A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt - magyarázta a műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója. Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal - tette hozzá. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Hiányzó chipek Már 2020 év vége felé lehetett tudni, hogy az autógyártáshoz elengedhetetlen chipekből hiány lesz. Ezzel együtt is, a probléma mértéke minden bizonnyal mindenkit meglepett. Egy ideig úgy tűnt, nem minden márkát érint a probléma, de idővel a sokáig kitartó Toyota is bajba került. Bár a helyzet itt-ott javul, abban biztosak lehetünk, hogy ha 2022 év végén születnek az autóipar éves eseményeit áttekintő cikkek, a chiphiány azokban is szerepelni fog. Rendszerváltás előtti időket idéző szállítási idők Sok autógyártó kénytelen volt egész gyárakat leállítani, hogy az elérhető chipeket a keresett, rendkívül jövedelmező járművek gyártásához használhassa. Ez az Egyesült Államokban elsősorban pickupokat és SUV modelleket jelent, míg Európában a többség az elektrifikált modelleket preferálta, vagy éppen a haszongépjárműveket, amikre szintén nagy a kereslet és jövedelmezőek is. Ezeket az autókat továbbra is nagyjából a szokásos módon lehetett megvásárolni, néhány hónapos szállítási idővel. Viszont azok az autók, amik nem estek bele ebbe a kiemelt kategóriába, a sor végére kerültek és ezért a vásárlóik akár egy évet is várhatnak az érkezésükre. Magasabb árak Azok sem jártak feltétlenül jól, akik olyan modellt választottak, ami továbbra is aránylag rövid szállítási idővel megvásárolható volt, mert ők jóval többet fizettek érte. Egyes modellek esetében egy év alatt 10 százalékos drágulás történt és a kedvezmények is eltűnőben vannak. Az új autók drágulása átgyűrűzött a használtakra is, ezért az az autóiparban ritka eset is gyakran előfordult, hogy egy átlagos autó a garázsban állva hónapról hónapra többet ért. Rengeteg új elektromos modell Mindeközben persze nem állt meg az elektromos átállás. Szinte minden gyártó bemutatott új elektromos modelleket. Bővült a Volkswagen ID modellcsalád, megérkezett az elektromos Ford Mustang Mach-E, a  jó eséllyel nagy jövő előtt álló KIA EV6 és még sokan mások. Óriási mértékű elektromos autók vásárlására használtható állami támogatások Miután a koronavírus tavaly jelentősen rontotta az autóipar teljesítményét, gazdaságélénkítő és az ipart segítő programként számos európai ország indított állami öszönző programokat. Magyarországon is kaphat az ember 2,5 millió forintot elektromos autóra, de Nyugat-Európában manapság a 10.000 eurós hozzájárulás sem ritka. 1 milliárdot ért a Tesla Októberben a Tesla a világ első autógyártójaként elérte az 1 billió dolláros piaci kapitalizációt. Hogy ez mennyire indokolt, az továbbra is kérdéses, hiszen érdemes megnézni más, jelentős gyártók kapitalizációját: a Ford esetében 83 milliárd dollár, a Volkswagen csoport esetében 115 milliárd dollár, míg a Stellantis esetében 50 milliárd dollár körül mozog ez a szám. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota kétségkívül az autóipari zöldülés egyértelmű élharcosa: a japán autógyártó nem csupán tessék-lássék szerepeltet a kínálatában részben vagy teljesen elektromos autókat, Európában például a gazdára találó új Toyoták 60%-a és új Lexusok 99%-a hibrid elektromos hajtású. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az elmúlt évtizedekben környezetbarát autózás szinonimájává előlépő autógyártó 2025-re már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne volna elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos meghajtással. Ezek számát a mostani valamivel több mint 40-ről négy év alatt több, mint 70-re szándékozik emelni globális modellportfóliójában, úgy, hogy világszintű értékesítéseinek mintegy 70%-át tegyék ki az öntöltő hibrid elektromos, 10%-át a plug-in hibrid elektromos, újabb 10%-át pedig a zéró emissziós (akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek). A világot egy újabb alternatív zöld meghajtás, a hidrogén belső égésű motorral működő Toyota sportautó és Lexus homokfutó tanulmánnyal ámulatba ejtő autógyártó ugyanakkor most még tovább emelte a tétet. A Toyota korábbi ígérete 2025-ig 15 új akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus bemutatásáról, és 2025-re minimum évi 1 millió zéró emissziós autó értékesítéséről szólt, a vállalat világszintű elnöke, Akio Toyoda ugyanakkor két napja még komolyabb víziót osztott meg: 2030-ig 30 vadonatúj akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus érkezik majd amelyekből addigra éves szinten 3,5 millió (ebből 1 millió Lexus) talál majd gazdára. (Mindez az ezekkel párhuzamosan érkező ötödik generációs öntöltő hibrid elektromos, harmadik generációs plug-in hibrid elektromos és második generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók során túl). Toyoda elnök még ennél is tovább ment: a ma Európában 99%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Lexus 2030-ra Európában, Észak-Amerikában és Kínában 100%-ban akkumulátoros elektromos autókat értékesít majd. Ha ez nem volna elég, 2035-re a világ összes Toyota és Lexus gyára is teljesen karbonsemlegesen működik majd, a Lexus világszintű kínálatát pedig kizárólag akkumulátoros elektromos modellek teszik majd ki. A Toyota vadonatúj akkumulátoros elektromos modelljeinek meghatározó részét képezi majd a dedikáltan az elektromos autók számára kifejlesztett padlólemezre épülő bZ, azaz ’beyond Zero’ sorozat, amelyről korábbról tudni lehet, hogy 2025-re 7 modellből áll majd. Ennek első tagját, a bZ4X crossovert, amely méretében a RAV4 és a Highlander között helyezkedik majd, csak nemrégiben láthatta sorozatgyártásra érett állapotban a nagyközönség, 2022 nyarára pedig már a magyarországi márkakereskedésekbe is megérkezik majd. További négy bZ modellről Akio Toyota prezentációja során hullt le a lepel, így már biztosan tudható, hogy néhány éven belül érkezik majd egy kisméretű bZ crossover, egy kompakt és egy nagyméretű (akár 7 üléssel) bZ SUV, ezen felül pedig egy középkategóriás szedánnal is kiegészül majd a bZ sorozat. A Toyota ugyanakkor nem korlátozza majd vadonatúj akkumulátoros elektromos meghajtását az új elődmodell nélküli, dedikált akkumulátoros elektromos padlólemezre épülő bZ sorozatra, így a kínálatában már most szereplő modellek új generációi is részesülhetnek majd abból: ennek eredményeképp érkezik majd a gyártó akkumulátoros elektromos pickupja és terepjárója. Izgalmas újdonságot jelentenek majd emellett az akkumulátoros elektromos áru- és személyszállítók (például az először prototípusként idén, a tokiói olimpiai faluban debütáló e-Palette), valamint a dedikáltan az (akár önvezető) autómegosztó szolgáltatások részére fejlesztett és a személyre szabható, az önkifejezés lehetőségét és lehetővé tévő akkumulátoros elektromos városi kisautók (Micro Box és Mid Box). Annak aki tudja, hogy Akio Toyota elnök szenvedélyes autóversenyző és mesterpilóta, biztosan nem okoz meglepetést az sem, hogy egy akkumulátoros elektromos Toyota sportautó is helyet kapott az érkező zéró emisszós Toyoták sorában. Akkumulátoros elektromos sportautó a hamarosan érkező zéró emissziós Lexusok között is helyet kapott, a 2 másodperc közeli 0-100-as gyorsulást és a vadonatúj szilárdtest akkumulátornak köszönhető 700 kilométeres hatótáv pedig már önmagában lélegzetelállító, amit csak tovább fokoz az autó lenyűgöző formavilága. Az is csupán két hete ismert, hogy az Európa több országában már most is kapható, hozzánk pedig jövő év elején érkező akkumulátoros elektromos Lexus UX crossover mellé egy új, nagyméretű elektromos SUV is érkezik majd RZ néven még a jövő évben, ám Toyoda elnök egy újabb elektromos SUV és egy elektromos szedán érkezéséről is szót ejtett, a közreadott gyári fotókon pedig további szedánok, sőt, egy kabrió is felsejlik. Akio Toyota elnök bejelentése révén a Toyota kétségkívül felkavarja az állóvizet az egész iparágban, hiszen a most bejelentett modellinvázió gyakorlatilag egészpályás letámadást jelent: hasonlóan a vállalat eddigi, a hibrid elektromos autók tekintetében már sikerre vitt stratégiájához a Toyota és a Lexus az akkumulátoros elektromos autók tekintetében a piac teljes vertikumának lefedésére készül, gyakorlatilag nem lesz olyan személyautó, haszongépjármű vagy éppen luxusautó szegmens ahol a vállalat ne képviseltetné magát zéró emissziós opcióval. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az állami tőkeemelést követően 2-2 kompot és katamaránt szereznek be 5,7 milliárd forintért. Összeszerelésük a Balatonon fejeződik be, jövőre szállítják őket oda. A kompok ezt követően Szántódrév és Tihanyrév között, míg a katamaránok Siófok és Balatonfüred, illetve Tihany között, valamint a Fonyód-Badacsony útvonalon közlekednek. A korszerű vízi járművek beszerzése a BAHART 2030-ig tartó modernizációs folyamatának első üteme. A közlemény történelmi jelentőségűnek nevezi a fejlesztést a balatoni hajózás szempontjából. Az állam 2019-ben emelte meg a BAHART tőkéjét, amivel több mint 75 százalékos részesedést szerzett a hajózási társaságban. A 10,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság fejlesztéseire 6,6 milliárd forint áll rendelkezésre a tőkeemelésből, ezt egészítik ki a saját forrásai, így összességében több mint 10 milliárd forintot fordíthat ilyen célokra a következő években. Az árbevétel a tavalyi 3,3 milliárd forint után idén elérheti a 3,6 milliárd forintot a korábban közölt becslés szerint. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!