Hótenger, vagy homoksivatag? A kalandoroknak mindegy, ők akár gépkocsival is teljesítik a küldetést. Ehhez persze még a legerősebb autókat is át kell alakítani, ennek volt nagy mestere Adolphe Kégresse. A francia hadmérnök 26 évesen szegődött II. Miklós szolgálatába, 1905-től volt az orosz cár sofőrje és a Carszkoe Szelóban felépített depó garázsmestere. A kor sztárépítésze – V. A. Lipszkij - által tervezett négyszáz négyzetméteres alapterületű Art Nouveau stílusú épület már önmagában is látványosság volt, ahogy a benne parkoló járműpark. Putyilov gyári gépek Adolphe Kégresse nemcsak a járművek karbantartásáért felelt, de sok újítást is bevezetett, többek között a kemény orosz telekhez igazította az autókat, mert az uralkodó a legnagyobb hóban is kocsikázni akart. Kégresse tervei alapján és persze a cári udvar parancsára a lánctalpas hójárót a katonai járművekre szakosodott Putyilov gyárban készítették. Az 1910-es évjáratú Lessner-Mercedes nem jól teljesített az első próbákon, de a kormányzott első kerekekre utólag felszerelt sítalpak, meg a lánctalpakkal és segédgörgőkkel kiegészített hátsó hajtott kerekek beváltak. Adolphe Kégresse 1913. február 28-án benyújtott szabadalmi kérvényét május 7-én 454 881-es számon vettek nyilvántartásba. A kormánynál Adolphe Kégresse cári sofőr és a jármű tervezője Forrás: Svájci Nemzeti Levéltár Teszt a Néva jegén A sí- és lánctalpas technika kombinációját több autónál, például az 1915-ös Russo-Balt modellnél is alkalmazták, és ennek megfelelően építették át az uralkodót szolgáló Packard Twin Six modellt, majd 1916-ban egy Rolls-Royce Silver Ghostot. A lánctalpas autókat a befagyott Néva folyón tesztelték: a jégen 60 km/órás sebességgel száguldott a Russo-Balt, melynek abroncsait és gumiszalagjait a szentpétervári Triogolnyik üzemben gyártották. Két különleges modellt a 4. rigai autókiállításon is bemutattak. Sivatagi teszten a Kégresse tervezésű Citroen       Forrás: PSA Irány haza, a Citroenhez Kégresse 1917-ben elhagyta Oroszországot, és a francia Citreonnél tervezett félig lánctalpas, félig kerekes modelleket, melyekből 1600-at gyártottak. Ezekkel több expedíció is sikeresen utazott, egyik volt a Marco Polo nyomában megtett 12 115 kilométeres túra, melyen több tudós és baptista lelkész is részt vett 1931. április 4. és 1932. február 12. között. Kégresse autói olyan helyeken is átvágtak, ahol még ember sem járt korábban, és az általa tervezett sí-és lánctalpas Citroenek minden hóversenyt megnyertek. A Kégresse által tervezett francia gyártású autókat a Werhmacht is használta. Szovjet felhasználók A Putyilov gyárban átalakított cári Rolls-Royce Silver Ghost 1919-től 1924-ig Vlagyimir Iljics Lenint szolgálta, a cárhoz hasonlóan a bolsevik vezér sem vezetett autót, de gyakran használta. Kégrésse szibériai tapasztalatait később a szovjet traktorok, harci járművek és tankok fejlesztésével foglalkozó NATI intézet is hasznosította: a Naucsnij Avto-Traktor Insztitut tervei alapján készültek a GAZ, URAL ZISz, majd ZIL lánctalpasok. II. Miklós után Lenint szolgálta a Rolls-Royce                   Forrás: LSB Tengerentúli próbálkozások Henry Ford hómobilból is megpróbált tömegautót gyártani, ám az átalakított sí- és lánctalpas T-modellből csak néhány tucat készült. A Toyota évtizede kínálja svájci ügyfeleinek a Land Cruiser LX Crawlert: a havas időszak beköszöntével félóra alatt le lehet venni a kerekeket és felszerelni a hernyótalpas görgőket. Kerékagyakra szerelt húsz centiméteres átmérőjű fogaskerék hajtja a végtelenített gumi hernyótalpat, míg a többi csak a súlyelosztásban segít, és szabadon fut. Sarki Mattrack Bármilyen terepjáró átalakítható, az amerikaiaknál különösen kedvelt a Hummer H2-es és a Chevrolet Blazer, meg a Ford F150-es hernyótalpas változata. Az olasz ThreeMotard motorkerékpár hátsó kerekét cserélte téli tappancsra. A legismertebb gumihernyótalpgyártó Mattrack Szibériában, Alaszkában és az Antarktiszon is működtet szervizt és vevőszolgálatot. A cég ismertetője szerint eredeti kerekeivel a Hummer is elakad a méteres hóban, a gumihernyótalpas változattal viszont könnyedén átgázol rajta, mert 2,5 négyzetméternyi területre oszlik el tömege, így nem süllyedt el. Az átalakítókészlet ára negyvenezer dollár, ami töredéke egy hagyományos lánctalpas járműnek, mely ráadásul közúton nem is használható. Lánctalpas Porsche Renee Brinkerhoff amerikai autóversenyző és a veterán sarkkutató Jason de Carteret navigátor izgalmas kalandba vágott bele, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egyre mélyülő globális gyerekkereskedelem veszélyeire. A 32 ezer kilométeres Project 356 World Rally tervezett befutója decemberben lesz az Antarktiszon. Az autó pilótája Renee Brinkerhoff korábban már részt vett a Peking-Párizs versenyen és a kelet-afrikai Szafari ralin. A kiválasztott jármű egy különleges 1956-os gyártású Porsche 356A, melyet másfél éves munkával alakított át Kieron Bradley brit futóműmérnök és extrém felfedező. Napelemes, sítalpas Az autó átalakításakor nem csak a hidegre és a hóra készültek fel, hanem arra is, hogy a Déli-sarkvidéken az expedíció tervezett túraidején nem megy le a nap, ezért a karosszériára több napelemet szereltek és leszerelték a feleslegessé váló berendezéseket, ami némi súlycsökkentést jelentett. Megszabadultak az autó hagyományos kerekitől is, előre sítalpakat, hátra lánctalpakat szereltek, miközben meghagyták a raliversenyekre optimalizált kormányszerkezetet és futóművet, ezzel megmaradt a manőverezhetőség és a rugózás. Vészhelyzeti légpárna Speciális fenéklemezt kapott a kocsi, hogy a sítalpak ne fúrják be magukat a mély hóba, de ha mégis, akkor mentésre ott van a kompresszorral felfújható légpárna, mely négy tonnányi tömeget képes megemelni, vagyis elakadáskor kiszabadíthatja a szériaváltozatnál nehezebb Porschét. A jármű össztömege megnőtt, de nagyobb felületen oszlik el, így a talajnyomás 96 százalékkal csökkent a szériaabroncsokéhoz képest, sőt, a hasonló sarkvidéki expedíciókon szokásos extrém ballonos abroncsokénál is háromszor kisebb. Az autó hajtáslánca és futóműve olyan hidegtűrő kenőanyagot kapott, ami mínusz 50 °C-nál sem fagy meg. Vészkijárat a 356-oson Biztonsági okokból megtartották a rali Porsche bukókeretét, hátsó szélvédője vész esetén könnyen kirúgható, a menekülő nyíláson történő kimászás előtt az ülésekből könnyen elérhetők a kalaptartóra rögzített túlélő-öltözetek, kommunikációs berendezések és vízpalackok. Mindent úgy alakítottak ki, hogy egyetlen ember is képes legyen társát menteni, sőt, fel- és leszerelni a kocsiemelő légpárnát. A takarékosság és tartósság érdekében a Porsche végsebességét 64 km/órára korlátozták. Lánctalp helyett ballonos kerekek Több márka is bizonyította, hogy nem kell mindig lánctalpat alkalmazni: a brit Jason de Carteret 2005-ben hatkerekűvel közlekedett a Déli sarkon: a széles ballonú Ford Ecoline mikrobusszal hatvan óra alatt 1200 kilométert tett meg, olykor óránként 330 kilométeres szélben. A nyolchengeres, 7,3 literes, 215 lóerős teljesítményű motor nyolcszáz literes kerozin tartályból táplálkozott. A De Carteret 1992-ben ezernél több kilométert tett meg motorkerékpárral huszonnégy napa alatt az Antarktiszon. Hilux karaván Négy Hilux több mint 4600 kilométert tett meg az Antarktiszon, olykor mínusz 56 Celsius fokos hómérsékleten és 3400 méteres magasságban. Toyota terepjárókkal már megjárták az Északi-sarkot és az izlandi Eyjafjallajökull vulkánt, 2010. november 10. és december 5. között pedig az Antarktiszt, ahol az Indiai Nemzeti Antarktisz és Óceánkutató Központ (NCAOR) tagjaiból álló expedíciót szállította Hilux karaván. A tudósok a hó kémiai összetételét, a jégtakaró állapotát és az alapkőzet alatti jégréteget vizsgálták. Az autók a Novo légibázisról kiindulva a Déli-sarkon át tértek vissza. Dél-afrikai darabok A a dakaros modellekhez hasonlóan ez a négy Hilux is a Toyota dél-afrikai üzemében készült; ez a gyár látja el az európai piacot is. A négy-kerékhajtású Hiluxokat az izlandi 4x4-specialista Arctic Trucks cég alakította át, mindegyik kocsira darut szereltek a súlyos felszerelés és az üzemanyag mozgatására. A háromliteres, hathengeres D-4D dízelmotorokon a befecskendezési programot a Jet 1A üzemanyaghoz igazították és járműveket extrém hidegre alkalmas folyadékokkal töltötték fel. Átépítették az első és hátsó futóművet, valamint a hajtásláncot, az utastérbe extra fűtőberendezést szereltek be, a váltóba kúszófokozatokat iktattak, és gleccserszakadékokból való mentésre alkalmas csörlőkkel is felszerelték az autókat. A hóra és jégre fejlesztett ballonos abroncsokat 1,4 bar nyomással használták, ami jóval alacsonyabb, a normál Hiluxok esetében előírt 2,1 bárnál. Előnyt jelentett az autók alacsony fogyasztása, ami extrém körülmények között is 50 liter alatt maradt 100 kilométeren. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Forrás: police.hu A „Bp-i autósok közössége” nevű oldalon tettek közzé egy videót idén január 12-én, amelyen az látszódik, hogy szabálytalanul közlekedik egy személyautó az M5-ös autópályán. A történteket egy menetrögzítő kamera örökítette meg. A felvételen látható, hogy egy tehergépkocsi több kamion előzésébe kezdett, amit a mögötte haladó személyautó nem nézett jó szemmel. Ezért amikor a teherautó befejezte a manővert, az őt követő jármű – irányjelzés és megfelelő oldaltávolság tartása nélkül – elé vágott, majd indokolatlan fékezésbe kezdett. Az internetre kikerült videó a rendőrséghez is eljutott, ezért eljárást indítottak közúti veszélyeztetés miatt ismeretlen személlyel szemben. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési szakemberei a térfigyelő kamerák felvételeit is elemezték, majd beazonosították a bűncselekmény elkövetőjét. A 32 éves kecskeméti férfit gyanúsítottként hallgatták ki, valamint kezdeményezték a gépjárművezetői engedélyének visszavonását. Az ügy vizsgálatát befejezték a rendőrök, és az iratokat megküldték az illetékes ügyészség részére. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon.  

Röviden összefoglalva ezt szűrhetjük le a vállalat munkatársaival készített interjúkból, amelyek közül az egyiket most megosztjuk olvasóinkkal. Dr. Farkas-Solymár Edit, vezető technológusként dolgozik a Continental szegedi gyárában. A videó a képre kattintva indul. Amit leginkább szeretek a munkámban, az az, hogy nincs átlagos nap. Akkor jó, ha csendesen telik a munkanap, mert az azt jelenti, hogy jól végeztük a munkánkat. De mégis, hogyan néznek ki ezek az átlagosnak nem nevezhető munkanapok? Az első feladat az előző napi gyártás ellenőrzése, minőségi ellenőrzés a laborral és fejlesztéssel, ezek során személyes visszajelzéseket is kaphatunk, ha valami nem működik jól. Segítünk a napi program megtervezésében, majd a program alapján a technológiák, bemérési utasítások ellenőrzése, kiadása és adott esetben kísérleti keverések személyes ellenőrzése következik. Hogyan foglalná össze egy mondatban, hogy pontosan mit csinál a munkája során? Problémamentes, lean gyártási folyamatok, technológiák kialakítása és nyomon követése. Van bármi, ami a családja és a barátai szerint esetleg a gyengesége, ugyanakkor a mindennapi munkája során előnyére válik? Szerintük nem tudok pihenni, folyamatosan valamilyen feladaton jár az agyam. Ez a kitartás, a lendület, az állandó pörgés fárasztó is lehet számukra, de úgy gondolom, hogy itt a napi szintű problémák megoldásában vagy a hosszú távú folyamatok optimalizálásában kifejezetten jól jön. Mit tart a munkája legnagyobb előnyének? Folyamatos fejlődést szakmailag és emberileg is. A saját kollégákkal vagy a társosztályokkal való együttműködés során sokat lehet tanulni minden téren. Visszagondolva már akkor tudott mindent a Continentalról, amikor lekezdett itt dolgozni? Közel sem. Az én generációm még nem volt fiatalon annyira tudatos, mint a mostani fiatalok, és az információs csatornák sem álltak így rendelkezésre. Jó lehetőségnek, stabil munkahelynek tűnt, ahol támogatják a dolgozókat, és szerencsére az idő pontosan ezeket a várakozásaimat igazolta. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ütközésben összetört személygépkocsik a XIX. kerületben, a Hofherr Albert utca és az Ady Endre út kereszteződésében 2021. november 18-án. A balesetben többen megsérültek. MTI/Mihádák Zoltán Európai uniós cél, hogy 2050-re senki ne haljon meg közlekedési balesetben - mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken Győrben. Palkovics László a Humda Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. által indított Road Safety - a biztonság az első elnevezésű országjáró közlekedésbiztonsági oktatási programsorozat győri állomásán elmondta, hogy a cél teljesítésének több módja is van, és az uniós országok mindegyike más utat választott. Az északi országok a tudatosítást választották, vagyis elmondják, miért kell a közlekedési szabályokat betartani. A déli országokban - Magyarország is inkább ide tartozna - a rendőri eszközök erőteljesebb alkalmazását helyezték előtérbe, míg Európa közepén főleg a technológiai fejlesztésre fókuszálnak - mondta a miniszter. Utóbbi esetében olyan, az utakhoz és az autókhoz kapcsolódó megoldásokat próbálnak bevezetni, amelyek megelőzik a baleseteket. Ide tartoznak egyebek mellett az önvezető járművek is - folytatta. A miniszter hangsúlyozta, hogy egységes megoldás sehol sincs, de e három megoldás kombinációja segítségével elérhető a 2050-re meghatározott célt. Ugyanakkor e három megoldás közül a tudatosítás eszköze a legfontosabb - fűzte hozzá. Palkovics László elmondta: a Humdánál ezért a közlekedésbiztonság oktatása az elsődleges cél, amelynek a leghatékonyabb és legjobb eleme az, amikor a gyermekeknek egészen kicsi korban mutatják meg, hogy mitől veszélyes a közlekedés. Hozzátette, hogy a Road Safety sikeres, az országjáró programsorozatnak Győr már a tizedik állomása. A miniszter elmondta, hogy Magyarországon közlekedési balesetben évente mintegy 600-an vesztik életüket. Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a megyeszékhelyen 130 ezren élnek, az agglomerációval együtt pedig mintegy 200 ezren, egynegyedük 18 év alatti. A programsorozaton részt vevő első és második osztályos kisgyermekek közlekedésbiztonsági oktatásának fontosságára is kitért a képviselő. Kara Ákos, a térség másik fideszes országgyűlési képviselője szintén a gyerekek közlekedésbiztonsági oktatásának fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a megyeszékhelyen és környékén folyamatosan fejlesztik a közlekedési infrastruktúrát, legutóbb a Győr és Pannonhalma közötti kerékpárutat adták át, és már készül a bicikliút Gönyű és Komárom között is. Weingartner Balázs, a Humda elnök-vezérigazgatója szintén sikeresnek nevezte a programsorozatot, amelyen eddig mintegy 20 ezer kisgyermek vett részt. Az oktatás két részből áll, egy elméleti szakaszból, amelyet a gyakorlat követ a felállított tesztpályán, ahol különféle közlekedési szituációkhoz kell alkalmazkodniuk – mondta. Hozzátette, hogy a következő hetekben Veszprémbe, Székesfehérvárra, majd a fővárosba is ellátogatnak, és tavasszal is folytatják a programsorozatot. (MTI) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!