Kiss közösségi oldalán köszönte meg a Révész Racing műszaki stábjának "az egész éjszakás, reggelig tartó munkát", amelynek eredményeként a kamion megfelelt a gépátvételen. Ezt követően Kiss már a bemelegítő körökön a legjobbnak bizonyult, miként utána az időmérőn is, így a 12.40 órakor kezdődő harmadik futamon majd az élről rajtolhat. A Révész Racing 37 éves szombathelyi versenyzője szombaton a délelőtti első futamon rajt-cél győzelmet aratott, majd a fordított rajtrácsos, második menetben - amelyen a nyolcadik pozícióból indult - óriási baleset szenvedő alanya volt. Kiss ugyan sértetlenül úszta meg a történteket, kamionjában azonban nagyon komoly károk keletkeztek, amelyek kérdésessé tették számára a vasárnapi folytatást.     A további program:     gyorsasági kamion Eb: 3. futam 12.40 4. futam 15.20     túraautó-világkupa: 1. futam 11.20 2. futam 16.45 További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Kiderült, hogy a hazai gyártású VAZ-2107 (Lada) szedánt használták a legszélesebb körben Oroszországban. 2022 januárjában 1 millió 460 ezer ilyen autót tartottak nyilván Putyin hazájában. Ezt a modellt további két VAZ-képviselő követi: a VAZ-2109 és a VAZ-2106. Ezekből 1,2 millió és 1,14 millió regisztrált autót rögzítettek a statisztikában. A vezető "trojka" után egy külföldi autó következik a listán: a Kia Rio Koreából. Az idei év elején egymillió orosznak volt a birtokában ez az ázsiai gyártású gépkocsi. Az ötödik helyen megint orosz termék következik: a hazai Lada 4x4 SUV, amiből 965,3 ezer autót birtokolnak a tulajdonosaik. A legnépszerűbb autók 10-es TOP-listáján ezen kívül még ott található a Hyundai Solaris (902 ezer), a Lada Granta (786,3  ezer), a Ford Focus (769,7 ezer), a Renault Logan (758,5 ezer) és a VAZ -2114 (753,4 ezer). További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Villanyoszlopnak hajtott egy személyautó a 7-es főút 107-es kilométere közelében, Siófokon, a főút és a Viola utca sarkán. A baleset nem sokkal reggel 6 óra után történt. A város hivatásos tűzoltói áramtalanították a járművet. A helyszínre a mentők is kiérkeztek, és odaérkeztek az áramszolgáltató szakemberei is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Hogy jó volt-e vagy rossz 121 éve, azt már csak a korabeli tudósításokból lehet megtudni, már amennyiben hitelesek. Az biztos, hogy nem indult könnyen az autózás, mert ugyan nem volt jogosítvány és rendszám, de a hőskorban vörös zászlós embernek kellett figyelmeztetnie a népeket az érkező automobilra. Pontosabban annak veszélyére, mert akkoriban már azt is istentelen száguldásnak nevezték, ha valami a lovaskocsinál gyorsabb volt. Vidám baleset a Bárczy kúriánál     Forrás: Péchy László/Fortepan Nagy kihívás volt akkoriban önjárót venni itthon is, az első magyar, aki ezt megtette Hatsek Béla optikus mester 1895-ben vásárolt másfél lóerős teljesítményű Benz Velo automobilt. Ha nem is gyorsan, de akadtak követői, különösen tehetősebb és világot járt honfitársai körében. Törley József teherkocsit is vett, és személyautót vásárolt három gróf: Eszterházy Miklós, Szapáry Pál és Karácsonyi Jenő, őket követte Fényi Béla, Jakabffy István és Kobek Béla. Csonka János tervezésű postakocsi   Forrás: Közlekedési Múzeum Ha lassan is, de szaporodott a hazai gépjárműpark, ennek ellenére, vagy éppen félelmükben sokáig itthon is idegenkedtek az emberek és az állatok a pöfögő a kattogó masinától, de az automobilt nem lehetett megállítani, maximum korlátozni. Ennek ideje akkoriban következett be, amikor félszázra bővült a magyarországi automobilok száma, melyek között 1899-ben már egy Daimler teherautó is megjelent, és ebben az évben rendezték az első motorversenyt a Millenárison. Elsőnek Törley József pezsgőgyáros cserélte teherautókra lovasfogatait, 1900-ban pedig a Magyar Királyi Posta állított szolgálatba motoros levélhordókat: a Csonka János tervezésű Peugeot motoros huszonkét triciklit a Ganz Gépgyárban szerelték össze. Pezsgőszállítás teherautókkal     Forrás: Törley Az ugrásszerű növekedés ellenére egy belügyminisztériumi jelentés szerint „automobilból olyan kevés van Budapesten, hogy hatósági intézkedés korai lenne még”. Az érintettek azonban másképp gondolták. A korabeli sajtóhírek szerint az 1900-as év fontos eseménye volt a Magyar Automobil Club november 30-i megalakulása a Royal Hotel különtermében. A szervezet gazdasági alapjának megerősítésében Törley József alelnök azzal is segített, hogy ingyen három szobát ajánlott fel irodának. A klubélet szabályozása után a ló nélküli kocsikkal kapcsolatban felmerült közúti panaszok és balesetek hatására felmerült a sofőrképzés igénye, hiszen akkoriban még nem volt kötelező a jogosítvány és rendszám, miközben szaporodott a közlekedési konfliktusok száma. Ezen próbált javítani Rudnay Béla főkapitány által 1901-ben kiadott 17 pontos „automobil forgalmi szabályrendelete”. Az 1. pont szerint „csak olyan automobil hozható forgalomba, amelyet az általam (főkapitány) megbízott egy műegyetemi tanárból, Magyar Automobil Club egy tagjából és a főkapitányság egy kiküldöttjéből álló bizottság fogalomképesnek nyilvánít, mely folyószámmal elláttatik, a főkapitányság bélyegzőjével megjelöltetik és amelyre vonatkozólag a bizottság véleménye alapján, a Főkapitányság által használati engedély kiadatik.” És még néhány idézet a rendelet 2. pontjából: Az automobil forgalombahozására az engedély a Budapest Székesfőváros Magy. Kir. Államrendőrséghez címzett 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványban kérendő. A 4. pont szerint évenként egyszer április hónapban esedékes a szakbizottsági ellenőrzés, vagyis a műszaki vizsga. A rengeteg korlátozás közül is kiemelkedik a 9. pontban megfogalmazott, mely szerint „Teherszállításra szolgáló automobilokkal a közlekedés csak ott van megengedve, ahol egyéb teherkocsival közlekedni szabad, de ezekkel gyorsabban haladni, mint a közönséges teherkocsikkal, tilos!” 10. pont: „Kétkerekű automobilokkal nem szabad gyorsabban haladni, mint a szabályzat értelmében a közönséges kerékpárokkal. Három-, és többkerekű személyszállításra szolgáló automobiloknak a villamossínek mentén, villamosvasúti kocsiknak engedélyezett sebességgel: a város belterületének egyéb helyein pedig ott, hol az utca széles és nagy a forgalom, legfeljebb 15 kilométeres gyorsasággal, ahol pedig az utca keskeny és nagy a forgalom, ott csak 10 kilométeres gyorsasággal szabad közlekedni, oly utcákban pedig, melyeknek nemcsak járdáját használhatja a közönség sétálásra, hanem magát az úttestet is, az emberi lépésnek megfelelő gyorsaságnál sebesebben hajtani tilos! Kültelki utakon, ha az útvonal szabad, a sebesség 30 kilométerre is fokozható.” A 13-as pont szerint az „Automobilt a vezetőnek hosszabb időre a nyílt utcán elhagyni tilos, rövid időre is csak azon esetben szabad, ha annak elindulása ellen a megfelelő óvintézkedést megtétetett.” A 14-es pont: „Hajtáskor a jelzőkürttel gyakori időközben jelzés adandó, baleset bekövetkezésekor a járművel azonnal meg kell állni és a rendőri intézkedést bevárni. A 15-ös pont: „Az utcai lámpák felgyújtásakor, esetleg ködben nappal is a gép lámpája kivilágítandó.” A 17-es pont: „Idegenek automobiljukkal a fővárosban közlekedhetnek, de csak abban az esetben, ha a főkapitányságnál jelentkeznek és ha beigazolják, hogy gépük jó karban van. Ha az automobilvezetésben jártasak, s ha ezen rendeletben a gyorshajtásra nézve körülírt intézkedésnek megfelelnek.” Gépjármű vizsga a Velodromnál                  Forrás: KMAC A szabályrendeletet minden sofőrnek ismernie kellett, és minden automobilt számmal kellett ellátni, a tulajdonoscserét pedig bejelenteni a főkapitányságnál. Az első magyar sofőrvizsga és rendszám engedélyt kiadását meghatározó gépjármű műszaki ellenőrzés dátuma 1901. június 14, helyszíne a Velodrom garázs, ahol rendőrségi biztosok munkáját segítette és a vidám hangulatot szolgálta a cigányzenekar meg büfé. Sofőr engedélyekre várók, 190-ben, a Velodromnál              Forrás: KMAC   Az első jogosítványt Faragó Mihály hivatásos alkalmazott sofőr kapta, aznap vizsgázott Törley József és rajtuk kívül még tizenhárom jelentkező. 1-es rendszámot gróf Esterházy Mihály Benz autójára szerelték, majd Fényi Béla, Törley József és gróf Szapáry Pál gépjárműve következett, a továbbra is erős babona miatt a 13-ast kihagyták… Az első évben 38 személyautó kapott rendszámot és 49-en szereztek vezetői engedélyt, többek között gróf Szapáry Pál, a Magyar Automobil Club elnöke és gróf Zichy Béla Rezső, az első autótúrázó, valamint 32 postás. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!