Elektromos offenzívára készül Európában a CUPRA

2026.03.04.
A Raval a Volkswagen Csoport „városi elektromos családjához” csatlakozik, és Spanyolországban készül majd, beleértve az akkumulátor-összeszerelést is. A modell az MEB Small platformra épül, amelyet kifejezetten a megfizethető, kompakt elektromos autók számára fejlesztettek. Az alapváltozatok LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorral érkeznek, ami költséghatékonyabb technológiát jelent, és a célár körülbelül 25 000 font körül alakul. A belépő szint várhatóan 130 lóerős lesz, míg az erősebb verziók 208 és 223 lóerős teljesítménnyel érkezhetnek. A Dynamic kivitel akár 450 kilométeres WLTP-hatótávot ígér, ami ebben a szegmensben kifejezetten versenyképes érték. A Born frissítése nem csupán formai ráncfelvarrás lesz: új dizájnelemekkel, továbbfejlesztett infotainment rendszerrel és szintén kedvezőbb árú LFP akkumulátorral érkezik. A CUPRA célja, hogy elektromos modelljeinek arányát a teljes értékesítésen belül a jelenlegi 24%-ról mintegy egyharmadra növelje – ami komoly lépés az emissziós célok teljesítése és a piaci pozíció erősítése szempontjából. A márka hosszabb távú tervei között szerepel a CUPRA Tindaya, egy 4,72 méter hosszú, zászlóshajó SUV, amely várhatóan az új SSP platformra épül majd 2030 körül. A modell teljesen elektromos, illetve hatótáv-növelős változatban is megjelenhet. 2025-ben a CUPRA 328 800 autót értékesített, és átlépte az egymillió eladott járművet alapítása óta. A 2026-ra tervezett modellek egyértelműen azt mutatják, hogy a márka nemcsak dizájnban, hanem árpozicionálásban és technológiában is komolyan versenybe száll az európai elektromos kompakt szegmensben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Minden eddiginél több zöld teherautó állt forgalomba februárban

2026.03.04.
A tárca kiemelte: az élénküléshez nagyban hozzájárult az április közepéig még elérhető vállalati e-autó támogatás. A bejegyzés szerint a február a tisztán elektromos állomány gyarapodásában a valaha volt ötödik, a személyautókat tekintve pedig a negyedik legerősebb hónap volt. A közúti nyilvántartás adatai szerint 2845 kizárólag elektromos hajtású járművet, köztük 2516 személygépkocsit szereltek fel zöld rendszámmal. A teherautós csúcsdöntés sem előzmény nélküli: tavaly 2501 darabbal, szintén rekordmértékben nőtt a flotta. A felfutást jórészt a megemelt keretösszeggel és meghosszabbított határidővel jelenleg is futó pályázat alapozta meg. A vállalkozások járművenként akár 4 millió forintot kaphatnak tiszta és csendes gépkocsik beszerzéséhez. A cégek mostanáig több mint 2800 teherautó megvásárlásához kértek állami hozzájárulást - ismertette a minisztérium. A közúti közlekedés zöldítése a légszennyezés és zajterhelés csökkentésével teszi élhetőbbé a településeket. A gazdasági társaságoknak hosszabb távon is megéri váltaniuk, hiszen az elektromos autókat a benzineseknél olcsóbban üzemeltethetik - hívta fel a figyelmet az EM. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Harmadával csökkent a német autók kínai exportja 2025-ben

2026.03.04.
2025 legforróbb autóipari témája mindenképp az EU extra vámja volt, amit a kínai gyártású tisztán elektromos autókra szabott ki, hogy ezzel szorítsa vissza az erős állami támogatással, áron alul értékesített kínai termékek térnyerését az európai autópiacon. Már ekkor felszólaltak a legfontosabb európai, zömében német autógyártók, hogy az extra vám őket is rosszul érinti bizonyos termékek esetében, arról viszont csak mostanában kezd beszélni a sajtó, hogy mennyire visszaestek a német márkák eladásai Kínában. 2025-ben mintegy harmadával kevesebb autót exportáltak Kínába a német autógyártók tavalyhoz képest, a 2022-es csúcshoz képest pedig kevesebb, mint a felére csökkent vissza az export tevékenység, holott a német gyártók profitjának nagy részét a folyamatosan növekvő, hatalmas felvásárlóerővel rendelkező kínai piac termelte meg. A német autóipart egyszerre szorongatja a magasabb amerikai vám, a gyenge kereslet Európában, a költséges villanyos átállás, és az egyre hevesebb gazdasági háború Kínával. Mindennek következménye, hogy a kínai vásárlók egyre nagyobb számban vásárolnak inkább a hazai gyártóiktól. A nagy múltú gyártók egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt az elektromos hajtások terén, vagy éppen szoftver és önvezetés felkészültség szempontjából. Ezért is utazik a német kancellár a hetekben Kínába egy üzleti delegációval, hogy együttműködésekkel a tarsolyában térjen vissza, ugyanis az autóiparra erősen építő Németország egyszerűen nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja Kínát. Közben Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója is elmondta: „Ha bezárkózunk Kína hatalmas piaca és innovációs potenciálja előtt, nagyszerű lehetőségéket mulasztunk el a globális növekedés és gazdasági siker terén.” Egyébként a viszonyok helyreállítására az EU új alapáras konstrukciót is bevezetett, amivel a Kínában gyártott elektromos autókra alsó árstoppot vezetnének be, hogy megelőzzék, hogy a gyártási költségnél olcsóbban értékesítsék azokat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását?

2026.03.04.
A mesterséges intelligencia eddig főleg „szem” volt az ITS-ben. Most viszont „agy” lesz belőle: nemcsak rögzíti, mi történik az úton, hanem valós időben döntéseket készít elő jelzőlámpáknak, forgalomirányítóknak, sőt a szabályszegések kezelésének is. A nagy kérdés: ez végre valódi áttörés? Az ITS International szakértőket kérdezett – és a válasz meglepően egy irányba mutat. Az ITS International elemzése szerint az AI évek óta ott van a közlekedésben: elektronikus útdíjszedésnél, forgalomfigyelésnél, rendszámfelismerésnél. A fordulat nem abban mutatkozik meg, hogy „megjött” a mesterséges intelligencia, hanem abban, hogy a számítási kapacitás és a szoftverek szintet léptek: amit korábban csak központi szerverekkel, drágán és lassan lehetett, az ma már egyre gyakrabban „kint az úton”, helyben, és valós időben fut. Peter Ummenhofer (Vitronic, a forgalmi üzletág termék- és megoldásvezetője) úgy fogalmaz: a korábbi „okos kamerás” korszakból most jutottunk el oda, hogy az AI a forgalommenedzsment kulcstechnológiája: képes járműveket és sérülékeny közlekedőket (gyalogos, kerékpáros) észlelni és követni csomópontokban, forgalmi jelzéseket dinamikusan vezérelni, torlódást előrejelezni és optimalizálni az áramlást valós idejű szenzoradatokból. Vagyis: nem utólag magyaráz, hanem előre dolgozik. A Vitronic egy 1984-ben, Wiesbadenben alapított német technológiai vállalat, amely ipari képfeldolgozásra és közlekedési megoldásokra specializálódott; a közlekedési szektorban sebességmérő és piroslámpa-ellenőrző rendszereket, átlagsebesség-mérést (section control), rendszámfelismerő (ANPR) technológiát, valamint útdíj- és forgalommonitoring megoldásokat fejleszt és szállít világszerte. Az utóbbi években a cég erősen épít a mesterséges intelligenciára alapuló képfeldolgozásra, ahol az AI nem csupán észlel és dokumentál, hanem döntéstámogató szerepet is betölt a forgalomirányítás és a közlekedésbiztonsági enforcement (automatikus szabályérvényesítés) területén. Brian Fuller, a Sensys Networks elnöke kifejezetten lehűti a csodavárást, mégis ő mondja ki az egyik legfontosabb mondatot: „Az AI nem lesz minden közlekedési alkalmazás számára tökéletes megoldás, de más technológiákkal kombinálva új magasságokat érhet el.” – és azt is hozzáteszi, hogy a deep learning (mélytanulás) látványosan visszavágta a videoanalitikában a téves riasztásokat. A lényeg nála a kombináció: radar ott jó, ahol olcsón és stabilan kell adat; vezeték nélküli szenzor ott, ahol nincs infrastruktúra; a videós AI pedig ott, ahol a „mi történik valójában?” kérdésre kell válasz. A Sensys Networks egy amerikai székhelyű technológiai vállalat, amely elsősorban vezeték nélküli, útpályába telepített szenzorokra épülő forgalomérzékelő és jelzőlámpa-optimalizáló megoldásairól ismert; rendszereiket világszerte alkalmazzák csomóponti forgalomszámlálásra, torlódásfigyelésre és adaptív jelzőlámpa-vezérlésre. A cég megoldásai az úgynevezett edge-alapú adatfeldolgozásra épülnek, vagyis az adatok elemzése részben helyben történik, ami gyorsabb reakcióidőt és stabilabb működést tesz lehetővé, különösen városi környezetben. Az utóbbi években a Sensys Networks a mesterséges intelligencia integrálásával tovább erősítette pozícióját, különösen a forgalmi mintázatok elemzése és a dinamikus közlekedésirányítás területén. Toni Marzo, az Intertraff alapító-vezérigazgatója szerint az AI terjedését az hozta el, hogy a globális tech-óriások befektetései „demokratizálták” az eszközöket: ma már a közlekedési és kamerás enforcement (kamerás szabályérvényesítés) piac szereplői is hozzáférnek kép-felismerési, objektumdetektálási, viselkedéselemzési modellekhez komoly saját K+F nélkül. De az igazi figyelmeztetés tőle jön: a „régi kamerahálózat + AI frissítés” sokszor vágyálom, mert az AI csak olyan jó, amilyen a vizuális adat, amit kap. Ezt a gondolatot ő maga így vési kőbe: „Az AI teljesítménye csak annyira jó, amilyen minőségű vizuális adatot kap.” Ha nincs célhardver, kalibrált optika, szinkronizált megvilágítás és valós helyzeteket lefedő adathalmaz, a legjobb modell is elbukik – és jogilag védhető, folyamatos (24/7) enforcementből nem lesz semmi. Az Intertraff egy holland közlekedéstechnológiai vállalat, amely elsősorban kamerás közlekedésfelügyeleti és automatikus szabályérvényesítési (enforcement) rendszereket fejleszt és szállít világszerte; megoldásai közé tartoznak a sebességmérő, piroslámpa-ellenőrző és rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek, valamint komplex, AI-alapú videóanalitikai platformok. A cég az utóbbi években kifejezetten a mesterséges intelligencia integrálására fókuszál, különös hangsúllyal a nagy pontosságú objektumfelismerésre, a jogilag védhető bizonyítékkészítésre és az edge-alapú (helyszíni) adatfeldolgozásra, amely lehetővé teszi a valós idejű döntéstámogatást a közlekedésbiztonság és forgalomirányítás területén. Christopher Kettell (TRL Software, vezető technológus) brutál őszinteséggel húz párhuzamot a korábbi „forradalmak” és a mai AI között: blokklánc, Big Data, IoT, okosváros – mind megígérte a mindent, aztán legfeljebb szigetszerű fejlődést hozott. A híres mondatát érdemes változtatás nélkül idézni, mert pontosan leírja a közlekedési tech-ipar örök hibáját: „A tanácsadók azt kiáltották: „Az adat az új olaj” – miközben elfelejtették, hogy a nyersolaj finomítók nélkül használhatatlan.”. Szerinte az AI-nál mégis van három kézzelfogható különbség: már most hoz mérhető eredményeket; a generatív AI (pl. ChatGPT, Copilot) „közérthetővé” tette a használatot; és valós közlekedési problémákra ad választ (kereslet-előrejelzés, útvonal-optimalizálás, forecast). A nagy állítása pedig ez: „Az AI csak egy újabb kör a trendek körhintáján, vagy valóban valami kézzelfogható? Véleményem szerint ez valós dolog. A korábbi hype-ciklusokkal ellentétben itt egyértelmű különbségek látszanak.” A TRL Software az Egyesült Királyságban működő közlekedéstechnológiai vállalat, amely a neves Transport Research Laboratory (TRL) kutatóintézetből nőtt ki, és adatvezérelt közlekedésbiztonsági, forgalomelemzési és infrastruktúra-optimalizálási megoldásokat fejleszt. A cég szoftverei nagy mennyiségű forgalmi, baleseti és szenzoradat elemzésével támogatják a döntéshozókat – például veszélyes útszakaszok azonosításában, kockázatelemzésben és beavatkozások hatásvizsgálatában. A TRL Software különösen az AI-alapú előrejelzés és a bizonyítékalapú (evidence-based) közlekedésbiztonsági tervezés területén aktív, ahol a cél nem pusztán adatgyűjtés, hanem mérhető kimenetek elérése a közúti kockázatok csökkentésében. Darren Odom (Network Optix, mobility platform alelnök) a legjobb hasonlatot adja: eddig a videó „felvétel” volt, most „döntési input” lesz. És nem egyetlen csodafegyver miatt, hanem mert „minden egyszerre érett be”: modellek, edge compute, adatcsövezés, operatív eszközök. Ennek a váltásnak a mondata: „És hogy miért most? Mert végre minden szükséges feltétel egyszerre állt össze. Az AI már elég pontos, az edge-alapú számítás elég olcsó, az adat- és rendszerarchitektúra elég kiforrott, a szabályozási és irányítási keretek pedig elég erősek ahhoz, hogy valódi működési eredményeket hozzanak – ne csak pilot projekteket.” Network Optix egy amerikai székhelyű technológiai vállalat, amely nyílt architektúrájú videómenedzsment-rendszert (VMS – Video Management System) fejleszt, és amelyet világszerte alkalmaznak városi, közlekedési és biztonsági infrastruktúrákban. Platformja lehetővé teszi, hogy különböző gyártók kamerái és szenzorai egy egységes rendszerben működjenek, miközben a beépített AI-alapú analitika valós időben képes objektumfelismerésre, eseménydetektálásra és adatvezérelt döntéstámogatásra. A cég fókusza az edge-alapú (helyszíni) feldolgozás és a skálázható adatkezelés, amely különösen alkalmassá teszi intelligens közlekedési és smart city (okosvárosi) alkalmazásokra. Hazánkban is nagyot tud(ná)nak lendíteni a mobilitásmenedzsment hatékonyságán a jól használt AI megoldások Asad Lesani (Ouster, okos infrastruktúra termékekért felelős alelnök) arra mutat rá, hogy a „régi szenzorvilág” (pl. induktív hurok) eleve autóközpontú volt, ezért vak a sérülékeny közlekedőkre, a kamerák pedig szenvednek rossz fényben, napszemben, időjárásban. Nála a game changer a digitális Lidar: stabil, skálázható, nagy felbontású 3D téradatot ad, ami „ideális üzemanyag” a modern AI-nak. Ő ezt úgy foglalja össze, hogy innentől nemcsak elemezünk, hanem reagálunk is: „Már nem csupán elemezzük a forgalmat; a fizikai AI-t életre keltjük a közlekedési infrastruktúránk egészében – lehetővé téve, hogy lássa, megértse és reagáljon arra, ami az úton éppen történik, valós időben.” Az Ouster egy amerikai technológiai vállalat, amely digitális Lidar (lézeres 3D érzékelő) rendszereket fejleszt autonóm járművek, ipari automatizálás és intelligens infrastruktúra számára. A közlekedési szektorban megoldásai nagy felbontású, valós idejű téradatot szolgáltatnak kereszteződések, autópályák és városi csomópontok megfigyeléséhez, lehetővé téve a járművek és sérülékeny közlekedők pontos észlelését gyenge fényviszonyok vagy rossz időjárás esetén is. A digitális architektúrára épülő Lidar-rendszerek különösen alkalmasak mesterséges intelligenciával (AI) kombinálva, mivel stabil és strukturált adatot biztosítanak a forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági döntéstámogatáshoz. Magyarországon is egyre több a „rendszerszintű” közlekedési kihívás, amire már nem elég a statikus táblázat és az évenkénti hangolás: csomóponti torlódások, munkaterületi káosz, sérülékeny közlekedők védelme, célzott ellenőrzések, és a közpénzből fenntartható üzemeltetés kényszere. A cikk egyik legkeményebb üzenete magyar szemmel az, hogy az AI nem varázsmatrica a régi infrastruktúrán: ha „ráengedjük” a mesterséges intelligenciát rossz minőségű képre, hiányzó megvilágításra, rendezetlen adatfolyamokra és gyenge irányítási keretekre, akkor nem okos város lesz, hanem drága csalódás. Viszont ha a cél a mérhető kimenet (kevesebb baleseti kockázat, rövidebb utazási idő, kevesebb felesleges beavatkozás), akkor az edge-alapú AI és a jó minőségű szenzoradat olyan lökést adhat az üzemeltetési hatékonységnak, ami itthon is új szintre emeli a forgalomirányítást és a közlekedésbiztonságot. A fenti logika – hogy az AI már nem csak „figyel”, hanem döntési rendszerré áll össze – szépen rímel az Autószektor közelmúltbeli fókuszaira. A „Londonban már nem az ember dönt – az AI kapcsol zöldre” azt mutatta meg, hogyan válik a jelzőlámpa-adat és a valós idejű vezérlés közpénz- és időtényezővé, nem tech-demóvá. A „Nem a sofőr a gyenge láncszem – hanem a rendszer” ugyanebből a nézőpontból emeli be a felelősséget: ha rendszerszinten rosszul paraméterezünk, nincs jó adat és nincs kontroll, akkor a technológia csak gyorsabban termeli a rossz döntéseket. Végül „Az autonómia új frontja: a Waymo beszállt a közlekedésbiztonság elit klubjába” azt a dimenziót adja hozzá, hogy a „data-driven safety” (adatvezérelt biztonság) nem PR-szlogen, hanem iparági belépő a következő korszakba – pontosan az, amiről az ITS International is beszél: valódi üzemeltetési eredmények, nem pilotok. Forrás röviden: ITS International – AI: do believe the hype (2026.02.10.) Képek: AI generált illusztrációk (ChatGPT)    

Négy új modellt akar 2028-ig a Polestar, köztük egy kombit is

2026.03.04.
A kínai Geely-hez tartozó extraluxus Volvo-brand, a Polestar négy új modellt is bejelentett a 2026-os és 2027-es évekre. A márka igyekszik felturbózni a palettáját és ehhez új autókra van szükség. Többek között a 4-es kombi verziója és egy új generációs 2-es modell is hamarosan érkezik. A Polestar növelni akarja a jelenlegi palettát. A svéd gyártó közel 60 ezer modellt adott el 2025-ben, jelenleg elérhető három modelljéből, de még így is veszteséggel kellett zárnia az évet. Emiatt 2028-ig bezárólag egy új tervet vázoltak fel a részvényeseknek, amely reményeik szerint kihúzza őket a pénzügyi csávából. A céget 2024 óta vezető Michael Lohscheller korábban az Opel-Vauxhall testvérmárkák CEO-ja volt, így van tapasztalata a nehézkesen teljesítő portfóliók terén. A vezérigazgató 100 ezer eladott példányt célzott meg az új stratégia részeként. "Az EV piac [szegmensek] nagyjából 25 százalékát fedjük le jelenleg.", mondta Lohscheller. "Ez annyira nem sok. Ezekkel az autókkal felmehetünk 55-65 százalékig. Egy nagyobb tortával nagyobb volument tudunk elérni." A Polestar 2-es új generációt kap. A nagyobb torta alatt érdekes autókat ért a vezérigazgató: az elsőnek érkező modell a Polestar 5-ös hatalmas grand tourer lesz, amelyet a cég mára már bezárt angliai Research & Development csapata fejlesztett. Ez a modell idén nyáron debütál és a bemutató képei alapján igazán impozáns, volvósan elegáns és letisztult. A Polestar zászlóshajójának tervezik, de nem a hagyományos, legtöbbet eladott modell értelmében, hanem inkább egyfajta, legmagasabb szintű autóként. Lohscheller ki is hangsúlyozta, hogy nem terveznek rengeteget eladni a modellből, szerinte az 5-ös szedán "foglalja össze mindazt, amit a márka megtestesít". A másik három modell viszont már igenis mindenkinek szól. Az első már egy létező modell új variánsa lesz, ugyanis a jelenleg bestseller Polestar 4-es modell megkapja kombi kivitelét, ami a már meglévő elektromos platformra épül majd. Lohscheller úgy írta le a kocsit, mint az elegáns kombi és a robosztus SUV sokoldalúságának keveréke. Ami viszont biztos hiányozni fog a modellből, az a jelenlegi kupé kivitel digitális hátsó szélvédője, mivel a kombiba hagyományos, rendes, fizikai üveg kerül majd. A Polestar 4 kamerával szerelt hátsó szélvédője. A kisebb 2-es szedán lesz a következő modell, amely megjelenik, ugyanis a Polestar megerősítette, hogy az autó új generációt fog kapni 2027-ben. A vezérigazgató szerint 30 hónap alatt fejlesztették ki a modellt, amely "rekordsebességű". A CEO azt is hozzátette, hogy a teljesen új platformra épülő Polestar 2-es mindent megtart az előző generációból, ami jó volt, és hozzátesz pár dolgot, ami hiányzik. Egyik ilyen például az, hogy az új generáció valamivel hosszabb lesz, mint elődje, mivel sok visszajelzés arról panaszkodott, hogy a hátsó ajtó túl rövid, nehéz beszállni. Lohscheller azt is említette, hogy az új dizájnnal a fiatalabb vásárlói réteget is igyekeznek megragadni, mivel a Polestar jelenlegi vásárlóinak átlagéletkora 45 év. A negyedik modell pedig a Polestar 7-es SUV lesz, amely a Volvo EX60-as kuzinja. Mivel a szegmens erős növekedésnek örvend, a Geely igyekszik minden márkájával betörni az európai piacra. A Polestar 3-ashoz hasonlóan a 7-es is a Volvo-rokon platformjára épül majd és a jelenlegi Polestar-formavilágot kapja majd. Az SUV-t egyszerre szeretnék robosztusra és letisztultra tervezni és Lohscheller reméli, hogy ez az autó rendesen fogyni fog majd, bemutatása után. A Polestar 3-as. Mindezen felül a Polestar 6-os is készülőben van, miután elnapolták bemutatóját. Lohscheller azonban megerősítette, hogy nem kukázták a projektet, csupán eltolták a bemutatóját, így a nagyobb modell legkorábban 2028-ban debütálhat. A vezérigazgató jelezte, hogy a cél az eladások növelése lesz, miközben igyekeznek megtartani a márka pozícióját, mint egy elegáns, prémium márka, amely könnyedén versenybe szállhat a BMW sportosságával, a Bentley eleganciájával, miközben praktikus és letisztult marad, akár a Toyota. Képek forrása: Geely

Visszalép EV terveitől a Lamborghini

2026.03.04.
Még 2023-ban mutatta be első tisztán elektromos, 2+2 üléses koncepcióját a Lamborghini, ami egy erősen kupésított SUV volt Lanzador néven. Akkor még az volt a terv, hogy 2030-ig sorozatgyártásba viszik, azonban mostanra változott annyit a piaci igény, hogy nagyon más tervei vannak az olasz sportautó gyártónak. Stephan Winkelmann, a Lamborghini vezérigazgatója a Sunday Timesnak tett nyilatkozatában elmondta, hogy nem lesz tisztán elektromos modell a kínálatukban a közel jövőben, helyette inkább konnektoros, plug-in hybrid fronton erősítenék tovább a palettát. Winkelmann szerint a teljesen emissziómentes hajtáslánc „drága hobbi”, miközben a kereslet ez irányban közelít a nullához a Lamborghini vásárlók körében. Az igazgató szerint a Lamborghini vásárlók a teljes „érzelmi élményért” vásárolják autóikat, aminek a dizájn és a teljesítmény mellett része a hangzás is. És ezen a fronton egyelőre nem túl erősek az elektromos autók. Szóval szeretnének a belsőégésű motorok mellett kitartani, ameddig csak lehet. A villanyosítás üdvözölendő, egészen addig, amíg az egy V8-cal vagy V12-vel párosul. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Privát szférát az autóba!

2026.03.04.
Az autóipar profitját évtizedeken át leginkább a hardverek hajtották, de ma már minden új autó csatlakoztatva van, a műszerfal kínálja a legnagyobb bevételi lehetőségeket. Az előrejelzések szerint a szoftveresen definiált járművek (SDV-k) 2030-ra több mint 650 milliárd dollár értéket fognak teremteni, amelyből közel 250 milliárd dollár közvetlenül a fogyasztókkal szembeni digitális szolgáltatásokból származik. Ennek a lehetőségnek a megragadása érdekében az autógyártóknak ellenőrizniük kell az autóban lévő élményt, és biztosítaniuk kell, hogy az érték a saját platformjaikon keresztül áramoljon. A mobilitás ezen új korszakában, aki a felhasználói élményt irányítja, az birtokolja a teret. Étvágy a digitális szolgáltatások iránt Az autóban lévő előfizetésekért való fizetési hajlandóság erős. A Cubic³ 8 ezer amerikai, brit, német és japán autóvezető bevonásával végzett globális felmérése azt mutatja, hogy közel a felük már fizet a digitális autóipari szolgáltatásokért, és 80 százalékuk nyitott a havi előfizetésre. A fiatal, technológiailag képzett autóvezetők a leglelkesebb felhasználók, az amerikai fogyasztók hajlandóak fizetni a legmagasabb átlagos díjat – körülbelül havi 8,50 dollárt –, a legkeresettebb szolgáltatások pedig a streaming szórakoztatóelektronika, a prediktív karbantartás és a biztonsági funkciók. Az autógyártóknak az autó digitális rétegének birtoklása és üzletiessé tétele nemcsak ellensúlyozza a növekvő csatlakozási költségeket, hanem minden járművet a visszatérő bevételek platformjává is alakít. A kérdés az, hogy ki nyeri a műszerfalért folytatott csatát, az autógyártók vagy a nagy technológiai vállalatok? Az autógyártók elkezdik visszaszorítani a nagy techcégeket Több mint egy évtizede támaszkodnak a járműgyártók a technológiai vállalatokkal kötött partnerségekre, hogy továbbfejlesztett autós élményeket. Az olyan okostelefon-tükröző rendszerek, mint az Apple CarPlay és az Android Auto, hozzáférést biztosítanak a vezetőknek ismerős alkalmazásaikhoz az autóban, miközben csökkentik az autógyártók szoftverfejlesztési terheit. Ennek a kényelemnek azonban ára van. Az autógyártók gyakorlatilag átadták a felhasználói felület irányítását az Apple-nek és a Google-nek, feláldozva saját márkaismertségüket és potenciális bevételszerzési lehetőségeiket. Most kezdenek mutatkozni a repedések. 2025 büntető év volt az autógyártóknak Az Atlanti-óceán mindkét partján kemény volt a tavalyi év, az importált járművekre és alkatrészekre kivetett amerikai vámok csökkentették a haszonkulcsokat, míg a szövetségi elektromos járművek támogatásának megszüntetése, valamint az elektromos járművek áraival és hatótávolságával kapcsolatos fogyasztói aggodalmak lelassították az elektromos mobilitás felé való áttérést. Ezeket a kihívásokat tovább súlyosbítja a kínai márkák, mint a BYD és a NIO felemelkedése, amelyek az autót kerekeken guruló szórakoztató és termelékenységi központtá alakították. Ebben a nehéz helyzetben az autógyártók újraértékelik jövőbeli stratégiájukat. Az Apple CarPlay Ultra idei bevezetése is sokatmondónak bizonyult. Amikor 2022-ben először bemutatták, 14 autógyártó kötelezte el magát a bevezetése mellett, de azóta a rendszer elterjedése jelentősen lecsillapodott. Az Apple CarPlay fejlett változataként mélyebb integrációt igényel az autó rendszereibe, így az Apple nagyobb hozzáférést kap a jármű- és felhasználói adatokhoz. Azoknak az autógyártóknak, akik a műszerfalat szeretnék irányítani, ez túlzottnak tűnik. Tavaly októberben a General Motors (GM) bejelentette, hogy 2028-ig kivonja az Apple CarPlayt és az Android Auto-t a teljes járműkínálatából. Miután korábban bejelentették, hogy eltávolítják az okostelefon-tükröző rendszereket elektromos járműveikből és ez az ügyfelek ellenállást váltottak ki, a GM megduplázza elkötelezettségét a saját, házon belüli szoftverük iránt, és ezeket a terveket kiterjesztette a belső égésű motoros (ICE) járművekre is. A The Verge Decoder podcastjában Mary Barra vezérigazgató elmagyarázta, hogy az ügyfelek úgy érezték, hogy a telefontükrözés és a natív infotainment közötti átmenet „nehézkes”. „Nem volt zökkenőmentes, és őszintén szólva, bizonyos esetekben akár…” zavaró lenne oda-vissza mozogni, ha olyasmit csinálnál, amit egy telefonkivetítő rendszeren is meg tudnál csinálni, szemben azzal, ha a járműben kellene valamit tenned.” Ehelyett a GM egy egységes, Android-alapú operációs rendszer használatát tervezi, amely közvetlenül az autóba van beépítve, így nem kell okostelefont csatlakoztatni. Úgy vélik, hogy ez csökkenti a figyelemelterelést, egyszerűsíti a frissítéseket, és támogatja a fejlett „szemtől távol” autonómia funkciókat, mint például a Super Cruise. Természetesen nem minden autógyártó képviseli ugyanazt az álláspontot. Jim Farley, a Ford vezérigazgatója – bár kritikusan viszonyul a CarPlay Ultra elérhetőségéhez – továbbra is elkötelezett amellett, hogy a CarPlay integrációt kínálja járműveiben: „Véleményünk szerint a Fordnak nincs joga megzavarni valaki digitális életét, amikor beül az autójába”….„nem hisszük, hogy olyan élményt tudunk tervezni, amely kiszorítja a telefonodat.” Megjegyzései rávilágítanak az irányítás és a vásárlói kényelem közötti kényes egyensúlyra, amelyet az autógyártóknak kezelniük kell, miközben egy kulcsfontosságú problémát is felvetnek, amellyel az autógyártó szembesül. Az autósélmény visszaszerzése Olyan rendszerek építése, amelyeket az ügyfelek szeretnek Az autós élmény visszaszerzéséhez egy olyan natív rendszerre van szükség, amely képes felvenni a versenyt az okostelefonok kifinomultságával, sebességével és egyszerűségével, vagy akár felül is múlni azt. A jutalom jelentős: a becslések szerint az OEM-ek akár 15,5 ezer dollárt is kereshetnek járművenként 10 év alatt szoftver-előfizetések révén – beleértve az autonóm funkciókat, az infotainmentet, a connectivity-t és a diagnosztikai szolgáltatásokat. Az egységes infotainment-csomag a belső égésű motoros, hibrid és elektromos járművekben segít az autógyártóknak abban is, hogy a szoftverköltségeket nagyobb mennyiségekre osszák el, miközben egységes felhasználói élményt nyújtanak, ezt a stratégiát a kínai márkák már elsajátították. Ennek alkalmazása segíthet az európai és amerikai autógyártóknak abban, hogy áthidalják a szakadékot. Natív platformok Az autógyártóknak egységes, megbízható digitális élményt kell nyújtaniuk a vezetőknek és az autóhasználóknak, ha minden autót jövedelmező, frissíthető szoftverplatformmá akarnak alakítani. Ennek eléréséhez olyan natív platformokat kell építeniük, amelyek globálisan konzisztensek, regionálisan intelligensek, mindig csatlakoztatva vannak és könnyen használhatók: Zökkenőmentes globális csatlakoztathatóság Az intelligens, zökkenőmentes csatlakoztathatóság az a gerinc, amely biztosítja a csatlakoztatott szolgáltatások, például a navigáció, a streaming és a hangasszisztensek zökkenőmentes működését. Kritikus fontosságú a vezetői bizalom fenntartása és a prémium digitális élmény biztosítása érdekében. Egy fejlett csatlakozáskezelő platform, mint például a Cubic³ Cloud, beépített SIM-kártyákat (eSIM-eket) használ automatikus hálózatváltással, hogy zökkenőmentes lefedettséget és központosított vezérlést biztosítson. Ez lehetővé teszi az autógyártóknak, hogy maximalizálják a szoftveresen definiált járművek lehetőségeit most és a jövőben is. Szabványosított élmények a modellek között A sofőrök elvárják, hogy egy márka minden járműve ismerősnek tűnjön. Ennek eléréséhez az autógyártóknak központosított megközelítést kell alkalmazniuk. Egy autóba épített szolgáltatás-engedélyezési megoldás, mint például a DriverConnect³, lehetővé teszi a járműgyártóknak, hogy ugyanazt a hangasszisztenst, alkalmazásokat és felületet biztosítsák, függetlenül attól, hogy belépő szintű modellről vagy csúcskategóriás SUV-ról van szó. Ez a megközelítés egyszerűbbé teszi az ügyfeleknek a használatot, miközben csökkenti a költségeket és a bonyolultságot az autógyártóknak, felgyorsítja a funkciók bevezetését, erős márkaidentitást biztosít, és lehetővé teszi a vezeték nélküli (OTA) frissítések hatékonyabb és egységesebb telepítését a termékpalettán. Regionális testreszabás Míg a globális következetesség fontos, az autógyártóknak lokalizált élményeket is kell nyújtaniuk, ha biztosítani akarják az ügyfelek elégedettségét. Egy egységes szoftverplatform lehetővé teszi az autógyártók számára, hogy a tartalmakat, az árakat, a hangasszisztenseket, a nyelveket és a fizetési lehetőségeket a helyi piacokhoz igazítsák anélkül, hogy az alapvető felhasználói élményt feldarabolnák. A különböző fogyasztói elvárásokhoz való dinamikus alkalmazkodás – legyen szó akár az európai adatvédelmet előtérbe helyező adatszolgáltatásokról, az amerikai szórakoztató csomagokról vagy a japán fejlett biztonsági eszközökről – személyes élményt nyújt az ügyfeleknek, miközben továbbra is egységes autós élményt nyújt egy globális platformon. Könnyű aktiválás A potenciális ügyfelek 74 százaléka felhagy az előfizetéssel, ha a bevezetés bonyolult. Ezért elengedhetetlen, hogy egy digitális szolgáltatás elindítása olyan egyszerű legyen, mint az autó beindítása. Nincs bejelentkezés, nincsenek bonyolult beállítások. Minél gyorsabban tudják az autógyártók elvégezni a folyamatot – akár QR-kódokon, érintőképernyőkön vagy hangutasításokon keresztül –, annál nagyobb a szolgáltatás elterjedése, és annál nagyobb az esélye a jövőbeni további elterjedésnek. Egyetlen egységes kezelőplatform használatával az előfizetéssel való regisztráció és a frissítések gyorsak és fájdalommentesek. Ez az autókereskedőknek is előnyös, mert az első naptól kezdve azonnal használható, csatlakoztatott járműveket szállíthatnak. Folyamatos élményfejlesztés Egy autó digitális rendszerének folyamatosan fejlődnie kell a jármű életciklusa során; soha nem szabad stagnálnia. A vezeték nélküli (OTA) frissítések elengedhetetlenek ehhez, de az előnyök maximalizálása érdekében gondosan kell kezelni őket. Egyetlen, egységes csatlakozáskezelési platform lehetővé teszi a frissítések ütemezését, valós idejű monitorozását, valamint régiónként és modellenkénti testreszabását, miközben a felhőtől a járműig a lehető legnagyobb biztonságot biztosítja. Ez a megközelítés minden autót naprakészen tart a teljes életciklusa alatt – maximalizálja a funkciók elérhetőségét, megbízhatóságát és biztonságát. Ezenkívül a valós használati adatok egyetlen platformon keresztüli gyűjtése lehetővé teszi az autógyártók számára a proaktív munkát. Folyamatosan bevezethetnek új funkciókat, javíthatnak hibákat és finomíthatnak szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy a jármű a vásárlás után sokáig frissnek és vonzónak érződik, növelve a vezetői lojalitást és új bevételszerzési lehetőségeket nyitva meg. Emberközpontú tervezés és teljesítmény A Detroitban megrendezett Automotive USA rendezvényen Dr. Kjell Gruner, a Volkswagen Group of America elnök-vezérigazgatója az autót az otthonhoz hasonlította, egy olyan egyszemélyes környezethez, amelyet az autonóm megosztott mobilitás térnyerése ellenére is a sofőrök szeretnének birtokolni, testre szabni és irányítani. Az autóhasználók az autógyártók natív rendszereit ugyanolyan színvonalon fogják elvárni, mint az Apple CarPlay és az Android Ultra rendszereit. A menüknek azonnal kell betöltődniük, a hangutasításoknak természetesen kell működniük, a vizuális elemeknek pedig egyértelműnek és zavaró tényezőktől mentesnek kell lenniük. Az intelligens személyre szabás – például a sofőr kedvenc útvonalainak vagy lejátszási listáinak megjegyzése – szintén növeli az ügyfelek elköteleződését. Egy intelligens, egységes felügyeleti platform teszi ezt lehetővé. Az autógyártók biztosítják a digitális szolgáltatások zökkenőmentes működését, csökkentve a késleltetést, a hangutasítások, a gesztusok és az ügyfelek beillesztésének gyorsaságát és problémamentességét. Hálózati szintű biztonságot is nyújt, biztosítva, hogy az OEM-ek és ügyfeleik adatvédelmi beállításai a legmagasabb szinten legyenek fenntartva. A digitális bevételek következő évtizede Helyesen végrehajtva a beágyazott infotainment az autó képernyőjét az autógyártók tulajdonában lévő ingatlanok legjövedelmezőbb négyzetméterévé alakíthatja. A hosszú távú megtérülés messze túlmutat a szórakoztatáson; a jövőbeli előfizetési csomagok magukban foglalják majd a mesterséges intelligencia által vezérelt karbantartást, a biztosítási integrációt és az elektromos járműből a hálózatba történő energiakereskedelmet. A GM és más korai szereplők már évek óta részt vesznek ebben az átalakulásban, olyan járműveket alkotva, amelyek legalább annyira digitális ökoszisztémák, mint amennyire közlekedési eszközök. Azoknak az autógyártóknak, amelyek továbbra is az okostelefon-tükrözésre támaszkodnak, a választás egyértelmű: fejlődjenek, vagy azt kockáztatják, hogy bérlőkké váljanak a saját kabinjukban. Cégháttér A Cubic3 fejlett csatlakozási megoldásokat kínál szoftveresen definiált járművekhez (SDV-k) több mint 200 országban és területen. Segítünk az autóipari, mezőgazdasági és közlekedési OEM-eknek eligazodni a járművek összekapcsolásának összetettségében, miközben biztosítjuk a globális szabályozásoknak való megfelelést. Több mint 550 mobilhálózathoz való hozzáférésünkkel intelligens csatlakozásunk lehetővé teszi az OEM-ek számára az innovációt, a skálázást és az új lehetőségek feltárását, elősegítve a hatékonyságot és a növekedést. Fotók: BMW, Continental, Ford, GM, Harmman, Hyundai, Peugeot, Sony, Togg További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota RAV4 a világ végén is biztosítja a civilizációs kényelmet

2026.03.04.
A rohanó életben nincs nagyobb luxus a megnyugvásnál: az az igazi kényeztetés, ha megengedhetjük magunknak, hogy egy hétre teljesen kikapcsoljunk, és kivonuljunk a valós és virtuális közösségekből. Ez lehet egy mindentől távol fekvő szálláshely, vadkemping a végtelen természet ölén – a lényeg, hogy kiszakadjunk abból a folyamatos pörgésből, amelyet információfüggőségünk és abból adódó digitális rabszolgaságunk jelent. Egy dolog persze leválni a közösségi csatornákról, és megint más a teljes off-grid élmény, és bizony a legtöbb ember számára az utóbbi túlságosan megterhelő: mobiltelefon nélkül még csak-csak elvagyunk, de az elektromos berendezések és villanyvilágítás nélkül többségünk rövid időn belül kisodródik komfortzónájából. A vadonatúj Toyota RAV4 megnövelt teljesítményű (329 LE) plug-in hibrid változata elektromos összkerékhajtásával gond nélkül eljuttatja utasait a kontinens legkietlenebb zugába, ahol eggyé válhatnak a természettel; arról pedig, hogy a Robinson-élmény ne váljon kényelmetlenné, a hatodik generációs modell különleges áramforrás-funkciója gondoskodik. Az autóiparban nem újdonság, hogy a hálózatról tölthető akkumulátoros (tisztán elektromos vagy plug-in hibrid) járműveket gyártóik felszerelik V2L funkcióval: ez lehetővé teszi, hogy a nagy feszültségű hajtóakkumulátorban tárolt energiát külső fogyasztók működtetésére vagy töltésére használjuk fel. Ezzel a tudással a Toyota RAV4 PHEV is rendelkezik: a csomagtérben kialakított aljzatról, illetve a töltőcsatlakozóba illeszthető adapterről 1500W összteljesítményig üzemeltethetők különféle gépek, szerszámok, kempingfelszerelések. A Toyota tervezői azonban ennél tovább mentek. Felszerelték ugyanis a RAV4-est egy olyan szolgáltatással, amely korlátozott teljesítménnyel ugyan, de tartósan képes energiát biztosítani. A hibrid jármű áramforrás-üzemmód (HV Power Supply Mode) beállítástól függően 6,5-7 napon át biztosít 400W állandó teljesítményt – ez elegendő olyan kényelmi berendezések működtetésére, mint a hordozható (kemping) hűtőszekrény, vízforraló, villanyborotva, elektromos pumpa vagy LED-es fényfüzérek. Szintén gond nélkül tölthetjük fel vezeték nélküli kézi szerszámok akkumulátorait, vagy – ha a tartalommentesítés terén engedményeket teszünk magunknak – működtethetünk LED-es televíziót és hordozható számítógépet. Az üzemmód rendelkezésre állási ideje természetesen attól függ, hogy mennyi energiaforrással gazdálkodhat a rendszer – az egy hét teljesen feltöltött akkumulátor és teletankolt üzemanyagtartály esetén érhető el. Egy ilyen rendszer csak akkor állja meg a helyét a mindennapokban, ha használata után üzemképes marad a jármű, azaz az egy hétnyi áramforrás-üzemmódot követően visszajuthatunk a RAV4-essel a civilizációba. Erről a Toyota egyelőre nem nyilatkozott, ám meglepődnénk, ha nem gondoltak volna erre. A HV Power Supply Mode jelen pillanatban csak a japán specifikációjú Toyota RAV4 PHEV modelleken elérhető, az exportpiacokon tudomásunk szerint egyelőre nincs napirenden a funkció bevezetése.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

A Ford legyártja a Cybertruck megfizethető konkurensét

2026.03.04.
A projekt külön érdekessége, hogy a fejlesztést Alan Clarke irányítja, aki korábban a Tesla vezető mérnöke volt, így a modell mögött komoly tapasztalat áll. A gyártó a hivatalos bemutató előtt, nyilvánvalóan figyelemfelkeltési szándékkal, már közzétett néhány látványtervet is, amelyekből kiderül, hogy egy kifejezetten áramvonalas, modern és visszafogottan futurisztikus formavilágú jármű érkezik. A keskeny első lámpák, a megvilágított Ford‑embléma és a lökhárítóba simuló vízszintes légbeömlők sportos karaktert kölcsönöznek az autónak, miközben a rövid, lapos motorháztető és az erősen döntött szélvédő egyértelműen az aerodinamikát szolgálja. A tető egy kisebb spoilerelemben végződik, a karosszériába süllyesztett kilincsek és az aerodinamikus felnik pedig tovább erősítik a hatékonyságra törekvő megközelítést. A skiccekből ítélve a jármű nagyjából a duplakabinos Rangerhez hasonlítható, bár a raktere valamivel rövidebbnek tűnik. A Ford szerint az új formaterv nem pusztán esztétikai kérdés. A gyártó számításai alapján a lekerekített tetővonal és a kedvező légellenállású karosszéria mintegy 80 kilométerrel növeli meg a hatótávot egy hagyományos kialakítású, hasonló méretű pickuphoz képest. Ez a különbség komoly versenyelőnyt jelenthet, különösen egy olyan szegmensben, ahol minden plusz kilométer sokat számít. A hatékonyság nemcsak az üzemeltetésben, hanem a gyártásban is fontos szerepet kap. A Ford a Tesla által népszerűvé tett nagy méretű, öntött alumíniumelemeket használ majd, amelyek lehetővé teszik a karosszériaelemek számának jelentős csökkentését. Ez gyorsabb és költséghatékonyabb gyártási folyamatokat eredményez, ami kulcsfontosságú egy körülbelül 30 ezer dolláros induló ár eléréséhez. A vállalat nem rejti véka alá, hogy az egyszerűbb szerkezet és az optimalizált gyártás a jövőbeli, kedvezőbb árú elektromos modellek alapját is képezheti. A Ford új elektromos pickupja 2027-ben érkezik, és a gyártó ígérete szerint nem ez lesz az egyetlen megfizethető modell, amely ebben az időszakban bemutatkozik. A vállalat egy új stratégiát épít, amelynek célja, hogy szélesebb vásárlói rétegek számára tegye elérhetővé az elektromos mobilitást, különösen a pickupok népszerű kategóriájában.  

A Mol és a Slovnaft formális panaszt nyújtott be a Janaffal szemben az Európai Bizottságnál

2026.03.04.
Álláspontjuk szerint gyorsított eljárásban kell véget vetni a jogsértésnek, lehetővé téve a Mol és a Slovnaft számára a hozzáférést a kritikus infrastruktúrához. Ennek indokolatlan megtagadása közérdeket sért, több közép-európai államban veszélyezteti az energiaellátás biztonságát - érvelnek. Közleményében a Mol kifejti: a magyar és a szlovák finomítók ellátása a tenger felől orosz kőolajjal megfelel az uniós és az amerikai szankciós szabályoknak, a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén ugyanis Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált szállítmányt. Ezt az álláspontot a magyar és a szlovák szakhatóságok is megerősítették, a vonatkozó EU-s szankciós szöveg szintén nevesíti. A Mol XI. kerületi benzinkútja. Fotó: MTI/Soós Lajos A Mol emlékeztet: többször is kérte a szállítási monopóliummal rendelkező horvát felet annak megerősítésére, hogy átveszi az Oroszországból legálisan érkező tengeri szállítmányt. Ennek fogadását a Janaf jogi ellenőrzésekre hivatkozva halogatja, ami az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül. Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel biztosítanák a hozzáférést, a horvát fél a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzést arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést, fokozva a háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot - mutat rá a magyar olajcég. Az uniós versenyjog alapján az energiainfrastruktúrában monopóliummal rendelkező vállalat erőfölényben van - hangsúlyozza a Mol. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, egyebek között azzal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést. A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottságnak küldött levélben kifogásolja továbbá a "visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatot", ezért egy másik beadványt is benyújtanak. Indoklásuk szerint a horvát cég 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri a szállításért, és ezen továbbra sem hajlandó változtatni. Az Oroszországból Ukrajnán át érkező Barátság kőolajvezetéken január 27-én szűnt meg az ellátás, jelentősen növelve a térség tengertől elzárt államaiban található finomítók függőségét az Adria-vezetéktől, amely számukra az egyetlen életképes útvonal. A visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a Janaffal szemben érvényesítse - olvasható a magyar olajtársaság közleményében.  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója