Már az év elejétől azon munkálkodik a kecskeméti Mercedes-Benz Gyár személyzeti osztálya, hogy segítsen a régió rászoruló gyermekein. A gyár szociális elkötelezettsége ebben a hosszú távú projektben való részvétellel még erősebbé válik.Az MBMH személyzeti vezetője, Ács László nagyon örült a sikeres akciónak. ""Nagyon köszönöm a szociális projekt szervezőinek munkáját. Különösen értékelendő dolog, hogy a kollegáim a szabadidejüket arra szentelik, hogy a gyerekeknek segítsenek. A csillogó gyerekszemek jelentik számunkra a legnagyobb köszönetet. Nagyon fontos számomra, hogy cégünk nem csak Kecskemét gazdasági, hanem szociális életét is javítani szándékozik. Előre örülök a KINCS egyesülettel végzett további közös munkának és a jövőbeli terveknek.""A KINCS egyesület minden év augusztusában szabadidős programot szervez azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs lehetőségük nyaralásra. Ebben az évben záró programként a kecskeméti gyár személyzeti osztályának hatvan dolgozója gyermek-játszódélutánt szervezett a kecskeméti Árpádvárosban.A játszótéren felállított különböző állomásokon a gyerekek autókat építhettek, kötelet húzhattak, váltó- és rajzversenyen vehettek részt, megnézhettek egy bábelőadást, finom süteménnyel csillapíthatták éhségüket, és még számos dolgot csinálhattak. A délután végén minden gyermek apró ajándékkal távozott.Az egyesület szabadidős programját játékadományokkal is támogatta a gyár, ezen kívül a dolgozók iskolaszereket gyűjtöttek és vásároltak a gyermekeknek, hogy az első osztályosoknak megkönnyítsék a szeptemberi tanévkezdést.Fekete László, a KINCS egyesület vezetője is kifejezte köszönetét. ""Nagyon köszönöm az MBMH dolgozóinak a támogatást. A szervezet tagjaival közösen sikerült megvalósítani egy nagyon kellemes délutánt a kecskeméti gyerekek számára.""A kecskeméti Mercedes-Benz gyár támogatói tevékenységeA vállalati és társadalmi felelősségvállalás a Mercedes-Benz Gyár dolgozói számára egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Alapvető igényük, hogy egy vállalat dolgozójaként a régióban élő embereknek segítséget nyújtsanak és a társadalmi felelősségvállalásukat folyamatosan erősítsék.A régió egyik legjelentősebb munkaadójaként a gyár szoros kapcsolatot ápol közvetlen környezetével. Ennek köszönhetően folyamatosan új ötletek látnak napvilágot, hogyan lehetnének aktív részesei a régió fejlődésének, hogyan segítsék a kultúrák közötti párbeszédeket és megfelelő támogatással miként járuljanak hozzá Kecskemét város és ezzel együtt a régió szociális helyzetének fejlődéséhez.A Mercedes-Benz Gyár a KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete mellett több helyi szociális szervezetnek és egyesületnek nyújt anyagi támogatást.A gyár már 2011-ben részt vett egy kecskeméti játszótér felújításában, jelenleg pedig a régió gyermekeinek nyári táboroztatásában segít, ugyanakkor a vállalat az állatvédelemben is aktív szerepet kíván vállalni.Magánkezdeményezésre a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 12 dolgozója 2013. májusában jótékonysági akciót szervezett. A gyár dolgozói a több mint 1000 kilométeres Rastatt-Kecskemét szakaszt kerékpárral tették meg, és az akció során összegyűjtött 1.000.000 forinttal a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának koraszülött részlegét támogatták. 

 A cég közleménye szerint a bejelentést a tulajdonosok képviseletében Oleg Mkrtchan, az ISD Korporáció vezérigazgatója, az ISD Dunaferr Zrt. igazgatóságának tagja és Evgeny Potapov, az ISD Korporáció gazdasági vezérigazgató-helyettese tette múlt pénteki dunaújvárosi látogatásuk alkalmával.    A tulajdonosok költségoptimalizálási programja a munkavállalói létszám 1500 fős csökkenésével jár, ez magába foglalja a cégcsoport tagvállalatainak létszámcsökkentését és a kölcsönzött munkaerő számának optimalizálását is. A vezetés 2013. augusztus 15-ig elindítja ennek érdekében a szükséges hivatalos eljárást - ismerteti a közlemény.MTI 

 Hozzátette: intézkedéseket kell hozni a probléma megoldására, a mintegy 500-600 milliárd forintnyi uniós forrás elvesztésének elkerülése érdekében a 8200 milliárd forintnyi, 2007-2013-as, hétéves keretből.    Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus 1-jén a fejlesztési ügyek felügyelete a Miniszterelnökséghez került, mert a 2014-2020-as időszakra jutó mintegy 6000 milliárd forint felhasználására 2014 január elsejével induló, új intézményi rendszert kell kialakítani. Elmondta: feladata előkészíteni az új intézményrendszer kialakítását, és korrektül levezényelni a 2007-2013-as időszak befejezését.   Az új rendszerben a szakminisztériumoknak, szakpolitikáknak döntő szerepet szánnak, ezért az irányító hatóságok a szakminisztériumokhoz kerülnek, a központi irányítás, a koordináció a tervek szerint a Miniszterelnökségen lesz.    A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) dolgozóival, vezetőivel szemben elvárás, hogy a jövőben a magyar nemzeti érdeket képviseljék Brüsszelben, és a közcél érvényesüljön az öncéllal szemben - tette hozzá.    A kormánybiztos azt kérte, hogy augusztus 14-én legyen kormányülés, és ezen tárgyalják meg a Brüsszel által kifogásolt területek ügyét, és a szükséges lépéseket. Javasolni fogja, amelyik tárcánál forrásvesztés következik be, azonos összegű legyen 2014-ben a minisztérium költségvetésének csökkentése. Emellett jogszabály-módosítási csomagot is javasol a gyorsítás és egyszerűsítés érdekében - fejtette ki.   Bejelentette azt is: Johannes Hahn európai uniós biztoshoz fordult, hogy minél hamarabb zárják le a vitákat, amelyek között a kormánybiztos szerint vannak politikai támadások is. Várhatónak nevezte, hogy az Európai Bizottság az eljárásokat bírság ellenében feloldja, erről szeretnének szeptember 15-éig megegyezni.    A bírság összegéről tárgyalnak, a Brüsszel által kifogásolt projektek eltérő értéket képviselnek, összességében súlyos százmilliárdokról van szó, ehhez képest 50-100 milliárd forint közötti bírsággal megúszná az ország, időt spórolna, az érintett forrásokat pedig nem veszítené el - mondta a kormánybiztos.    A szervezeti döntések között említette Lázár János, hogy három elnökhelyettest bízott meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél: Dányi Gábor fejlesztési és informatikai területért, Simó Balázs, a nemzetközi ügyekért, köztük az Európai Bizottsággal tárgyalásért, Vitályos Eszter a belső jogi ügyekért lesz felelős.    A sajtótájékoztatón Lázár János elmondta, hogy a 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint felhasználásának 95 százalékáról döntöttek, 500 milliárd forintos mozgástér van. Az idén az első félévben rekordösszeget, 740 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az idén 1200-1300 milliárd forint kifizetése a reális.   Jelentős létszámleépítést az intézményrendszernél nem terveznek, de a nemzeti és a közcél képviselete mindenkivel szemben elvárás - tette hozzá.MTI 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arról készített felmérést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett első öt havi adatok mennyire tükröződnek a tagvállalati cégek eredményeiben.   Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felmérés szerint a válaszadók fele jelezte, hogy nettó árbevételük 2013. első felében az előző év azonos időszakához képes csökkent, illetve változatlan maradt, növekedésről inkább az út-, autópálya- és vasútépítő cégek számoltak be.    A cégek mintegy 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy árbevétel-arányos jövedelmezőségük még mindig 2 százalék alatti, csökkenést elsősorban az épületek építésével foglalkozó Pest megyei és budapesti cégek jeleztek.    A cégek kapacitáskihasználtsága átlagosan 70 százalékos,  ennél magasabbat általában a nem épületek építésével foglalkozó cégek jeleztek.    Az ÉVOSZ közölte: a KSH az építőipar szerződésállományának csökkenéséről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A cégek visszajelzéseiből ennek összetétele is látható. 2013. I. félévében a Bács-Kiskun és a Fejér megyei építőipari cégeknél, valamint az út-, vasútépítőknél bővült a szerződésállomány, a többieknél viszont nem változott, illetve csökkent.    A kintlévőségeket tekintve elmondható, hogy a vállalkozások árbevételének átlagosan 10 százaléka van késedelemben, amelynek az ÉVOSZ megítélése szerint 80 százalékban behajtható.        A felmérésben résztvevő, épületépítéssel foglalkozó cégek 90 százaléka úgy ítéli meg, hogy piaci helyzetük nem javult az elmúlt fél évben. Ezt támasztja alá, hogy a közel 95 ezer építési vállalkozásból - a tavalyi azonos időszakához viszonyítva - az első félévben több cég került ki a nyilvántartásból felszámolási, kényszertörlési eljárások miatt.   A termelésbővülésből következő létszámbővítéssel egyelőre nem számolnak a cégek, kétharmaduk az állományi létszám változatlanul hagyása mellett dönt.      A válaszadók kétharmada számolt be arról, hogy 2013. I. félévében - átlagosan 3,5 százalékkal - emelték meg a béreket. Így is alacsonyabb az átlagbér az építőiparban, mint a nemzetgazdaság többi ágazatában - közölte az ÉVOSZ.    A válaszadók 94 százaléka szerint az idén sem kezdődött el a vállalkozások adminisztrációs terheinek és az ebből adódó költségének csökkenése, viszont kevésbé borúlátóak a feketemunkát és a lánctartozást illetően.   Az építőipar a növekedő pályán akkor tudja magát megtartani, ha a jövőben az európai uniós forrásokat a pályázók gyorsabban le tudják hívni a támogatott projektekre. Ezzel párhuzamosan az otthonteremtési támogatás, a panelprogram, az energiatakarékos felújítások támogatási programjainak feltöltése nagyobb mennyiségű forrással, valamint a középületek rekonstrukciós programjának kidolgozása és végrehajtása élénkítheti a keresletet - mutat rá az ÉVOSZ.MTI