Csak egy szép sedan A gyártás kezdetén még különleges volt a nagyot nőtt francia, főleg ebben a fekete színben. De mára azért eléggé beleszürkült az utcaképbe. Bár nekem tetszik az oldalnézete: letisztult, harmonikus forma, olyan, mint egy klasszikus autó, hosszú orral, arányos utascellával, és egészséges csomagtartóval. Lehet, csak az SUV kontúrtól megcsömörlött énem mondatja ezt velem, de ez még a klasszikus iskola szerint épült fel, legalábbis a formai elemei azok. A kedvenc nézetem a hátsó rész, ahol van egy kis 407 coupe utánérzet, és nagyon hangsúlyosak a hátsó lámpák: franciásan különleges és esztétikus. A 407-es elődhöz képest markánsat növekedett az autó, hiszen 10 centiméterrel lett nagyobb. De így sem hatalmas, főleg a Mondeo, vagy Insignia méreteihez képest. Belül viszont közel prémium Elképzelem, ahogy az újként meglepte a franciás slendriánsághoz szokott közönséget a németes letisztultság, és az általánosan jó anyagminőség. Mindez mára megkopott ugyan, de nagyon látszik, hogy hová pozícionálták. Amiben az a legjobb, hogy nem csak üres lózungok, hanem már a kilincs megfogásától, a vezetői pozíción át, az indításig mindez meg is alapozza ezt a benyomást. Nagyon szép a világos velúr belső, és úgy tűnik, hogy a bőven több mint 200.000 kilométert meghaladó futás után is egyben maradt, bár a vezetőülés ülőlapján, és oldalán már elindult a bolyhosodás. Viszont maga az ülés kiválóan tart, és még most is olyan, mint amit újként annyian megjegyeztek: kemény tömésű. Engem egyáltalán nem zavart, de a süppedős velúr fotelekhez szokott közönséget meglepheti. Nagyon tetszenek a műszerfal, és a műszeregységek háttérvilágításai is. Semmi sem túlságosan hivalkodó, hanem minden egyszerű, és elegáns, így a 407-es anyaghasználatához képest főleg megvan benne a határozott előrelépés. Hely pedig bőven van, négy személynek teljes értékű utazóautó, egész jó zajszigeteléssel. Jó motorok, utazóautós futómű A tesztelt autóban egy 1.6-os dízelmotor dolgozik. Ez elsőre parányinak tűnhet egy ekkora karosszériához, viszont nem az, sőt, egész kellemes utazóautót varázsol belőle. Mert az autó terepe a hosszútávú autópályás használat. Itt a nyomatékos motornak hála lazán tartjuk a megengedett sebességet, és még erőtartalékunk is lesz. Az 1.6 HDI motor indítás után hidegen azért hallatja a hangját, de érezni, hogy ezen is dolgoztak a mérnökök, és megkapta a motortér, illetve az utastér is a megfelelő zajszigetelést, így annyira nem bántó a fülnek. A katalógus adatait böngészve semmi vágyakozás nem indult meg bennem, hiszen a nyomaték (240 Nm) és teljesítmény (112 LE) adatok mellett is olyan számok szerepeltek, amik megkérdőjelezték bennem azt, hogy ezt a nagy testet bármilyen dinamikával tudná mozgatni. De látható, hogy szigorúan hétköznapi használatra, minden sebességhatárt betartva, és azon belül használva elég. Ráadásul így a fogyasztásával is sokat spórolhat gazdájának a parányi gázolajos. Aminek szűk a használható nyomatékgörbéje, hiszen 2-2.500-as fordalatszám tartomány környékén jön meg az ereje, és nem is sokkal később kéri a következő fokozatot. Meg kell viszont dicsérnem a futóművet, aminek hangolása a feszes, lágy metszetben inkább az előbbi felé közelít, kicsit meg is lepődtem, mert az előd 407-ből inkább a franciás hajózós ringatózás maradt meg. Sajnos hátul nem volt lehetőségem utazni a rövid tesztnapok alatt, így csak a felhasználók véleményére támaszkodhatok, akik dicsérik a második sor kényelmét is, bár többen megjegyzik, hogy ott már jobban érződnek az úthibák, és tapasztalható az ebből adódó billegés, dőlés is. Én a vezetőülésből mindezt sokkal tompábban érzékeltem.  Még forszírozott tempóban sem kezdte el túl hamar darálni az elejét, kiszámítható maradt, nem esett le az útról, tehát a hajtás valóban levett a lábamról. Érdekesség, hogy az autó tömege 1,4 tonna, én picit nehezebbnek éreztem. Mennyit kér a korosodó francia prémium? Új korában 7,5 millió forint környékéről indult az autó, tehát ha a tíz évvel ezelőtti viszonyokat nézzük, megkérték az árát. Cserébe viszont sokat is adott első tulajdonosának. Mára viszont abba a korba került, hogy ha van egy kis elhivatottságunk a PSA modellek felé, akkor igenis élhető, és olcsóbb alternatívát jelenthet az 508-as a német prémiumok mellett. Azt viszont jó tudni, hogy bőven 200.000 kilométeres futású darabokat találhatunk a használt piacon, amik nagy része lehet, hogy céges középvezetői autó volt, aminek megvannak az előnyei is, hiszen a szervizelése legalább valameddig pontos volt, viszont a gondoskodó, féltő tulaj hiányát megérezhetik a fő alkatrészek. A túlnyújtott olajcsere periódus, a turbó, vagy akár a kéttömegű lendkerék mind-mind jelenthetnek már ebben a korban valós rizikót a megvásárlás után. Ezekre mindenképpen tartalékolni kell 3-500.000 Ft-ot, mert ha kéri, akkor bizony vastagon fog a ceruza a modern dízelmotorral hajtott autók esetében. Emellett átlagos a karbantartási igény, de a vezérlés, folyadékok cseréje természetesen az első dolog vásárlás után. Ha pedig nem használnánk napi rendszerességgel autópályán az autót, akkor érdemes mindenképpen ezt, a kisebb gázolaj erőforrást választani, mert ennek elég a havi egy hosszabb út, ami alatt emelt fordulatszámmal segíthetjük a részecskeszűrő regenerálódását. Nagyon meglepődtem azon, hogy a bár a futómű szinte rozsdamentes volt, de az első sávédőnél már találtam rozsdakezdeményt, ami később jelenthet problémát. Az árak kétmillió forinttól indulnak, és a futásteljesítmény, illetve évjárat függvényében léphetünk a hárommillió forinthoz, ahol már ígéretes, követkethető előélettel rendelkező darabokat is találhatunk. A tudatlan, „csak franciát ne” hurrogók miatt nagyobb az autó értékvesztése, de aki csak egy kicsit is utána néz, az láthatja, hogy az elmúlt évtizedben mennyit fejlődött az oroszlános márka is, így már megbízhatóságban, tartósságban, és minőségben is megközelítik az etalonnak számító kategóriatársakat. Kifejezetten örülök, hogy kicsit tovább tudott nálam maradni az autó, mert így szépen levetkőzhettem az előítéleteimet. Nem azonnal láttam át az 508 lényegét, de a teszt végére talán sikerült. Kevesebb fut belőlük az utakon, ha számít, hogy kicsit egyedibb autóval közlekedjünk. A motorja megbízható, és gazdaságos, így az üzemeltetési költségei kiszámíthatóak. Lesz benne elegendő hely, amire mindig szükség lehet. Ötcsillagos töréstesztjével a biztonság is garantált benne. Egy viszont biztos, mégpedig az, hogy kell hozzá valamennyi márkahűség. Ha ez meglenne, akkor nem vagyok benne biztos, hogy az autó nem tudna kiénekelni egy 308 volánja mögül. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!