei voltak. De ha Trump valóra váltaná a fenyegetését, megfosztaná a mexikói hídfőállásokat építő kínai autógyártókat is attól a lehetőségtől, hogy megkerülve a vámokat pénzt keressenek az Egyesült Államok  piacán. A védővámok bevezetéséhez a Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás módosítására lenne szükség, ami nagy falat lenne egy amerikai elnöknek, de nem Donald Trumpnak, aki már előző elnöksége idején is bebizonyította – például a párizsi klímakonvenció  vagy az iráni atomdosszié egyoldalú felmondásával -, hogy ilyen tekintetben nincsenek skrupulusai. A leírtakból és kampányszlogenekből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de valami azt sejteti, hogy az amúgy is turbulens globális autópiacon még egy jó ideig aligha lehet békére és harmóniára számítani.  

A parlament alsó- és felsőháza által már elfogadott törvényt az államfőnek is ellenjegyeznie kell, majd a hivatalos közlönyben való megjelenés után az új KRESZ-szabályok életbe lépnek. A közlekedési tárcát vezető Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes számításai szerint az új szabályok karácsonytól lesznek hatályosak. Érvényesek lesznek az olasz és a külföldi vezetők számára egyaránt. “Nagyobb biztonságot és megelőzést nyújtunk, fellépünk a visszaélésekkel és a helytelen vezetői viselkedéssel szemben, igazi közúti nevelést kívánunk adni a vezetőknek” - írta a törvényt kezdeményező Matteo Salvini közösségi oldalán. Az új szabályok szerint ha közúti ellenőrzésen az autóvezető drogtesztje pozitív, a jogosítványát három évre bevonják. Korábban a pozitív eredmény nem volt önmagában elegendő, az is kellett az intézkedéshez, hogy az ellenőrzéskor a vezető magatartása a kábítószer-fogyasztás felismerhető jeleit mutassa. Ha a vezető drog hatása alatt súlyos balesetet okoz, vagy közúti baleset után nem áll meg, és nem nyújt segítséget, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kockáztat. Gyorshajtás és piros lámpán való áthaladás esetén akár két hétre felfüggeszthetik a vezetői engedélyt, és húsz büntetőpontot vonhatnak le a harmincból, amelynek elfogyásakor bevonhatják a jogosítványát. A megengedett sebesség óránkénti tíz és negyven kilométer közötti túllépése esetén a bírság 173 és 694 euró közötti összegre emelkedik. Ha a gyorshajtás városon belül vagy egy év alatt kétszer bekövetkezik, a bírság 220 és 880 euró között mozog. A jogosítványt utóbbi esetben akár egy hónapra bevonhatják. Ami az alkoholfogyasztást illeti, ha a vezető vérében literenként 0,5 és 0,8 ezrelék közötti mennyiséget mérnek, 573 eurótól 2170 euróig terjedő bírságot szabnak ki, és a jogosítványt három hónaptól hat hónapig terjedő időszakra bevonják. Ha 0,8 és 1,5 közötti ezreléket mérnek, a bírság 800 és 3200 euró közötti lesz, a jogosítvány érvényességét pedig akár egy évre is felfüggeszthetik, hat hónap börtönbüntetés kiszabásával. Másfél ezrelék fölött a bírság elérheti a 6000 eurót, a jogosítványt egy és két év közötti időszakra bevonhatják, és a sofőrt egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Ha a mennyiség meghaladja a 0,8 ezreléket, a törvény elrendeli, hogy a vezető úgynevezett Autolock-technológiát szereltessen járművére, ez automatikusan letiltja, ha a sofőr alkoholfogyasztás után akarna elindulni. 2026-tól az új autókba már kötelező lesz beépíteni a rendszert. A friss jogosítványtulajdonosokkal szemben zéró tolerancia lesz érvényben az első három évben, ami az alkohol fogyasztást illeti. Vezetés közbeni mobiltelefon-használat esetén az autós 250 és 1697 euró közötti bírságot kockáztat, és a jogosítványát egy hétre felfüggesztik. Visszaesés esetén emelkedik a bírság és a jogosítvány felfüggesztésének ideje is. Az autóknak legalább másfél méteres oldaltávolságot kell tartaniuk, miközben kerékpárt előznek meg. Az elektromos kerékpárok teljesítménye nem haladhatja meg a 250 wattot és az óránkénti harminc kilométeres sebességet. Az elektromos rollerekre bevezetik a rendszám és a biztosításkötés kötelezettségét. Kötelező lesz a bukósisak-viselés és az indexjelzők felszerelése is. A rollereket kitiltják a gyalogos övezetekből és a kerékpárutakról. Szigorítják a tilosban való parkolás büntetését, valamint a robogók és a motorok bukósisak nélküli vezetését. Az új szabályokat a közúti balesetek számának csökkentése érdekében vezették be. Az Istat statisztikai intézet adatai szerint tavaly a több mint 166 ezer közúti balesetben több mint háromezren veszítették életüket, és több mint 224 ezer volt a sérültek száma. A KRESZ reformját több bírálat érte a gyorshajtásról, a tilosban való parkolásról, a bukósisak nélküli motorozásról ismert olaszok részéről. fotó: Turismoroma.it További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A vádirati tényállás szerint a vezetői engedéllyel nem rendelkező 19 éves férfi 2024 májusában, Nyíregyháza belvárosában közlekedett egy Opel Astrával, amikor a piros lámpánál a mögötte várakozó rendőrök észlelték, hogy járművét kivonták a forgalomból. Amikor a járőrök a sofőrt igazoltatni akarták, a vádlott gázt adott, és menekülni kezdett. Nagy sebességgel áthajtott több közlekedési lámpa piros jelzésén, majd az egyirányú Szent István utcában a forgalommal szemben közlekedett. Ezzel a szabályosan közlekedő járműveket veszélybe sodorta, csupán a vétlen járművek vezetőinek gyors reakciója miatt nem történt ütközés.   A vádlott még ekkor sem adta fel a menekülést, Nyíregyháza belvárosában a rendőrök hosszú percekig üldözték a nagy sebességgel száguldozó, a közúti lámpákat és jelzéseket semmibe vevő sofőrt, míg végül a vádlott egy jobb kanyarban az úttestről letérve, lassítás nélkül a gyalogosok közé hajtott. Eközben egy férfit majdnem elütött, akinek a lélekjelentétén múlott, hogy a vádlott járműve elől el tudott ugrani. A férfi a Kossuth téren, a szökőkút előtt megállt, majd futva menekült tovább a rendőrök elől, akik őt csakhamar elfogták. Az ügyészség a fiatal férfit közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja, vele szemben tárgyalás nélkül végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta. A videón az autós üldözés egy része látható. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!