A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz. Nagy Gábor tanszéki mérnök, a Motorvizsgáló Próbaterem vezetője, a jordán Zaid Mursi, a bangladesi Hasan Rafiul, a szintén jordán Akram Al Saify, valamint a Tribológia Laboratóriumban dolgozó Szabó Ádám István tanársegéd a Járműhajtás Technológia Tanszék épületében. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem) Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét. A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról. A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.  „Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam” – mondta el Hasan Rafiul. Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette: „Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”  

Az Österreich cikke. Képernyőfotó. Az AFDRU különleges alakulat 53 katonája a rajkai határátkelőhelyen – magyar-szlovák határ -  az állatbetegség terjedésének megállítására – és ezzel Ausztria állatállományának védelmére is! Az osztrák erők katasztrófaelhárítási egységét (AFDRU) az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül nyújtott támogatási kérelem nyomán vetik be. Villám akció a járvány ellen óránként akár 25 kamiont is fertőtlenítenek! Szerda este óta már 700 járművet kezeltek. 18 katonai jármű van használatban, ebből 6 speciális jármű. 1000 liter víz és 100 liter vegyszer szükséges óránként!  

Egy cikkben épp arról volt szó, hogy az Audi tradicionálisan kevesebb autót értékesít az Egyesült Államokban, mint más, vele versenytárs gyártó, legyen szó a BMW-ről, a Lexusról vagy a Mercedesről. Noha látszólag ott is megvannak a német márka rajongói, akik például epekedve várják, hogy az RS2 Avant importálható legyen, de a számok sajnos tényleg az Audi ellen szólnak odaát. Szóval elkezdtem utána keresni, hogy ennek mi lehet az oka. Mi erre a magyarázat? A válasz pedig sokkal egyszerűbb, mint amire számítottam. Igazi amerikai sztori. Ahol a cancel culture már azelőtt is működött, hogy ennek a jelenségnek nevet adtak volna. Amerika ugyanis híres a vásárlók erős érdek érvényesítéséről. Ha egy termék rossz, vagy nem a leírásnak megfelelően működik, a vásárlók komoly pénzeket akaszthatnak le a gyártóval szemben indított perekben. Még akkor is, ha a „nem biztonságos működés” csak feltételezett, és nem feltétlenül a gyártó hibája. Hallottál már az Audi „Sudden Unintended Acceleration”, azaz szabad magyar fordításban „hirtelen akaratlan gyorsításáról”? Amiről annyi szó volt a sajtóban, hogy már csak úgy hivatkoznak rá, hogy „the Audi SUA”. Először 1986-ban, a CBS híradójában számoltak be a jelenségről, amit az Audi 5000 (nálunk Audi 100) felhasználók tapasztaltak, érdekes módon csak az Egyesült Államokban. A presztízs szedán új generációja aerodinamikusabb volt, erősebb és kényelmesebb, mint az elődje, így a gazdag kertvárosok irodai dolgozói és iskolába igyekvő anyukái logikusan erre váltották le korábbi Audi modelljeiket. Ki gondolta volna, hogy ez az idilli kép egyszer csak váratlan fordulatot tesz, és felháborodott nyilatkozatok árasztják majd el a híradókat, bennük a mama garázskapuját áthajtó Audi 5000-esekkel. Ennek pedig egyszerű oka volt: az előző generáció hatalmas fékpedálját lecserélték egy sokkal kisebbre. Nem viccelek. A kisebb fékpedálról könnyebben lecsúszott a felhasználók lába, és a közeli gázpedálra léptek a fékpedál helyett. Noha csak 130 lóerős volt az öthengeres motor, ráadásul a fékek messze túlméretezettek voltak, mégis többeknek sikerült áthajtani a garázsajtón. A legdurvább eset Kristi Bradoskyhoz kötődik, akinek így sikerült áthajtania hatéves kisfián. A CBS-en 17 percen át nyilatkoztak könnyes szemű anyukák, hogy az autójuk egy szunnyadó ördög, holott csak lecsúszott a lábuk a pedálról. Ez a „feltételezett veszélyesség” pedig úgy ráragadt az Audira, hogy a mai napig nem sikerült lekaparnia magáról. 1989-ben az NHTSA is kiadta maga tanulmányát, amiben megállapították, hogy a baleseteket tényleg nem megfelelő fékhasználat okozta. Szerintük: „az Audi pedál elhelyezése különbözött annyira a megszokott amerikai autók elrendezésétől, hogy néhány felhasználót megzavarjon és véletlenül a gázra lépjen a fék helyett.” Külön érdekesség, hogy ennek az esetnek köszönhető az automata váltók interlockja. Ma már alapvetés, ez előtt az eset előtt azonban lehetséges volt a fékpedálra lépés nélkül menetbe rakni az automata váltókat. Az Audit elmosták a perek, a televízió pedig nem győzte elmosni őket a Föld színéről. Míg 1984-ben évi 74 000 autót adtak el, addig 1991-re ez a szám mindössze 12 000-re csökkent. 1993-ban majdnem kivonultak az amerikai piacról. Mint egy utolsó lehetőség, egy megnyugtató videóanyagot is készített az amerikai Audi, hogy még kihegyezett, tesztpályás körülmények között is remekül működik a modelljük. Igazi korlenyomat, gyári Audi tesztpilótával és megbízható képet mutató, amerikai kereskedővel, érdemes megnézni. Az ügyfeleket persze nem hibáztatták. Mégis ki akarná hibáztatni a büszke amerikai felhasználókat? A vásárlónak mindig igaza van. Kegyetlen az amerikai piac, és még egy olyan cégóriást is majdnem felfalt, mint amilyen az Audi. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!