Palkovics László hozzátette: "ha hatékony, klímabarát, gyors és olcsó közlekedést akarunk, ez a vasutat jelenti". Az újonnan megalakult TIM már nemcsak szakmai felügyeletet lát el a MÁV-Volán felett, hanem a vállalatcsoport tulajdonosi joggyakorlója is - mondta. Szavai szerint a kormány olyan politikát folytat, amely a tiszta, energiahatékony vasutat a jövő közlekedésének tekinti, nemcsak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is a kötött pályának szán központi szerepet, ezt tekinti a jó megoldásnak.      Fotó: MTI/Máthé Zoltán Palkovics László azt mondta, hogy a kormány nagyjából hatezermilliárd forintot szán erre a következő időszakban. Ebből négyezermilliárd forintot fordít a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és kétezermilliárdot a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére. Fontos stratégiai célnak nevezte az egykor híres magyar vasúti járműgyártás visszaállítását, azt hogy magyar tulajdonú cég gyártsa a magyar vasúton közlekedő járműveket, és külföldön is képviselje a magyar ipart. Hangsúlyozta azt is, a Nemzeti Közlekedési Központ közreműködésével az utasok igényeihez igazodó, az autózással árban és időben is versenyképes szolgáltatáskínálat, egységes menetrend, és összehangolt tarifarendszer kialakítása a cél. Szeretnék, ha az országon vasúton áthaladó árumennyiség is nőne - tette hozzá. Az EU-ban és Magyarországon is 20 százalékos a vasút aránya a személyforgalomban és az áruforgalomban, 2050-ig ennek minimum megduplázása a cél - hangsúlyozta, hozzátéve, ha minden rendelkezésre álló eszközt ennek érdekében mozgósítanak, akkor ez nem elérhetetlen. Tájékoztatása szerint várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040- ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja - és a tervek szerint el is fogadja - az új vasúti stratégiát. Palkovics László a stratégiai célok megfogalmazásánál fontosnak nevezte a mérhető kritériumokat, ezek közé sorolta, hogy bármelyik hazai településről tömegközlekedéssel legfeljebb egy órán belül elérhető legyen a minimum 160 kilométer/órás vasúti szolgáltatás. A közeljövő ágazati terveiben kiemelt szerepet kell kapniuk a közlekedési közszolgáltatásokban dolgozó szakembereknek - mondta. Vitézy Dávid, közlekedésért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy világszerte azt tapasztalják, nem volt helyes a közúti szállításra építő korábbi politika, a vasútfejlesztés jelenti a jövőt. A hagyományos vasúti technológiára építve a digitalizáció eszközeivel "a vasútnak nagyon is van jövője". Éppen ezért a MÁV-Volán csoportra alapozva fejlesztik a vasúti áru- és személyszállítást a következő évtizedben. Számos fejlesztés zajlik a magyar vasút életében, például a határok mentén, a szerb határ felé jelenleg is dolgoznak, hogy augusztus elsején a Szeged-Röszke vonal első szerelvénye áthaladhasson, a nyugati-határon digitalizációs fejlesztésen dolgoznak. Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével - sorolta, kiemelve: ez a MÁV-Volán csoport dolgozói nélkül nem valósulhat meg, számítanak rájuk. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: a 72. Vasutasnap egyik kiemelt programja a tisztavatás, a most felavatott tisztek jelentik a jövőt a magyar közösségi közlekedés életében. Idén először köszönthetik a városi közlekedési szolgáltatók forgalmi tisztképző tanfolyamán képesítést szerzett hallgatókat, a MÁV-Volán integráció eredményeként - ismertette. A Baross Gábor Oktatási Központban idén a 230 avatandó tiszt 13 különböző vasúti témájú felsőfokú tanfolyamokon végezte tanulmányait, és tett fogadalmat a tisztavatáson. A 72. Vasutasnapon miniszteri elismeréseket is átadtak, és kitüntették a kitűnőre végzetteket.

Fotó: Rendőrség NRW Siegen-Wittgenstein/Facebook Még a radar is meglepődött: egy kerékpárosnak nemrég sikerült lenyűgöző 80 km/h-t elérnie versenykerékpárján - az 50 km/h-s zónában. A rendőrök azonban több mint elnézőek voltak a kétkerekű gyorshajtóval szemben. Lenyűgöző teljesítményt nyújtott egy versenykerékpáros az észak-rajna-vesztfáliai Wilnsdorfban végzett radaros ellenőrzés során: mivel 80 kilométeres óránkénti sebességgel haladt, a helyi rendőrőrs radarkészüléke radarképen rögzítette. Mivel lakott területen tartózkodott, ahol a szokásos 50 km/h-s sebességkorlátozás érvényes, a készülék a 30 kilométeres óránkénti sebesség túllépését regisztrálta. Az NRW Siegen-Wittgenstein rendőrség Facebook-bejegyzése szerint a versenyző kerékpáros látszólag tökéletes, aerodinamikus pozícióban száguldott le a hegyről, és bement a faluba. Így jött ki az a sebesség, amivel a radar pillanatképet elkapta. Ezzel a briliáns teljesítménnyel azonban a kerékpáros csak a dobogó második fokára állhatott fel, a Facebook poszton az illetékesek tovább viccelődnek: Egy furgon hihetetlen, 104 km/órás sebességgel hajtott el a traffipax előtt a lakott területen. A sofőr legalább 560 eurós pénzbírságra, két hónapos vezetési eltiltásra és két büntető pontra számíthat. És a versenykerékpáros? A KRESZ csak a sebességtúllépésért ír elő megfelelő büntetést a gépjárművezetőknek - a kerékpárosoknak viszont nem. Ennek ellenére a sebességkorlátozások minden közlekedőre vonatkoznak – hangsúlyozzák az illetékesek. Baleset esetén a kerékpáros sebessége végzetes következményekkel járhatott volna – folytatta cikkében a rendőrség. A komment rovatban sok olvasót szórakoztat a történet. "Tisztelet, jó hegynek kell lennie. A mi régiónkban általában csak valamivel több mint 60 km/h-val bírok" - írja egy felhasználó. A kommentátorok a radarmanipuláció egyéb lehetőségeit is elmagyarázzák: alacsonyan repülő galambok és hattyúk is aktiválhatnak egy sebességmérő kamerát, mondja egy olvasó. Ám bár a kerékpáros sebessége az átlagember számára lenyűgöző teljesítmény, a jelenlegi világcsúcshoz képest még csak nem is olyan gyors: az amerikai Denise Mueller-Korenek 2018-ban egy hihetetlen 296 kilométer/órás rekordot állított fel. speciális kerékpárjával. Kicsit több kell hozzá, mint jó aerodinamika és egy észak-rajna-vesztfáliai hegy – írja az efahrer.com További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Audi gyár Changchunban (illusztráció) Fotó: Audi Az Audi letette az új autógyár alapkövét az észak-kínai metropoliszban, Csangcsunban. 2024-től 3000 alkalmazott évente akár 150 000 elektromos autót épít majd a kínai piac számára a Porschéval közösen kifejlesztett PPE luxusplatform alapján. Markus Duesmann, a kínai üzletágért is felelős vezérigazgató szerdán elmondta, hogy az Audi FAW NEV Company új együttműködési társaságával az Audi Kínába viszi a PPE platformot, és piacspecifikus e-modelleket állít elő helyben. Az új gyár nagyobb, mint a neckarsulmi Audi gyár. A présműhely, karosszériaműhely, fényezőműhely és járműszerelés mellett akkumulátor-szerelés is lesz. Az üzem befejezése után kezdetben az Audi A6 e-tron és az Audi Q6 e-tron sorozat három modellje készül PPE platformon. Csak Kínában tartja nyitva az Audi a benzinmotorok gyártását 2033 után. 2,6 milliárd eurós beruházás Az Audi FAW NEV az Audi első többségi tulajdonú vállalata Kínában. A Volkswagen leányvállalata 2,6 milliárd eurót fektet be a projektbe. Az építkezést virtuális környezetben 3D-s szkenneléssel reprodukálják részletesen: Újdonság a Volkswagen-csoportban Így az ingolstadti tervezők a nagy távolság ellenére is pontosan követhetik a munkálatok menetét - mondta az Audi illetékese. Az Audi 1988 óta gyárt modelleket a kínai piac számára a FAW Volkswagen csangcsuni gyárában, idéntől pedig a sanghaji SAIC Volkswagennél is. Tavaly az Audi körülbelül 606 000 autót épített Csangcsunban, és 701 000 autót adott el a Népköztársaságban. Az Audi csaknem 1,7 millió autót szállított le világszerte tavaly. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Generali Csoport új vállalati stratégiájának fő mozgatórugója a fenntarthatóság Új stratégiai ciklusában a Generali fontos lépéseket tesz fenntarthatósági kötelezettségvállalásai terén, továbbra is a pozitív társadalmi, környezeti és az érdekelt felekre gyakorolt hatásra összpontosítva. 2021. decemberében a vállalatcsoport elfogadta az Élethosszig tartó partnerség 24: a növekedés motorja elnevezésű új, hároméves stratégiáját, mely három fő pillérre épül: a fenntartható növekedés előmozdítására, az eredményesség javítására, valamint az innovációban történő kimagasló szerepvállalásra. Emellett azzal a céllal, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat a fenntartható átállásban, a Generali idén tavasszal elindította a kkv-k számára az EnterPrize második kiadását, egy zászlóshajó projektet, ahol a kategóriájában a legjobb vállalatokat díjazzák fenntartható üzleti modelljeikért. Magyarország immár második alkalommal vesz részt a projektben, mely egyértelműen sikeres a kis- és középvállalkozások szerint is: a tavalyi 81 jelentkező után idén 127 hazai vállalkozás nyújtotta be pályázatát munkavállalói jólét, környezetvédelem és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban. A pályázat szakmai együttműködő partnerei Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet igazgatója és Kamasz Melinda, a Növekedés.hu gazdasági hírportál főszerkesztője, akik a Generali Biztosító szakértőivel és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkatársaival közösen választották ki kategóriánként a nyertes cégeket a beérkező 127 pályázat közül. Munkavállalói jólét kategóriában a Halas Tűzvédelem Kft. lett a győztes. A cég egyszemélyes családi vállalkozásként indult, mára 30 főt foglalkoztat, jelmondatuk pedig a következő: „A ma gondossága a holnap garanciája.” Számukra a gondoskodás nemcsak szakmai tevékenységükben jelenik meg jelmondatként, hanem munkáltatóként is kiemelt figyelmet fordítanak rá. A kollégák folyamatos szakmai képzésén, fenntarthatósági szemléletformálásán túl a csapatösszetartást is különféle programokkal segítik. A Generali EnterPrize pályázat támogatásával ezt a munkát folytatják újabb közösségi nappal, egészségnappal, illetve személyre szabott rekreációs lehetőségekkel. Társadalmi elkötelezettségük jegyében helyi közösségek megsegítésére is fordítanak a pályázatból: a Csetényi Park fásítása mellett terápiás lovaglást is támogatnak. A Manual Divat Kft. a környezetvédelem témakörében benyújtott pályázatával aratott győzelmet. A családi vállalkozásként működő cég Karma Pécsi Kesztyű, míg külföldön Karma Leather Gloves márkanéven forgalmazza termékeit. A kesztyűgyártás Pécsett 161 éves tradícióra tekint vissza, ugyanakkor egy olyan iparág, amely számára a fenntartható átalakulás kiemelt kérdés. Így a vállalat is kidolgozta fenntarthatósági tervét, melynek végső célja körkörös gazdasági modelljük megvalósítása. Ennek elérése egy hosszú folyamat, sok egymásra épülő állomással. Egyik kiemelt céljuk a hulladékkezelés optimalizálása: a termékek születésekor keletkező bőr hulladékot szelektálják és további felhasználásra ajánlják: bokszzsáktöltésre, kutyafekhelyhez menhelyeknek, ékszerkészítő kisiparosoknak, iskolák technika óráira, óvodai kézműves foglalkozásra. Az elnyert támogatással termékeik életciklusának növelését szeretnék előmozdítani az árucikkek egyedi sorszámának láthatóvá tételével, a javítási szolgáltatásokkal és a termék megfelelő kezelésével. Az adok-veszek program pedig segít a megunt darabok értékesítésében vagy eladományozásában. Hosszú távú tervük létrehozni egy olyan új alapanyagot a hulladék bőr felhasználásával, melynek tulajdonságai hasonlítanak a valódi bőréhez. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában pedig a Csákányi Kenyér Bt. nyerte el a 3 millió forintos támogatást. Az Őrség kapujában, Csákánydoroszlóban található családi vállalkozás életében az 1989-es alapítás óta meghatározó a szakma iránti szenvedély. Fő céljuk, hogy minőségi termékeket juttassanak el minél több emberhez. A vállalkozás fejlesztése során ezt kiemelt szempontként kezelték, így kínálatuk folyamatosan bővült a reform-termékek irányába is, teljes-kiőrlésű, szénhidrát-csökkentett és rusztikus termékek bevezetésével. A kis közösségek iránti felelősségvállalás jegyében megkezdték a termékeik mozgóárusítását is, az idősebb korosztály igényeit is kiszolgálva. Az általunk végzett piackutatás és a vásárlói megkeresések alapján vált egyértelművé, hogy bár igény lenne rá, de a gluténmentes pékipari termékek kínálatában hiány van. A Generali EnterPrize pályázat támogatásával megvalósuló új műhely lehetővé teszi számukra a „Csákányi gluténmentes” csomag kialakítását. A három vállalkozás egyenként 3 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében. „A Generali EnterPrize pályázatának sikerét alátámasztja, hogy 2022-ben másfélszer annyi vállalkozástól érkezett be pályázat, mint 2021-ben: tavaly a pályázók száma 81 volt, idén ez a szám 127-re emelkedett, ami egyértelműen sikernek könyvelhető el. A mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe jelentős Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázatunkkal pedig azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is hangsúlyossá tegyük a KKV-k számára azt, hogy a fenntarthatóság is kiemelten fontos a hosszú távú siker elérésében. Jól látjuk, hogy a szektor nyitott a fenntarthatóságra, a különféle fejlesztésekre, ez a szemlélet pedig elengedhetetlen az eredményességhez. Nem titkolt célunk az EnterPrize-zal az is, hogy a pályázat szereplői megismerhessék egymást, kapcsolatokat alakítsanak ki, melyek jó alapul szolgálhatnak az esetleges jövőbeli közös projektekhez is” – mondta Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!