“A ŠKODA tovább haladt a siker útján májusban” – mondja Werner Eichhorn, a ŠKODA igazgatótanácsának értékesítésért és marketingért felelős tagja. “Bár egyes régiókban kihívást jelentő piaci körülményekkel nézünk szembe, ennek ellenére képesek voltunk több járművet eladni az előző hónapban, mint bármelyik korábbi májusban a történetünk során. Különösen elégedettek vagyunk a ŠKODA KODIAQ piaci bevezetésének sikerével. A szabadidő-autós kampányunk első modelljét kifejezetten jól fogadták a vásárlóink.” A ŠKODA 2025-ig tartó stratégiája részeként, átfogó szabadidő-autós offenzívája során bővíti modellkínálatát. Ennek első képviselője a ŠKODA KODIAQ, melyből 17 100 darabot szállítottak le 2017. márciusi piaci bevezetése óta. A márka első nagyméretű szabadidő-autójából csak májusban 7500 darabot adtak át, ami a fokozatosan növekvő igényeket mutatja. A ŠKODA KAROQ tovább erősíti majd a márka pozícióját a fontos szabadidő-autó szegmensben. Az új kompakt szabadidő-autót májusban mutatták be Stockholmban. A világpremiert több mint egy millióan követték egy élő streamen keresztül. A ŠKODA KAROQ piaci bevezetésére az idei év végén kerül sor. A ŠKODA májusban felülmúlta tavalyi eredményeit Nyugat-Európában, 42 800 autó leszállításával (plusz 4,1%, 2016. május: 41 100). Németországban – a márka legerősebb önálló európai piacán – a ŠKODA megerősítette tavalyi kiváló eredményét, 15 500 leszállított járművel. A gyár emellett meredeken emelkedő eladásokat jegyzett Franciaországban (2300 jármű, plusz 13,5%), az Egyesült Királyságban (7000 jármű, plusz 5,9%), Olaszországban (2600 jármű, plusz 27,5%), Svédországban (1600 jármű; plusz 8,5%), Ausztriában (2200 jármű, plusz 5,9%) és Hollandiában (1400 jármű, plusz 12,7%). Magyarországon a kiszállítások száma 2016-hoz képest 4,4%-kal növekedett (1030 jármű).  

 Az évfordulón a repülőtéren üzemelő Goldtimer Alapítvány ünnepi kötelékrepülést hajtott végre egy R-18c Kánya, egy Gerle 12-es, valamint egy Liszunov Li-2-es repülőgéppel. Zsák Ferenc történetkutató a repülőtér történetéről elmondta, a 30-as években hosszas tervezés után került Mátyásföldről Budaörsre a nemzetközi repülőtér, bár azt máig nem tudni, hogy az ország vezetése, amely a csepeli megvalósítást támogatta végül miért döntött Budaörs mellett. A világháborúban szinte alig sérült meg, utána az állami vezetők szállítására jelölték ki, emiatt hermetikusan lezárták. Az 50-es évek végétől a Mezőgazdasági Repülési Szolgálat kezdte el használni, később a Magyar Honvédelmi Szövetség sportrepülőtérnek kezdték használni és máig ezen funkciót tölti be. Sajtos Zoltán, a repülőtéren üzemelő Goldtimer Alapítvány kuratóriumának tagja sajtótájékoztatón elmondta, a légikikötő jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van, a Magyar Repülő Szövetség üzemelteti, felújításához több milliárd forintra lenne szükség, mivel a füves futópálya alatt lévő vízelvezető Zsolnay-porcelánból készült, ezért ipartörténeti emléknek számít. A Goldtimer Alapítvány kezdeményezte, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repülőgép-gyűjteménye kerüljön Budaörsre, ahol interaktív múzeumot és kulturális központot tudnának létrehozni, emellett repüléseket is végre tudnának hajtani.   (MTI)

Fontos kérdés, hogy egyáltalán a sokkoló vagy a humoros kampány éri el inkább a célcsoport ingerküszöbét (amit mostanában már leginkább a Facebook bejegyzésre való kattintásban mérhetünk). Melyik váltja ki inkább a kívánt hatást, vagyis melyik változtatja meg helyes irányba a közlekedők viselkedését? A belgák ötletes megoldással keresnek választ ezekre a kérdésekre. Egy friss baleset-megelőzési kampányukat kétféle végkimenetellel publikálták, majd feltették a kérdést a nézőknek, melyikről mit gondolnak? A közösségi média kampány egy fiatal sofőrről és utasairól szól. Az utasok arra kérik a járművezetőt, hogy lassítson, de ő figyelmen kívül hagyja ezt. Azt, hogy ezután mi történjen, itt döntheti el a néző. A felhasználókat a kampány szervezői arra kérik, osszák meg érzéseiket, véleményüket, tapasztalataikat a Facebook-on és a Twitteren. Válassza ki az önnek tetsző végkifejletet! (kép: ralentissezsinon.be) Önöknek melyik tetszik jobban?

A teljes mértékben elektromos meghajtású Bison erőgépben egyszerre két motor is dolgozik, egy az autó első részén, és egy második motor hátul. A négykerékmeghajtású pickup így összesen 220kW teljesítménnyel és 510 Nm nyomatékkal rendelkezik. A 40kWh akkumulátorcsomaggal készült prototípus körülbelül 6 másodperc alatt képes elérni a 96 km/órás sebességet.   A modellek 50 vagy 90 kWh kapacitású akkumulátorokkal lesznek majd rendelhetőek. A sebesség elektronikusan limitálva lesz 130 km/órára – a balesetmegelőzés érdekében.   A 90 kWh-s modell valószínűleg megközelítőleg 300 km-t lesz képes megtenni egy teljes feltöltéssel, míg a kisebbik kapacitású változat 170 km-t tud majd megtenni. A jármű súlya 2375 kg és 2155 kg lesz. (az akkumulátorok kapacitásától függően) A pickup felépítése hasonlít hagyományos társaihoz, annyiban azonban különbözik, hogy nem annyira rugalmas a szerkezete, mint egy normális pickupnak.   A belső design letisztult, modern megjelenésű. A műszerfalon egy óriási érintőkijelző segít a tájékozódásban és az autó funkcióinak egyszerű használatában. Beépített 360 fokos kamerarendszer segít parkolásnál. A gyártó érezhetően a funkcionalitásra és a könnyű kezelhetőségre helyezte a hangsúlyt. A magas színvonalú kivitelezés, speciális anyagok használata és az igényes belső kialakítás mind nagyon ígéretesnek tűnnek. 2020-ra valószínűleg forgalomba is hozza a gyártó az elektromos modelljét, a hosszas tesztelési időszakot követően.   (miferfiak.hu)