Az uniós parlamenti képviselők szeretnék elérni, hogy 2050-re az EU repülőterein a repülőgép-üzemanyagok 85 százaléka fenntartható legyen, túlhaladva az Európai Bizottság eredeti, 65 százalékos javaslatát. Az állásfoglalást megszavazó képviselők is egyetértettek azzal a javaslattal, hogy bizonyos állati eredetű biomasszából előállított üzemanyagokat korlátozott ideig, 2034-ig még bevonhassanak a légi közlekedés üzemanyag-összetételébe, azonban kizárták a takarmány- és élelmiszernövény-alapú, valamint a pálmaolajból, szójaszármazékokból és szappanalapanyagból származó üzemanyagok használatát, mivel ezek véleményük szerint nem felelnek meg a javasolt fenntarthatósági kritériumoknak. Az EP többsége szerint továbbá a megújuló villamos energia és a hidrogén üzemanyagként való használata fokozatosan hozzájárulhat a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez. Az uniós parlament szabálytervezete előírná az uniós repülőterek számára, hogy könnyítsék meg a légi járművek üzemeltetőinek hozzáférését a fenntartható üzemanyagokhoz, egyebek között a hidrogén- és elektromos üzemanyag-utántöltését segítő infrastruktúrával. Az uniós képviselőtestület emellett egy a 2023-2050 közötti időszakra szóló repülési alap létrehozását is javasolja, amely felgyorsítaná az ágazat szén-dioxid-mentesítését, és támogatná a fenntartható repülőgép-üzemanyagokba, az innovatív meghajtási technológiákba történő beruházásokat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Fotó: germanautoexport.com A német exportőrök hangulata júniusban kissé romlott, az autóipar kivételével. Az exportvárakozások júniusban minden szektorban plusz 3,7 pontra estek vissza a májusi plusz 4,4 pontról, amint azt a müncheni székhelyű Ifo Intézet 2300 ipari vállalatra kiterjedő havi felmérésében közölte. "A logisztikai problémák és a nagyfokú bizonytalanság lehangolja a német exportgazdaság kilátásait" - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo felméréseinek vezetője. A fejlődés azonban ágazatonként eltérő. Az autóiparban visszatértek az optimista várakozások. "Február óta először számít az iparág növekedésre a külföldi üzletágban" - mondta Wohlrabe. A gépipar is nagyobb exportra számít – írja a német honlap. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A nemrégiben bejelentett EU döntés, mely szerint 2035 után nem lehet hagyományos dízel és benzines új autókat értékesíteni az Unió területén elsőre igen ambíciózusnak tűnt Magyarországról nézve, de végül változtattak a terven. A belső égésű motorok továbbra is fennmaradhatnak, de csak ha a szintetikus üzemanyaggal működnek.    A szintetikus üzemanyag nem új találmány, már több mint 100 évvel ezelőtt is készültek Németországban, de igazán ismertté az utóbbi egy évben vált a kifejezés. A Porsche kutatás-fejlesztési vezetője, Dr. Michael Steiner a ugyanis azt állította, hogy ezek az üzemanyagok lehetővé tehetik, hogy a Porsche továbbra is értékesítsen belső égésű motoros autókat az elektromos járművek mellett.   A Porsche nagy név a szintetikus üzemanyagok világában – a Siemensszel, az Enel és AME energiacégekkel, valamint az ENAP kőolajcéggel összefogva  már azon dolgoznak, hogy szintetikus üzemanyagokat előállító gyárat indítsanak.   Az üzem évi 55 millió litert céloz meg 2024-re, 2026-ra pedig 550 millió litert – bár mivel csak az Egyesült Királyságban évente 46,5 milliárd liter benzint és gázolajat használnak fel, ezek a számok csekélyek, de valahol el kell kezdeni.   De mi is az a szintetikus üzemanyag?   A benzint és a gázolajat olajjal állítják elő, de alapvető kémiai szerkezetüket hidrogén- és szénatomok alkotják. Ezeket a szénhidrogéneket vízből kinyert hidrogén és a levegőből származó szén felhasználásával elő lehet állítani.   Ez a folyamat sok energiát igényel, de ez az energia megújuló forrásokból, például szél- vagy napenergiából is előállítható. Mivel a folyamat szenet von ki a légkörből, segít ellensúlyozni az üzemanyagot ténylegesen elégető motorok kibocsátását (bár a helyi légszennyezési probléma továbbra is fennáll).   Jelenleg nem olcsó mulatság az előállítás. A Royal Society tudományos intézete szerint mindössze egy liter szintetikus dízel üzemanyag 4 fontba kerül adózás előtt. A méretgazdaságosság és a további technológiai fejlesztések csökkenthetik a költségeket – de valószínűleg soha nem lesz olyan olcsó, mint a ma vásárolt benzin és gázolaj, pedig lássuk be, az sem olcsó.   Ennek ellenére sok minden szól mellettük: Ha valóban teljesen elektromos autókra állna át a társadalom, az infrastruktúrát teljesen át kellene alakítani ami rengeteg pénzbe kerülne. A szintetikus üzemanyagok a jelenlegi fosszilis tüzelőanyagok helyettesítői, vagyis a meglévő autók módosítás nélkül használhatják őket. Senkinek sem kell új autót vennie és a benzinkutak is maradhatnak úgy, ahogy vannak.   Mégis, mivel a belsőégésű motorok helyben mindig is fognak károsanyagokat kibocsátani és az üzemanyagok előállítása hatalmas mennyiségű energiát igényel, nem tűnik valószínűnek, hogy a szintetikus üzemanyagok miatt az elektromos autók terjedése egyszercsak megáll. Ez nem egy varázslatos megoldás, amely egyszerűen helyettesítheti a benzint és a gázolajat –de egy jó eszköz az éghajlatváltozás elleni megoldások egyre növekvő eszköztárában.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Palkovics László hozzátette: "ha hatékony, klímabarát, gyors és olcsó közlekedést akarunk, ez a vasutat jelenti". Az újonnan megalakult TIM már nemcsak szakmai felügyeletet lát el a MÁV-Volán felett, hanem a vállalatcsoport tulajdonosi joggyakorlója is - mondta. Szavai szerint a kormány olyan politikát folytat, amely a tiszta, energiahatékony vasutat a jövő közlekedésének tekinti, nemcsak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is a kötött pályának szán központi szerepet, ezt tekinti a jó megoldásnak.      Fotó: MTI/Máthé Zoltán Palkovics László azt mondta, hogy a kormány nagyjából hatezermilliárd forintot szán erre a következő időszakban. Ebből négyezermilliárd forintot fordít a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és kétezermilliárdot a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére. Fontos stratégiai célnak nevezte az egykor híres magyar vasúti járműgyártás visszaállítását, azt hogy magyar tulajdonú cég gyártsa a magyar vasúton közlekedő járműveket, és külföldön is képviselje a magyar ipart. Hangsúlyozta azt is, a Nemzeti Közlekedési Központ közreműködésével az utasok igényeihez igazodó, az autózással árban és időben is versenyképes szolgáltatáskínálat, egységes menetrend, és összehangolt tarifarendszer kialakítása a cél. Szeretnék, ha az országon vasúton áthaladó árumennyiség is nőne - tette hozzá. Az EU-ban és Magyarországon is 20 százalékos a vasút aránya a személyforgalomban és az áruforgalomban, 2050-ig ennek minimum megduplázása a cél - hangsúlyozta, hozzátéve, ha minden rendelkezésre álló eszközt ennek érdekében mozgósítanak, akkor ez nem elérhetetlen. Tájékoztatása szerint várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040- ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja - és a tervek szerint el is fogadja - az új vasúti stratégiát. Palkovics László a stratégiai célok megfogalmazásánál fontosnak nevezte a mérhető kritériumokat, ezek közé sorolta, hogy bármelyik hazai településről tömegközlekedéssel legfeljebb egy órán belül elérhető legyen a minimum 160 kilométer/órás vasúti szolgáltatás. A közeljövő ágazati terveiben kiemelt szerepet kell kapniuk a közlekedési közszolgáltatásokban dolgozó szakembereknek - mondta. Vitézy Dávid, közlekedésért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy világszerte azt tapasztalják, nem volt helyes a közúti szállításra építő korábbi politika, a vasútfejlesztés jelenti a jövőt. A hagyományos vasúti technológiára építve a digitalizáció eszközeivel "a vasútnak nagyon is van jövője". Éppen ezért a MÁV-Volán csoportra alapozva fejlesztik a vasúti áru- és személyszállítást a következő évtizedben. Számos fejlesztés zajlik a magyar vasút életében, például a határok mentén, a szerb határ felé jelenleg is dolgoznak, hogy augusztus elsején a Szeged-Röszke vonal első szerelvénye áthaladhasson, a nyugati-határon digitalizációs fejlesztésen dolgoznak. Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével - sorolta, kiemelve: ez a MÁV-Volán csoport dolgozói nélkül nem valósulhat meg, számítanak rájuk. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: a 72. Vasutasnap egyik kiemelt programja a tisztavatás, a most felavatott tisztek jelentik a jövőt a magyar közösségi közlekedés életében. Idén először köszönthetik a városi közlekedési szolgáltatók forgalmi tisztképző tanfolyamán képesítést szerzett hallgatókat, a MÁV-Volán integráció eredményeként - ismertette. A Baross Gábor Oktatási Központban idén a 230 avatandó tiszt 13 különböző vasúti témájú felsőfokú tanfolyamokon végezte tanulmányait, és tett fogadalmat a tisztavatáson. A 72. Vasutasnapon miniszteri elismeréseket is átadtak, és kitüntették a kitűnőre végzetteket.