Ha összeszámolnám a közlekedési szabálysértési eljárásokat, biztos vagyok benne, hogy toronymagasan a megállási, várakozási tilalmak megszegéséért kapjuk a legtöbb büntetést. Általában a járművezetők tudják is ezt, és felkészülnek a lehetséges tiltott helyek elkerülésére. Egy megállni tilos tábla után nem nagyon szoktunk mégis megállni. Pláne nem otthagyni az autót, azaz parkolni. Hiszen egy vezető nélküli járművet még a térfigyelő kamerák képei alapján is meg lehet büntetni, főleg ha nyilvánvaló a megállási tilalom megléte. Ugyanakkor a megállni tilos táblán kívül nem kevés olyan hely létezik, ahol nincs közúti jelzés, de a szabályból adódóan mégsem maradhatunk egy helyben. Ezek közül a legalattomosabb helyeket próbáljuk összefoglalni: Azaz tilos megállni, tehát még az utasunk kiszállása idejére sem tartózkodhatunk egyhelyben: "Ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;" Magyarul nem állhatunk meg olyan keskeny úton, ahol nem fér el mellettünk akár egy autóbusz is. De ugyanez a megállási tilalom él akkor is, ha mellettünk záróvonal van, és más járművet erre rákényszerítünk a hely hiányában. Ha az út mindkét oldalán állnak járművek és közöttük nincs meg a három méter távolság, akkor az a szabálytalan aki utoljára állt oda. Ennek kiderítése azonban utólag nem nagyon lehetséges, kivéve, ha az esetről vidófelvétel készül. "Körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;" Eleve a KRESZ a megállási lehetőség helyét az úttest jobb szélében állapítja meg. Nyilván a kereszteződés közepén ezért sem állhatunk meg. Ugyanakkor a szabály előír egy öt méteres helyet is, amit ki kell hagyni az úttestek széleinek metszéspontjától számítva. Erre azért van szükség, hogy egyrészt a kötelezően előírt kanyarodás előtti besorolásnak eleget tudjunk tenni, másrészt pedig az elsőbbségadáshoz szüksége kilátás biztosított legyen. Hangsúlyozom, hogy a tilalom 5 métert ír elő az úttest széleinek – általában ez a járdaszigetnek felel meg – metszéspontjaitól. Ez akkor válik érdekessé, ha nagyon lekerekítenek egy járdaszigetet. Ismerek olyan helyet, ahol ez a lekerekítés több mint 5 méteren keresztül tart. Ilyenkor megállhatunk 5 méteren túl, de természetesen csak a járdaszigetek mellett. "A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;" A gyalogosok áthaladásának biztonsága érdekében mind a zebrán, mind pedig előtte tilos megállni! Előtte személygépkocsival 5 métert, ennél nagyobb járművel (pl. kis vagy nagytehergépkocsi, autóbusz, traktor, munkagép stb.) 15 métert kell kihagyni. Viszont közvetlenül a zebra után meg szabad állni "Hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;" Ne felejtsük el, hogy egy falu szélén a patak fölött átívelő út is hídnak minősülhet. Bár ez ennél pontosabban nincs definiálva a KRESZ-ben, mint ahogy az sem, hogy meddig tart a fenti helyek ki és bejárata. Ezért általában ezeket a helyeket ki is táblázzák a megállni tilos jelzéssel. "Vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül." Nem hiszem, hogy bárkinek eszébe jutna a vasúti átjáróban megállni, ezt egyébként azért sem tehetjük meg, mert az átjárón késedelem nélkül át kell haladni, de a 30 méteres távolság kihagyásával nem biztos ,hogy mindenki tisztában van. "Más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;" A megállóhelyeken felfestett sárga cikkcakkot általában tiszteletben tartjuk. Bár hangsúlyozom ezen megállni tilos, tehát annyi időre sem tartózkodhatunk itt, ameddig kitesszük az utasunkat. Ha viszont nincs felfestés, akkor a megállási tilalom a tábla előtt 15 méterre él, és a tábla után is ki kell hagyni 5 méter, hogy egy busz biztonságosan el is tudjon indulni. Egyébként a KRESZ külön említi a buszöblöt, ami esetenként nagyobb távolságban is ki lehet alakítva, mint a fenti távolságérték. Mindezeken kívül tilos megállni azokon az úttest részeken, amelyek a forgalom gyorsítását, biztonságosabbá tételét szolgálja. Ilyenek a buszsáv, kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton; Szintén kevesen tudják, illetve az életben azt tapasztalom, hogy ezt szinte mindenhol kitáblázzák, hogy tilos megállni a villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen; Ennek az a magyarázat, hogy a KRESZ alapján gyalogos nem léphet le olyan helyen a járdáról, ahol a szabad kilátását egy jármű akadályozza. Ha a megállónál állnak meg a járművek, akkor az utas nem lenne képes szabályosan a villamos megállóhelyre átkelni. Ezért inkább ilyen helyen megtiltják a megállást. Mindezek ellenére több olyan hely létezik, ahol megengedik még a parkolást is hasonló helyzeten. De itt általában korláttal választják el a megállóhelyet, illetve zebrán vezetik át a gyalogos forgalmat. Útburkolati jelek is jelezhetnek megállási tilalmat, például ilyen a különös veszélyes hely sárga színű felfestése. A több helyen látható X jel viszont a megállást megengedi, de a parkolást – várakozást már nem. És ha már a várakozás is szóba kerül, egy nemrég megváltozott szabály arról rendelkezik, hogy általában nem várakozhatunk ott, ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást akadályozza, kivéve, ha ezt az ingatlannal rendelkezni jogosult engedélyezte. Magyarul saját házunk előtt szabad várakozni. Aki pedig nincsen teljesen tisztában azzal, hogy mi a különbség megállás, várakozás és parkolás között, annak ajánlom a KRESZKLUB ezzel foglalkozó oldalát! Természetesen a fenti helyek egyértelműen azonosíthatóak a vonatkozó KRESZ szabályok alapján. Néha azonban olyan jelezésekkel is találkozhatunk, amin bizony sokat kell töprengeni, hogy értelmezni tudjuk. Ilyen kedvenc táblám a következő, ami egy iskolánál található: Na de ki az, aki hivatalosan szülő?  

A nyitott kocsiszekrények például, a convertible, a semi-convertible vagy cabrio coach, a phaeton, a roadster, a skiff mind, mind bőséges eredet történettel bír, és a nevek szófejtése is tartogat érdekességeket. A semi  jelentése fél, félig, a convertible angol szó: átváltoztatható, kinyitható, például a tető, a cabrio, cabriolet francia szó, régi jelentése egylovas, kétkerekű, könnyű kocsi, az automobil világában felnyitható vászontetejű kisebb gépkocsi, a coach hintó, kocsi, de lehet vasúti személykocsi és távolsági autóbusz is. A cabrio európai, a convertible amerikai forma. És ott vannak a zárt karosszériák, a coupe, a post-coupe, amelyiknek van B oszlopa, a limousine, a sedan, a ferdehátúak: a hatchback, a fastback, a notchback. Mindezt csak ráhangolásnak szántam, hogy egy karosszériaformáról szóljak: tisztázzuk, mi is a Shooting Brake Az apropót egy hazai hír adja: „Harmadik évében harmadik modelljét kezdte gyártani magyarországi telephelyén a Daimler konszern, melynek legújabb autója, a CLA Shooting Brake csak Kecskeméten készül. Az új modell tulajdonképpen a már sikeres négyajtós kupé kombi változata.” A CLA legolcsóbb változata, a 122 lóerős teljesítményű benzines modell ára 8,3 millió forint, a Shooting Brake kétszázezerrel többe kerül. A CLA AMG 4Matic, vagyis a négykerék-hajtású Shooting Brake legerősebb változata 450 lóerős, és álló helyzetből 4,7 másodperc alatt gyorsul százra, legnagyobb sebessége pedig 250 km/h. A Shooting Brake típusváltozat azonosító név a Mercedesnél sem mai, például a 2004-ben piacra dobott CLS kombija kapta meg ezt az utónevet. Az AutoPult.hu portálon Szabó Péter így írt róla: „A legdinamikusabb négyajtós megalkotása lebegett a Mercedes-Benz szeme előtt. Azóta már a konkurensek megszaporodó számából is tudjuk, hogy igazi fejőstehénné nőtte ki magát a négyajtós kupék szegmense, így a csillagos márka hódító tevékenységét új irányokba állította, hogy Shooting Brake utónévvel az immár második generációját taposó típusból megszülethessen a kombisok álma. Bár első látásra egyértelmű, hogy a szépen lejtő farból puttonnyá változott hátsó traktus jobban terheli a CLS elegancia jegyében fogant vonalait, a végeredmény túlmutat a szubjektív szépség fogalmán. Az íjként feszülő övvonalat ékszerként megkoronázó világítótestek, az elegánsan lejtő tetőív kimondottan elegáns összképet ad, amelyet az autó sportos konfigurációja sem leplez.” Az eredet Mielőtt ezt próbáljuk megfejteni, engedjék meg, hogy elmondjam, hol találkoztam „eredetiben” a Shooting Brake névvel. Angliában a sandringhami kastély King's Lynntől 14 kilométerre található, ahol a királyi család szokta a karácsonyait tölteni. A kastélyt a walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd vásárolta meg 1862-ben, majd felújíttatta és pazarul berendezte. A 18. századi kastély a mai napig őrzi az Eduárd-kor hangulatát. A kastély történetében új szakasz következik: II. Erzsébet unokájának, Vilmos hercegnek a 30. születésnapjára ugyanis ezt a kastélyt ajándékozta. A kastély parkjában bárki által látogatható múzeum is van: a királyi autók gyűjteménye. A kocsik között találjuk a Shooting Brake utónevűeket. Az első az 1924-ből származó Daimler 57 HP Shooting Brake. Ez volt az első abból a négy automobilból, melyet a Hooper & Co. Coachbuilder cég készített V. György király részére 1924-ben. Az autó 8 személyt és a vadászathoz szükséges fegyvereket, kellékeket szállította. Megemlítik, hogy az autó biztonságát a négy kerékfék szavatolja. A másik modell egy Armstrong Siddeley 30 HP Shooting Brake. Az autót York hercege, a későbbi VI. György király részére készült, 1929. januárjában adták át. Mindezek mutatják, hogy ezek olyan társas gépkocsik voltak, melyek egy kisebb vadász kompániát tudtak felszerelésükkel együtt vinni, akár a vadászkutyákkal együtt és még az elejtett apróvadak hazaszállítására is elegendő hely volt bennük. A „Shooting” a vadászatra utal, a „brake” egyik régies jelentése: a vad kitör rejtekéből. Valószínű azonban, hogy a „brake” a lovak betöréséhez, kocsihúzáshoz szoktatás szerkezete volt, egy robosztus, sokat kibíró lovaskocsi „alváz”. Az elsők között volt az 1910-ben készült Rolls-Royce Silver Ghost Shooting Brake. Ilyen felépítményeket készített a korai időkben az Albion Motors, említhetjük az 1912-es Hudson Modell 33-at. Ha a vadászat céljára készült társas gépkocsiban két üléssort szemben egymással, hosszirányban helyezték el, az autó nevet wagonette volt. Gyakran használták arra is, hogy a vasútról a kastélyba szállítsa a vendégeket és csomagjaikat. A Shooting Brake elnevezést elhagyták, helyette a station wagon, illetve az estate megnevezéseket használták a kombi felépítményekre. A franciáknál a break név terjedt el. A sportkombi neve Shooting break A név újjászületése az Aston Martin cég tulajdonosához, Sir David Brown-hoz fűződik. Brown úr a vadászathoz szükséges felszerelését, kutyáit nem tudta a DB5-ösében elhelyezni, ezért 1963-ban elkészíttette a világ első sportkombiját, mely a keresztségben – ismerve az angol autóépítés történetét – Shooting Brake utónevet kapott. A Shooting Brake név felkapott lett, az áramvonalas sportkombik tárháza szinte „végtelen” még a Ferrarit is elérte. A címkép egy Caddillac Seville CoupeFive modellt mutat Shooting Brake opcióval. Az újkori modellkínálatában nekem az egyik legszebb modell a Volvo 1800 ES, 1971-ből.   Dr. Nagyszokolyai Iván az Autótechnika főszerkesztője (Az Autótechnika folyóiratban a sandringhami királyi autómúzeumról cikk jelent meg. Legyen Ön is az Autótechnika előfizetője 2015-ben! További információ http://autotechnika.hu )

Kishaszonjárműből 1356 kelt el januárban, ez egy év alatt 54 százalékos emelkedésnek felel meg.      A Skodát vitték a legjobban januárban. A Jato adatai szerint a legsikeresebb autómárka (személyautó és összes haszongépjármű) a Ford volt, 911 darabszámmal, így a márka a hazai piac 14,4 százalékát fedte le. A legtöbb, 632 személyautót - ez az összes eladás 12,9 százaléka - a Skoda adta el az év első hónapjában. Második az Opel 627 darabbal, a harmadik pedig a Ford 555 eladott személygépkocsival. A 3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó kishaszonjárművek eladását a Ford vezette januárban, 110 jármű forgalomba helyezéssel, mögötte a Fiat 109 gépkocsival és a Volkswagen 104 darabbal. A magyar gépjárműpiac céges és magán eladások tekintetében továbbra sem mutat számottevő változást. Az új autó forgalomba helyezések többsége, 81 százaléka céges, míg a magán eladások a piac 19 százalékát teszik csak ki. MTI

A csengersimai közúti határátkelőhelyen egy román honosságú kamion jelentkezett kilépésre január 28-án. A Csengeri Határrendészeti Kirendeltség alapos ellenőrzést végző rendőrei a raktérben elrejtve egy munkagépet találtak, melyről a Schengeni Információs Rendszer (SIS) segítségével megállapították, hogy az olasz hatóságok körözik. A gépet lefoglalták, a román állampolgárságú sofőrt és utasát a Csengeri Rendőrőrsre állították elő. A további eljárást az ORFK Schengeni Kapcsolattartási Központ segítségével folytatják.