Tankolás az első magyarországi mobiltöltőnél            Fotó:Boros Jenő Régóta tudunk, hallunk, beszélünk róla, de Magyarországon mindeddig inkább afféle távoli technikai kuriózumnak számított. Ma már azonban itthon is megrendelhető a vizet „kipufogó” Toyota Mirai, ami a világ első sorozatgyártású hidrogén üzemanyagcellás személyautója. Ez még akkor is mérföldkőnek számít a hazai járműtörténetben, ha pontosan tudható: ez a technológia jó ideig nem lesz tömegek számára elérhető, vonzó. Az első lépéseket volt ugyanis a legnehezebb megtenni, mégpedig nagyon leegyszerűsítve egy, a „tyúk vagy a tojás volt előbb” szintű dilemma miatt. Az autógyártók álláspontja, hogy akkor árulnak majd üzemanyagcellás modellt, ha már lesz hol tankolni. A hidrogént szállító cégek viszont – mivel ennek az anyagnak a tárolása, szállítása, átfejtése nem egyszerű – épp fordítva gondolják: akkor létesítenek kutakat, ha lesznek autók, amiket fel kell tankolni. Itthon végül a Toyota és a Linde Gáz Magyarország Zrt. együttműködve oldotta fel a kérdést: közösen kezdtek el dolgozni az első hazai hidrogénkút létrehozásán, miközben az autógyár felkészült a – 2014-ben bemutatott első generációt 2021-ben leváltó második generációs – Mirai hazai bevezetésére. Mint egy sima benzinkút A közös munka nyomán a főváros IX. kerületében üzembe helyezték az első működő – és hamarosan várhatóan közforgalmúvá váló – mobil hidrogénkutat. Ami bár rendkívül bonyolult technológiai megoldásokat rejt, kívülről nagyon hétköznapinak látszik. A konténer oldalán két töltőpisztoly található. A töltőpisztoly egy globális szabvány szerint készült – a hagyományos benzintank-nyílás helyén kialakított – csatlakozóra kell rátolni. A tankolás ideje 5 perc a Toyota Mirainál, amibe 5,6 kilogramm hidrogén tölthető. A tartályok többrétegű műanyagszerkezetét kívülről szénszálas réteg is erősíti. Tűz, vagy extrém hőhatás esetén a többrétegű tartályok biztonsági szelepe kinyit, és elengedi a hidrogént a környezetbe. Feltöltés után Noha a technológia rendkívül összetett, ebből a volán mögött semmit nem érzékelni – derült ki a hazai premier rövid menetpróbáján. A Mirai épp olyan mint egy elektromos autó, hiszen voltaképp az is. Csakhogy itt az áram nem a külső konnektorból feltöltött akkumulátorból érkezik, hanem a kocsi magának állítja elő az elektromosságot. Amikor az üzemanyagcellában kölcsönhatásra lép egymással a hidrogén és oxigén akkor áram – és melléktermékként tiszta víz – keletkezik. A kocsi „motorterében” lévő üzemanyagcellából érkező áram a Miraiban hátul lévő villanymotort hajtja, illetve tölt egy akkumulátort is. Fotó:Boros Jenő A gyári adatok szerint a Mirai az 5,6 kilogramm hidrogénből annyi áramot tud előállítani, amivel 650 kilométer is lehet a hatótáv. A Linde közlése szerint 1 kilogramm hidrogén ára 10 euró, így egy teljes tank mintegy 20 ezer forintba kerül. Benzinre átszámítva ez 7-8 literes fogyasztásnak felel meg. Ez ebben a kategóriában – a Mirai majd öt méteres, a Lexus LS-alapjain nyugvó autó – kedvezőnek számít.   Ennél fontosabb az: a Mirai úgy képes nulla emissziós működésre, hogy hatótávja több mint elég, üzemanyagköltségei pedig ugyanolyanok vagy kedvezőbbek mint egy hasonló kategóriájú, hagyományos autónak. Hidrogénben utazunk A rövid tesztúton hamar kiderült, hogy a méretes Mirait, ha nem is sportosan, de kellően dinamikusan indítja meg a 174 lóerős és 300 Nm-es csúcsnyomatékú, a hátsó kerekeket hajtó villanymotor. 9,2 másodperc kell a százas tempóhoz, de ennél többre nincs is van szükség, hiszen a Mirait a méretei és felsőkategóriás kényelme alapján nem sprintekre, hanem hosszú távokra optimalizálták. Fontos rögzíteni azt is: míg az első Mirai nem csak technológiája, hanem – finoman szólva – nehezen szokható formavilága miatt is emlékezetes, itt már nyoma sincs ennek a különcségnek. A Mirai nem ahhoz képest szép autó, hogy mennyire különleges a technikája, hanem abszolút értelemben véve elegáns és tekintetet vonzó. Mindezt alapáron 26 millió forintért kínálja a Toyota, a csúcsváltozat pedig 30 millió forintba kerül. Magyarországon egyelőre öt darab Mirai eladását tervezik, de ahogy új kutak nyílnak – jövőre már 5-7 töltőhelyet ígérnek –, úgy nőhet az érdeklődés az autó iránt. Európában idén 1500 Mirait szeretnének eladni, ami ambiciózus terv, hiszen eddig világszerte összesen kelt el 12 ezer ebből a modellből. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A közlemény szerint a Szabadbattyán-Balatonfüred szakaszon 60 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, ezért az észak-balatoni vonalon jelentősen - 30-60 perccel is - meghosszabbodhat a menetidő. A Hatvan-Füzesabony-Miskolc-Szerencs-Bodrogkeresztúr vonalon 11 órától 19 óráig 80 kilométer/órás sebességkorlátozás érvényes. A Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon közlekedő és a Budapest-Eger közötti vonatok menetideje 10-30 perccel hosszabbodhat meg. A Miskolc-Hidasnémeti vonal több szakaszán is 80 kilométer/órás csökkentett sebességgel haladhatnak a vonatok a biztonság érdekében. Ezért ott napközben 10-20 perccel nőhet a menetidő. A pécsi vonalon a Keszőhidegkút-Gyönk-Döbrököz közötti szakaszon szintén 80 kilométer/órára korlátozták a vonatok sebességét, ezért 20-30 perccel nő meg az InterCity vonatok menetideje. Ugyanakkor a Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vonal több szakaszán 40 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, ezen a szakaszon 15-20 perces késésekre számíthatnak az utasok - közölte a Mávinform. A Mávinform a hőség miatti sebességkorlátozással kapcsolatban az MTI kérdésére azt írta: "a vasúttársaság szakemberei folyamatosan ellenőrzik a vasúti pályákon a kritikus sínhőmérsékleti pontokat, és amennyiben a 45 Celsius-fokot elérő, illetve meghaladó sínhőmérsékletet mérnek, a MÁV fokozott pályafelügyeletet vezet be. A tartós hőterhelés szerkezeti változásokat okozhat a vasúti pályában, a magas sínhőmérsékletnél - 50-60 Celsius-fok között - a pálya deformálódhat. Amennyiben ennek jelei mutatkoznak, a vasúttársaság a biztonságos vonatközlekedtetés érdekében sebességkorlátozást vezet be". További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlődéséhez, s ennek érdekében szoros kapcsolatokat alakít ki ipari szereplőkkel. Erre példa az EERS Hungary Kft.-vel létrejött együttműködés, amelynek keretében a budapesti székhelyű, Szlovákiában és Romániában is jelen lévő cég egy lézergravírozó gépet biztosított az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfejlesztési Tanszékének. A berendezést más tanszékek is igénybe vehetik. Schweighardt Attila, Kovács Gergely és dr. Feszty Dániel a lézergravírozó géppel. (Fotó: Májer Csaba József) Dr. Feszty Dániel tanszékvezető, egyetemi docens elmondta: egy ilyen korszerű gép mind a gyakorlati oktatásból, mind az Arrabona Racing Team hallgatói csapat eszköztárából nagyon hiányzott eddig. Hozzátette: a cég rendkívül pozitívan állt a megkereséshez, azonnal felismerte a lehetőséget abban, amit az egyetemmel való partnerség jelent akár a kutatásban, akár más területeken. Az együttműködés létrehozásában Kovács Gergely mesterszakos és Schweighardt Attila doktori iskolai hallgató játszott fontos szerepet. Kérdésünkre elmondták: a gép értéke a cég saját fejlesztésű szoftverével együtt meghaladja a 23 millió forintot. A berendezés részben az oktatást szolgálja – a gépészmérnök, valamint a járműmérnök alap- és mesterszakok tantárgyainak laborgyakorlatába kerül be –, de az egyetemi laborok és az Arrabona Racing Team munkáját is támogatja. Az utóbbihoz példaként érdemes megemlíteni a sebességmérő szenzoroknál használt különleges és nehezen megmunkálható alkatrészek és anyagok vágását. Emellett kutatási célokra szintén használják a gépet, jelenleg a Belsőégésű Motorok és Járműhajtások Tanszék két témájánál: az egyik ilyen egyedi struktúrák kialakítása belső égésű motorok alkatrészein súrlódáscsökkentés céljából, a másik pedig motorblokkok hengeranyagainak koptatóvizsgálatához szükséges minták jelölése. Ezenkívül elektromágneses áramlási vizsgálatokhoz szükséges villanymotorok állórészeinek megmunkálására is használták már, s további más kutatási témák is lehetségesek. A kutatási, oktatási és egyéb munkafolyamatok közben a lézert szoftveres és technikai oldalról is igyekeznek majd optimalizálni a céggel közösen. Az EERS Hungary Kft. optikai és főként lézereszközök fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, amelyek leginkább marásra, gravírozásra és tisztításra használhatók – tudtuk meg Farkas István kereskedelmi igazgatótól. A berendezést oktatási és kutatási célokra is használják. Felvételünkön Kovács Gergely. (Fotó: Májer Csaba József) „Nem titkolt célunk volt együttműködésre lépni olyan egyetemmel, amely a műszaki képzések terén élenjárónak számít. Örülünk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel tudtunk szoros kapcsolatot kialakítani, amely kölcsönös előnyökkel jár. Az intézmény rendkívül modern lézereszközt vehet igénybe mind az oktatásban, mind a kutatásban, cégünk számára pedig hasznosnak ígérkeznek a kutatások eredményei például új típusú anyagokkal, felhasználási módokkal kapcsolatban” – fejtette ki Farkas István. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                         

A közúti motorozásban használatos védősisakokat adományozott Magyarország Kenyának az ENSZ közlekedésbiztonsági programjában - mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek csütörtökön. A miniszter a rali-világbajnokság kenyai futamának megnyitója után a helyszínről úgy nyilatkozott, hogy a sisakok adományozásának ötlete annak a tárgyalási folyamatnak az egyik eredménye, amelyet Jean Todttal, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnökével, az ENSZ közlekedésbiztonságért felelős különmegbízottjával folytattak az elmúlt években. "Todt elnök úr támogatta a magyar autó- és motorsport fejlesztésére vonatkozó ambícióinkat, ugyanakkor arra kért minket, hogy ne csak a versenysporthoz kapcsolódó programokba szálljunk be, hanem például a járművek alternatív hajtásának fejlesztése, valamint a közlekedésbiztonság irányába is nyissunk" - mondta Palkovics László. Hozzátette, Jean Todt az ENSZ-ben folytatott munkája során olyan kampányt indított, melynek az a célja, hogy a kevésbé fejlett országokba is eljussanak a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlenül fontos eszközök. "Kenya ezek közé az országok közé tartozik, nekünk pedig több területen is jó kapcsolatunk van az országgal, ezért döntöttünk úgy, hogy a program keretein belül 300 védősisakot adományozunk, melynek a költségeit a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség, a HUMDA állta" - nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter. Emlékeztetett rá, a kormány két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy komolyabban támogatni kívánja a hazai autó-motorsportot, ennek eredményeként jött létre a HUMDA, és épül Hajdúnánás közelében egy gyorsaságimotoros-világbajnoki futamok rendezésére alkalmas versenypálya. "Ezeket a sisakokat a terveink szerint magyar és kenyai vállalatok közreműködésével gyárthatják majd a jövőben" - mondta Palkovics László. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!