Teljesen kiégett egy gépkocsi Pilis és Monorierdő között, a 4-es főút és az M4-es autóút közötti útszakasz mellett ma délután 16 óra tájban - írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának honlapja. A monori hivatásos tűzoltók két vízsugárral és kéziszerszámokkal oltották el a jármű lángjait. A hatóságok senkit nem találtak a kiégett autó környezetében. (Képünk illusztráció) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Azt írták: a fővárosból a Balaton déli partjára vezető vasútvonalat 2010 óta több projekttel átfogóan felújíttatta az NIF. Idén március végétől a projekt kiegészítő munkálatai folynak. Siófokon megkezdődött a P+R parkoló építése. A vasútállomás mellett az eddig rendezetlenül, parkolóként használt területen 19 parkolóhelyet alakítanak ki, térfigyelő rendszer is létesítenek. Szántódon átépítik a második vágány melletti peront 365 méter hosszan, ehhez csatlakozva akadálymentes gyalogátjáró létesül. A beruházás részeként Balatonőszöd, Balatonboglár és Fonyód vasútállomásain zajárnyékoló falak épülnek, összesen két kilométeren. Balatonlellén és Alsóbélatelepen felújítják a peronokat. Balatonbogláron az első vágány mellett peronkijárat épül, Fonyódon az állomásépület előtti előteret térkövezik, valamint a vágány és a járda közötti zöldterületet is rendezik. A projekt átjárók építését is tartalmazza. Balatonföldváron a Keleti strandhoz vezet majd az új gyalogosátjáró, Bélatelepen az új közúti átjáró a strand biztonságosabb megközelítését teszi lehetővé. Balatonmáriafürdőn a Bükkfa utcánál létesül gyalogos-átkelőhely. A dél-balatoni vonalszakasz állomásain, 45 helyszínen korlátok és kerítések is épülnek a gyalogosátjárók környezetében, valamint padokat, szemeteseket helyeznek el. Nagy állomástáblák és peronbútorok is javítják majd a vasúti szolgáltatás színvonalát. A fejlesztés a NIF Zrt. beruházásában, uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Székesfehérvár-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója első ütemének első szakaszaként 2014-2015-ben a Lepsény - Szántód-Kőröshegy közötti vasútvonal épült át. A beruházás folytatásaként 2016 és 2018 között átépült a Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz, és megvalósult a Kaposvár-Fonyód közötti, szintén 53 kilométer hosszú vonalszakasz felújítása is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A növekvő autóforgalom több szempontból is rossz hatással van a városban lakók életére. A légszennyezés és a zaj komolyan megbetegíti az embereket, a balesetek miatt sokan életüket vesztik vagy kórházba kerülnek. Emellett csökken a városi élettér is, az értékes területet többsávos utak, parkolók foglalják el, amik különösen a belvárosban aggasztó, miközben az autóban ülők sem haladnak az állandó dugók miatt. A gyaloglás egészséges és környezetbarát A kerékpár kiváló közlekedési eszköz a városokban – olcsó, gyors, környezetbarát –, Tóbiás és Balambér is gyakran bringázik. Ám van egy olyan közlekedési forma, amelyről a mai modern világunkban szinte elfeledkeztünk, pedig nincs még egy ennyire egyszerű és magától értetődő megoldás, amelyet ráadásul évezredeken át tökéletesítettünk: induljunk el, és gyalogoljunk!  Egyre többen váltottak gyaloglásra Bizony, attól még hogy városban élünk, nem kell mindenhová kocsival menni. Ha gyalog járunk, azzal az egészségünknek és a környezetünknek is jót teszünk. Az Aktív Magyarország felmérése szerint az emberek 14 százaléka mondta azt, hogy elsősorban gyalog közlekedik a mindennapokban. Két évvel korábban, 2018-ban még csak 10 százalék válaszolt úgy, hogy elsődlegesen gyalog szokott közlekedni. Ez a növekedés minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány miatt átalakultak a közlekedési szokásaink. Sokan autóba ültek, hogy elkerüljék a fertőzést, akiknek nincs autójuk (vagy nem akarnak nap mint nap vezetni) azok egy része kerékpárra pattant vagy többet gyalogol. A tömegközlekedést viszont jóval kevesebben választották. A koronavírus-járvány miatt többen váltottak gyaloglásra Egy friss felmérés szerint jelentős azoknak az aránya a 30-59 évesek körében, akik nem az autójukkal, hanem gyaloglással váltották le a buszozást. A koronavírus miatt a válaszadók jelentős része, 44 százaléka többször választotta az autót, mint a tömegközlekedést. Ám a jövedelmi helyzet jelentősen befolyásolta ezt a döntést: a magas és közepes jövedelemmel rendelkező 47-47 százaléka voksolt inkább az autóra, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek csak a 34 százalékára volt ez igaz. A felmérés arra is választ adott, hogy a tömegközlekedést kiváltották-e gyaloglással: a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt erre igennel. A budapestiek és a megyeszékhelyen lakók közel 40 százaléka váltott gyaloglásra, a kisebb településeken kisebb volt az arányuk. Nem csak a sebesség számít Hajlamosak vagyunk legyinteni a gyaloglásra, hiszen ez a leglassabb közlekedési mód, nagyjából 5 kilométert lehet megtenni így óránként. Viszont ott vannak az egészségi és fenntarthatósági szempontok is, amelyekről sokszor elfeledkezünk, pedig így teljes egy-egy közlekedési forma megítélése. Nyilván nem a séta a megoldás azok számára, akik 15 kilométert utaznak a munkába, de sok esetben érdemes inkább gyalogolni.  Ha például busszal, vonattal közlekedünk, ne váltsunk csak azért autóra, mert nem a ház előtt van a megálló. 10-15 perc séta segít átgondolni a napi teendőket, a nap végén pedig kiszellőztetni a fejünket.   A városban rövidebb távokon sokszor gyorsabb a gyaloglás, mint ha tömegközlekedéssel utaznánk, pusztán kényelemből. Ha ritkábban – 15-20 percenként – közlekedik egy járat, mi pedig csak pár megállót utaznánk, inkább vágjunk neki gyalog, könnyen lehet, hogy gyorsabbak leszünk. És ha nincs bérletünk, a jegy árát is megspórolhatjuk.  Ha nem sietünk, akkor is választhatjuk a gyaloglást, ha nem gyorsabb: egy-két megálló miatt ne szálljunk fel a buszra, inkább sétáljunk.  Akár a napi közlekedéssel is összeköthetjük az egészségügyi sétát: szálljunk fel pár megállóval távolabb, vagy szálljunk le hamarabb, amikor munkába vagy iskolába utazunk. Persze előtte tervezzük meg a dolgot, nehogy elkéssünk! Gyalogolj az egészségedért! Már napi fél óra gyaloglás jó hatással van az egészségedre, ezért ha teheted, menj mindenhová gyalog. Mutatjuk, mennyi jó hatása van a gyaloglásnak: segít elkerülni az elhízást, erősíti a szívet, hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez, csökkenti a stresszt, felfrissíti az agyat, jót tesz a memóriának, erősíti a csontokat, feltölt energiával, jó közérzetet biztosít, csökkenti a rák kialakulásának a kockázatát,  erősíti az immunrendszert. Gyalogolni egészséges! A gyors gyaloglás ráadásul csökkenti az idő előtti halálozás kockáztatás is, vagyis aki gyorsabban jár, az tovább él. Óránként 5-7 kilométeres tempó már gyorsnak számít, de ez az adott személy fittségétől is függ. A megfelelő sebességet az jelzi, ha az illető enyhén kifullad, idővel izzadni kezd.  Autómentes övezet Az utóbbi években Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy a városokban autómentes övezeteket alakítanak ki a belvárosban. A tapasztalatok alapján az ilyen környékre visszatér az élet az autók eltűnése után, az emberek szívesen sétálnak a nyugodt utcákon, szórakoznak, esznek-isznak az éttermekben, vásárolnak az üzletekben, és a turisták is kedvelik ezeket a városrészeket.  A gyaloglás egészségesebbé tesz, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, a zajt, a közlekedési dugókat, növeli a biztonságot és élhetőbbé teszi a városokat, úgyhogy rajta, felejtsd el a kifogásokat, és gyalogolj minél többet!  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!