A társaság 2021-as belföldi értékesítéséből származó nettó árbevétele 264,9 millió euró (amely 6 százalékkal növekedett a 2020-as évhez képest (242,8 millió euró), az összértékesítésből származó nettó árbevétele pedig 1754,2 millió euró volt. A profit (48,9 millió euró) több mint kétszerese volt a 2020-as értéknek. Ahogy eddig sem, 2021-ben sem fizetett ki a Magyar Suzuki osztalékot. A nyereséget a vállalat mindig visszaforgatja és beruházásokra fordítja. 2021-ben az esztergomi vállalat 92,9 millió euró beruházást hajtott végre (fejlesztették a festőüzemet, új emissziós labort létesítettek), idén 100 millió euró körüli összeget fordít gyártástechnológia- és modellfejlesztésre, valamint a karbonsemlegességi célok időarányos teljesítésére. Folyamatos a gyártás A koronavírust követően az egyre növekvő globális félvezetőhiány jelentősen befolyásolta a teljes autóipart, köztük a Magyar Suzukit is. Elektronikai alkatrész beszállítóival közösen azon dolgozik, hogy a gyártás ellátása folyamatos legyen. Az itthoni kereskedésekben a hazai modellekre 3-4 hónap a szállítási idő, az importautókra 1-2 hónappal ez hosszabb lehet. Az esztergomi gyár termelése, a globális csiphiányra visszavezethetően az előző évhez képest hozzávetőlegesen 4 százalékkal csökkent. A Magyar Suzuki a rendkívüli vírushelyzetben a gyártás visszaesése miatt a fókuszt a gyártástechnológiai fejlesztésekre helyezte. 2021-ben 107 ezer 974 autót gyártottak az esztergomi gyárban, és 120 ezer 164 autót értékesítettek, amelyből 112 ezer 989 az esztergomi gyártósorról gördült le. A teljes értékesítés 86 százalékát (103 ezer 247 autó) 123 országba exportálták. Hatodik éve piacvezető Krisztián Róbert operatív igazgató elmondta, hogy a Magyar Suzukinak 2021-ben is sikerült megtartani hatodik éve tartó piacvezető szerepét: 17 ezer 650 Magyarországon regisztrált autóval és 14,48 százalékos piaci részesedéssel zárta az elmúlt esztendőt (2020-ban 14 ezer 783 autó és 11,55 százalék részesedés). A magyarok legkedveltebb újautó modellje ismét az Év Magyar Autója 2021 díjas Vitara lett, 8350-at regisztráltak 2021. január 1-je és december 31-e között, míg a második legnépszerűbb az Év Magyar Autója 2020 díjas, 2022-es közönségdíjas S-Cross lett, amelyből 6261-at értékesítettek. Az elmúlt évben a Magyarországon összesen forgalomba helyezett személyautó – 121 ezer 920 – 14,48 százaléka Suzuki volt. Krisztián Róbert kérdésre elmondta, hogy vásárlói oldalon van bőven kereslet az esztergomi gyártású Suzukikra, de idén biztosan nem tudják majd kielégíteni a piaci igényeket -2022-ben piaci csökkenéssel számolnak -, de mindent megtesznek, hogy a gyártás tekintetében legalább megközelítsék az elvárásokat. Urbán László vezérigazgató-helyettes összefoglalójában rámutatott, hogy a csiphiány idén tovább nehezíti a gyártást és fel kell készülniük arra, hogy várhatóan jövőre sem oldódnak meg az ellátási problémák. Acumi Maszato vezérigazgató kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a korábban gyártott dízelautók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatban valóban megkeresték a vállalatot az európai hatóságok, de erről részleteket nem árult el, megerősítette ugyanakkor, hogy a Magyar Suzuki mindenben együttműködik az ellenőrző szervekkel. Négy-, illetve kétkeréken és vízen is jelentős teljesítmény A Suzuki nemcsak az autóipari szegmensben, hanem a motor és hajómotor kategóriában is erősítette pozícióját. A Suzuki hajómotor üzletága 2017 óta a közép-kelet-európai régió központja és piacvezető Magyarországon. A divízió 800 hajómotort értékesített idehaza és 2112 hajómotort exportált 2021-ben. A környezettudatos szemlélet a teljes Suzuki csoportot érinti: a hajós üzletág 376 termék csomagolását tette környezettudatosabbá, ezzel 2020 októbere és 2021 novembere között 4039 kilogrammal csökkentette a termékei forgalmazásához kapcsolódó műanyag-felhasználást. A Magyar Suzuki motorkerékpár-üzletága immár hetedik éve a legnagyobb piaci részesedésű disztribútor Európában a Suzuki csoporton belül. A vállalat 454 motorkerékpárt helyezett forgalomba tavaly Magyarországon. A V-Strom 650 kalandmotor nemcsak saját kategóriájában, hanem a modellek abszolút versenyében is megőrizte tavalyi dobogós helyét: 148 forgalomba helyezéssel a második legnépszerűbb motorkerékpár volt 2021-ben Magyarországon. Átlagosan 12 százalékkal emelték a béreket A Magyar Suzuki számára az egyik legnagyobb értéket a munkatársai jelentik, ezért a nehézségek ellenére a Magyar Suzuki átlagosan 12 százalékkal emelte a béreket idén márciusban év elejétől visszamenőlegesen. 2015 és 2022 között a fizikai dolgozók alapbére átlagosan 86,1 százalékkal, az irodai állomány alapbére átlagosan 61,7 százalékkal emelkedett. A vállalat új, teljesítményalapú pótlékrendszert is bevezetett. A sajtótájékoztatón Fejesné Gyurján Ildikó operatív igazgató elmondta, hogy a munkaerőhiány mérséklése érdekében kísérleti jelleggel kétéves fix szerződéssel indiai munkavállalókat foglalkoztatnak, a vállalat dolgozóinak létszáma jelenleg 2700 fő. Örömtelinek nevezte, hogy a dolgozók fele legalább 15 éve tagja a csapatnak. 2025 után érkeznek az elektromos modellek A Suzuki Motor Corporation a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez szükséges elektromos technológia kifejlesztésén dolgozik. A Suzuki csoport a 2025-ös pénzügyi évig 1000 milliárd jent – 8 milliárd eurót – fordít kutatás-fejlesztésre, beleértve a hibrid, illetve az elektromos járművek fejlesztését is. A Suzuki tervei között szerepel, hogy 2030-tól világszerte jelentősen növeli termékpalettájában az elektromos meghajtású modellek arányát. A Suzuki célja, hogy saját mérnöki állományának igénybevételével modernizálják a gyártástechnológiai eljárásokat és további lépéseket tegyenek a karbonsemlegesség irányába. A Suzuki csoport részeként a Magyar Suzuki is elindult a karbonsemlegesség felé vezető úton. Tavaly elkészült a vállalat energiatérképe: minden üzemegység megvizsgálta, hogy energiahatékonyság szempontjából miként optimalizálhatják munkafolyamataikat közép és hosszú távon. Mindemellett napelempark kialakítása is cél az esztergomi üzem területén 2022-ben. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy röviddel 2025 után már várható az első esztergomi elektromos autó.  

A-osztály A német üzleti lap bennfentesekre hivatkozó beszámolója szerint a Mercedes-Benz csoport - korábbi nevén Daimler - döntött a középkategóriás autókból álló kínálatának szűkítéséről. Az olcsóbb A-, és a B-osztályt három-négy éven belül kivezetik, de öröm az ürömben magyar szempontból, hogy megtartják a kizárólag Kecskeméten készülő CLA Coupé, a CLA Shooting Brake modelleket, valamint a Németországban készülő GLA és a GLB SUV modellcsaládot. A német járműgyártó csoport vezetője, Ola Källenius már májusban bejelentette, hogy szűkítik a középkategóriás kínálatot, és a márka "lényegét" jelentő luxuskategóriára összpontosítanak. A B-osztály felszámolásáról nem volt vita. Az értékesítés évek óta elmarad a célszámoktól, és - amint a Handelsblatt egyik forrása fogalmazott - a minivan szegmens eleve "halott". Az A-osztály megszüntetésének tervét és a mennyiség helyett a legdrágább autókra és alacsonyabb értékesítési darabszámra összpontosító stratégiát viszont sokan bírálják. "A gazdagok és szépek világa első pillantásra izgalmasnak tűnik és mesés hozamokat ígér", de a termékpaletta szűkítése, a "zsugorodás" igen kockázatos - mondta a lapnak az egyik legtekintélyesebb német ágazati elemző, Ferdinand Dudenhöffer, a duisburg-esseni egyetem (UDE) autóipari kutatóintézetének (Center Automotive Research - CAR) vezetője. B-osztály A járműveket egyre nagyobb teljesítményű számítógéppel, operációs rendszerrel és nagy hatótávolságú akkumulátorral szerelik fel, a méretgazdaságosság pedig minden eddiginél fontosabb - fejtette ki a szakértő, rámutatva, hogy egy szoftvert egyszer kell kifejleszteni, és "gyakorlatilag zéró költséggel" lehet sokszorosítani. Ebből a nagy volumenre, vagyis az értékesített gyártmányok magas számára koncentráló gyártók hasznot húznak, a Mercedes viszont "jelentős mértékben elveszítené költségelőnyeit" - mondta az elemző. Ola Källenius szerint viszont a Mercedes-Benznek nem a kocsikat tömegesen gyártó cégekkel kell versenyeznie. A vállalatot 2019 óta vezető szakember felül is vizsgálta elődje, Dieter Zetsche célkitűzését, miszerint évente hárommillió gépkocsit kell értékesíteni. Az új cél évi 2,5 millió, méghozzá más termékösszetétellel. A tervek szerint a kompakt autók értékesítése az évi 570 ezer körül marad, míg a felső középkategóriában (C-osztály, EQC, E-osztály) jelentősen növelik, a legdrágább modellcsaládoknál (EQS, Maybach, AMG) pedig nagyságrendekkel, 60 százalékkal emelik az értékesítést - írta a Handelsblatt. Kiemelték, hogy az A-osztály megszüntetése korszakfordulót jelent, hiszen ez a modellsorozat a Mercedes-Benz legkelendőbb terméke Európában, és a Volkswagen Golf, a Skoda Octavia, a Toyota Corolla és a Ford Focus mellett a legnépszerűbb kompakt autó a kontinensen. Az új stratégia alapján azonban úgynevezett világautókat kell gyártani, vagyis olyan kocsikat, amelyek az összes nagy piacon, Európa mellett az Egyesült Államokban és Kínában is beválnak. Az A-osztály viszont "túlságosan európai", máshol nem kellően népszerű, ráadásul nem eléggé jövedelmező, a növekedési kilátások pedig nem jók, hiszen már "a fél világ városi terepjáróval (SUV) jár" - írta a Handelsblatt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az orosz autópiac gyakorlatilag kiürült, valahonnan autókat kellene szerezni. Az orosz autógyártók a Moszkva elleni szankciók drámai hatásainak enyhítésére megpróbálnak kínai partnereikkel közös autófejlesztési projekteket indítani. Feltételezik, hogy a hazai piacon olcsó modelleket gyártó BAIC kínai – állami tulajdonú - autógyártó partner lehet az új KAMAZ Lincor 2022-2023 crossover gyártásában. Az orosz autós sajtóban fantáziafotók jelentek meg az állítólagos orosz-kínai projektről. Feltételezések szerint a KAMAZ Linkor a BAIC Beijing X7 crossover architektúrájára épülhetne. Ebben az esetben a motorháztető alatt egy másfél literes, 188 lóerős turbómotor helyezkedhet el, 275 Nm-rel. A két modellben nemcsak a platform, hanem számos dizájnmegoldás is közös lehetne. A BAIC Beijing X7 crossovert Kínában 1,3 millió rubelnek megfelelő áron árulják. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota általában nem követi a trendeket, hanem a saját feje után menve formálja azokat. Manapság, amikor a legtöbb autógyártó megszünteti sportos modelljeit, és kivonul a motorsportból, a japán márka minden korábbinál szélesebb sportautó-kínálattal rendelkezik (GR Yaris, GR Corolla, GR 86, GR Supra) a gyári sportrészlegnek köszönhetően. Ráadásul az utcai modellek fejlesztése mellett a Gazoo Racingnek arra is marad energiája, hogy sorozatban nyerje a bajnoki címeket olyan neves versenysorozatokban, mint a Hosszútávú-világbajnokság (WEC), a Rali-világbajnokság (WRC) vagy a Tereprali-világbajnokság (FIA World Rally-Raid Championship). Egy valami hiányzik még a Toyota sportos modellkínálatából, egy nyitható tetejű élményautó, amely az MR2 új generációja lehetne. Ez a 1984-2007-ig gyártott típus három nemzedéken át szórakoztatta az elérhető árú sportkocsik kedvelőit, az MR2 név a "mid-ship, rear-wheel-drive, 2-seater" rövidítése, ami középmotoros, hátsókerék-meghajtású, kétüléses járművet jelent. A három generáció közül az első (W10) ma már valódi kultmodellnek számít. Karakteres megjelenésű, bukólámpás, lapos és szögletes karosszériája összetéveszthetetlenné tette, a futóműve hangolásában pedig a Lotus egyik mérnöke is közreműködött. A legtöbbet a Corollából származó, két vezértengelyes, hengerenként négyszelepes, 1.6 literes motorral adták el, amely egyszerre volt pörgős és szinte örök életű. 130 lóerőt és 142 Nm-t is kihoztak belőle, ami elég volt ahhoz, hogy az MR2 9 másodpercen belül gyorsuljon fel 0-100 km/h-ra. Amikor 1989-ben megjelent a második nemzedék (W20), az Ucsida Kunihiro által tervezett lapos, bukólámpás karosszéria és a középmotoros elrendezés miatt sokan az elérhető árú „japán Ferrarit” láttak benne. Nem csak úgy nézett ki, mint egy olasz szupersportkocsi, de a feltöltős verziói úgy is mentek: a kétliteres, négyhengeres 245 lóerős turbómotorral 5,5 másodperc alatt gyorsult fel 0-100 km/h-ra, ami csak 0,2 másodperccel maradt el a szintén 1989-ben bemutatott, 300 lóerős Ferrari 348 TS idejétől. Az 1999-2007-ig gyártott harmadik MR2 generációt pedig a szegény ember Porsche Boxsterének becézték, nem csak a remek vezethetőség, a középmotoros elrendezés és a kétüléses kabin, hanem a hasonló fényszórók és a nyitható vászontető miatt is (a korábbi MR2-esek targatetősek voltak). Két fontos különbség azonban volt a japán és a német roadster között: előbbit soros négyhengeres, utóbbit hathengeres bokszermotorral szerelték, részben emiatt a Toyota negyed tonnával könnyebb volt, az alapváltozata 1000 kg alatt maradt. A brit Autocar nemrég arról számolt be, hogy az új GR86 és GR Corolla piacra dobását követően a Toyota az egyre nagyobb termékportfólióval rendelkező Gazoo Racing almárka villamosítására készül, aminek keretében a 15 éve megszűnt MR2-est kompakt, kétüléses villanyautóként hozná vissza a piacra, méghozzá megfizethető áron, és rögtön az elektromos modelloffenzíva első szakaszában. 2021 végén a Toyota mindenkit meglepett, amikor a bejelentette, hogy 2030-ig 30 új, tisztán elektromos autót fog piacra dobni, és a jövőbeli elektromos bZ termékcsalád sokszínűségét bizonyítva egyszerre le is leplezett 15 elektromos koncepcióautót. Ezek között volt apró városi crossover, Tesla Model 3-méretű szedán, amerikai piacra szánt "full size" pickup és egy agresszív formájú, nyitható tetejű sportautó is, amelyből várhatóan a modern MR2, a Toyota első dedikált elektromos sportautója válhat a közeljövőben. A Toyota vezetői az elmúlt hónapokban már többször hangoztatták azon meggyőződésüket, hogy nem az akkumulátoros elektromos autók jelentik az egyetlen megoldást a szén-dioxid-semleges közlekedésre; köztudott a gyártó elkötelezettsége a hidrogén üzemanyagcellás hajtásláncok iránt, sőt, a GR Yarisból ismert 1,6 literes, nagyteljesítményű turbós benzinmotort már hidrogén üzeműre is átalakította, és a Corollába építve japán túraautó-versenyeken indítja. Ám a meglévő, rugalmasan alakítható e-TNGA elektromos architektúrával és a gyorsan bővülő nemzetközi töltőhálózattal egy tisztán elektromos hajtású kétüléses sportautó mégis logikusan illeszkedne a cég kínálatába. Már csak azért is, mert a Toyota keményen dolgozik a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésén, amelyek nagyobb energiasűrűségüknek köszönhetően könnyebbek és hatékonyabbak, mint a hagyományos lítium-ion akkumulátorok, így tökéletesen passzolnának egy kicsi és könnyű, agilitást előtérbe helyező autóba. Hogy a Gazoo Racing debütáló elektromos autója lesz-e ezeknek az újgenerációs akkumulátoroknak az első haszonélvezője, az még a jövő zenéje, de az biztos, hogy a 2021 végén bemutatott, targatetős, késznek tűnő formatervvel rendelkező Sports EV koncepció arányai az MR2-eséhez hasonló, középmotoros elrendendezésre utalnának, ha egy benzinmotoros járműről lenne szó. A középmotoros elrendezés a kétüléses elektromos járműveknél azonban vélhetően azt fogja jelenteni, hogy az akkumulátorokat függőlegesen, az ülések mögé helyezik majd el, hogy a tömegük az autó középpontjánál koncentrálódjon, így ezek a sportkocsik elméletileg képesek lesznek benzines elődeik jellegzetes menettulajdonságait reprodukálni. Remélhetőleg nem csak a középmotoros autókra jellemző súlyelosztás, hanem a hátsókerék-meghajtás is megmarad az új MR2-esben. Bár az e-TNGA platformot eddig csak front- és összkerékhajtású járművekben használja a Toyota, elméletileg semmi akadálya annak, hogy csak a hátsó tengelyre kerüljön benne hajtó villanymotor. Az sincs kizárva, hogy a Toyota készít majd egy másik, dedikált, hátsókerékhajtás-orinentált elektromos platformot is, amelyet a jövőbeli Gazoo Racing sportautók mellett a Lexus is használhatna. Sokan kételkednek abban, hogy a belső égésű motor rezgései és hangja nélkül is lehet-e vegytiszta és nyers vezetési élményt adó sportautót készíteni. Ha valakinek sikerülhet, akkor az a Toyota, amely a közelmúltban bőven megmutatta már mérnöki képességeit és sportosság iránti elkötelezettségét a Gazoo Racing modellekkel. Fotó: Toyota További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!