Július 13-án a rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti járőrei mozgó sebességellenőrzést végeztek a 21-es főúton. Kora délután rögzítették Pásztó és Szurdokpüspöki között azt a személygépkocsit, amely 110 km/óra helyett 192-es sebességgel haladt. A jármű vezetője 210 ezer forint bírságra és 6 büntetőpontra számíthat. „A gyorshajtás továbbra is a súlyos balesetek egyik vezető oka. Nagy sebességnél a fékút és a reakcióidő is drasztikusan megnő, így egy váratlan helyzetben minimálisra csökken az esély a tragédia elkerülésére. Kérjük, minden esetben tartsák be a sebességhatárokat és a közlekedési szabályokat... hogy mindenki hazaérjen.” – írták.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Fotó: Vitézy Dávid miniszter Facebook-oldala Vitézy Dávid kiemelte: az elmúlt napokban kezdték meg működésüket az első készenléti járművek, feladatuk, hogy rendkívüli forgalmi zavar esetén a lehető leggyorsabban a helyszínre érjenek, segítsék a forgalomirányítást és az utastájékoztatást. Hozzátette: Budapesten, a BKK-nál ez már régóta bevált gyakorlat, az osztrák vasúttársaság hasonló rendszert működtet. Közölte: országos készenléti flotta kiépítését kezdik meg, hogy sokkal gördülékenyebb legyen a pótlóbuszok szervezése, a zavarokkal érintett állomásokon az utasok tájékoztatása. A vasúti közlekedésben gyakoriak az üzemzavarok az elmúlt évek rombolása, az elöregedett járműpark és az elmaradt pályaberuházások miatt. Ilyen helyzetben sokszor összeomlott az operatív utastájékoztatás az elmúlt években - tudatta, hozzátéve, hogy a kelenföldi mozdonytűz idején személyesen is megtapasztalta: nem mentek flottul a dolgok. Rendszeresek voltak azok a jelenetek, amikor utasok százai álltak egy-egy állomáson mindenféle információ nélkül. Hosszú munka lesz megváltoztatni az elmúlt évek rossz reflexeit - fejtette ki. A MÁV-nál alig két hónap alatt visszavonták az előző időszak titkolózást szolgáló elhibázott összes intézkedését, most pedig már apró, de fontos lépésekkel előre is tudnak lépni. Ennek része az új utastájékoztatási készenléti járművek szolgálatba állítása - fogalmazott Vitézy Dávid. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Július 13-án nem egyszerű gyárlátogatásra invitálta a Mercedes-Benz kecskeméti bázisára vendégeit, hanem egy egész napos programsorozat keretében ünnepélyes keretek között adták át a kibővített gyárat és indították el az új C-osztály teljesen elektromos kivitelének gyártását. Mindenki Magyarországra utazott Az esemény legmagasabb rangú vendége Magyar Péter miniszterelnök volt, akit a kormányból Kapitány István gazdasági miniszter és Zolnay Judit külgazdasági államtitkár kísért el. A márkát Ola Källenius globális vezérigazgató, Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja és Christian Dickert, a kecskeméti Mercedes-Benz Gyár igazgatója képviselte az eseményen. Még a hivatalos megnyitó előtt Magyar Péter és Ola Källenius próbaútra indultak a gyár 440 hektáros területén az új C400-al, amelyet a miniszterelnök vezetett, és amit természetesen élőben közvetített a közösségi médiában. A vezérigazgató az út során mindent elmondott Magyar Péternek az autóról, de mi nem szaladunk ennyire előre. A megnyitó legfontosabb gondolatai A beszédek sorát Christian Dickert kezdte, a gyárigazgató többször aláhúzta, hogy a kecskeméti gyári csapat, milyen fegyelmezett, összehangolt és elkötelezett munkát végzett a gyárbővítés során. Kiemelte, hogy a Magyarországon most kiépített gyártási folyamat világviszonylatban is kiemelkedő korszerűségű, amely kimagasló minőséget jelent a járműgyártásban. Ola Källenius beszédét igazi europerként kezdte, hangsúlyozta, hogy az esemény egy igazi ünnep, de nem csak az új gyáregységet ünnepeljük, hanem egyben a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét, sőt, egész Európát. Källenius arról beszélt, hogy Svédországban született, mégis éppen angolul beszél Magyarországon egy német vállalat képviseletében. A magyar partnereknek való köszönetnyilvánítás után rátért a márka idén már 140 éves történetére, amelynek jelentős mérföldköve a kecskeméti gyárbővítés. A vezérigazgató a siker három tartópilléreként az ügyfélközpontúságot, az innovációt és a versenyképességet jelölte meg. Arról beszélt, hogy ami 140 évvel ezelőtt ügyféligényként a lovak nélküli kocsikat jelentette, az ma az elektromos és digitálisan támogatott autózás, de a váltás, az átállás időpontja és módja továbbra az ügyfelek döntése. A gyártók feladata, hogy ehhez választási lehetőséget és a legjobb termékeket kínálják. Bár az új gyáregység csak tisztán elektromos modelleket fog gyártani, az üzem többi területén a gyártósorokon ezek a járművek egyszerre készülnek a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autókkal. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy a gyárak hálózata mindig az igényeknek megfelelően legyen képes szolgáltatni. Az innovációnál az Mercedes új digitális fedélzeti rendszerét, az MB.OS-t emelte ki, amely központi szerepet játszik a gyártó XXI. századi innovációjában. De nem csak a jármű, hanem maga a gyár is szoftvervezérelt és nem nélkülözi a mesterséges intelligencia alkalmazását sem. „A jövőt a legjobban úgy lehet megjósolni, ha megalkotjuk, és ez olyasvalami, amit a kecskeméti csapat kivételesen jól csinált.” A versenyképességgel kapcsolatban a vezérigazagató globális szintű ár-, minőség- és technológiai versenyről beszélt, amelyre a Mercedes-Benznél nem fenyegetésként, hanem motivációként tekintenek. Ennél a pontnál ismét kiemelte a kecskemétiek minden tekintetben példamutató teljesítményét! Magyar Péter: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” Ezzel a mondattal kezdte beszédét a miniszterelnök, amit persze nem engedett félreérteni. A mondat ugyanis egy idézet volt Barényi Béla magyar gépészmérnök a Mercedes-es (állítólagos) állásinterjújából. Barényi végül több mint 30 évet töltött a német vállalatnál és nevéhez több ezer innovációs szabadalom kapcsolódik, Kecskeméten pedig már egy utca is viseli a nevét. Magyar jó érzékkel elevenítette fel a magyarok és a Mercedes-Benz csaknem 90 éves kapcsolatát, amely a 2009-es kecskeméti alapkőletétellel folytatódott. A miniszterelnök kiemelte: a mára már 5.000 főt foglalkoztató kecskeméti Mercedes gyár a régió legnagyobb foglalkoztatója, akiket szívesen lát a magyar gazdaság, és a kormány célja a kiszámítható partneri viszony hosszútávú fenntartása. Talán leghangsúlyosabb rész az volt Magyar Péter beszédében, hogy partnerség kétirányú dolog: a magyar kormány elvárja, hogy a nemzetközi szerepvállalók a magyar előírásokat maradéktalanul betartsák, hazai munkavállalóikat pedig megbecsüljék. A bővítésről számokban A kecskeméti gyár a mostani átadóval új présüzemmel, összeszerelő csarnokkal, karosszériaüzemmel, fényezőüzemmel bővült, alapterülete a korábbi 200-ról 440 hektárra nőtt, amely immár egy akkumulátor összeszerelő üzemet és egy 240.000 négyzetméteres napelemparkot is tartalmaz, amely a csarnokok tetején lévő egységekkel együtt a gyár energiaigényének 25%-át fedezik. A beruházás egymilliárd euróba került és eredményeképpen a termelési kapacitás is megduplázódott a megyeszékhelyen. A fejlesztés után a kecskeméti gyár Magyarország legnagyobb autógyárává vált, de a konszernen belül is feljutott a dobogóra. A kerekasztal beszélgetésen a gyártó képviselőitől azt kérdeztük, nem állítja-e őket munkaerő kihívások elé a Tiszaparton épülő másik autógyár. Válaszukban kifejtették, hogy nem csak a brand jelent nagy vonzerőt a munkavállalók számára, hanem a csomag is, amelyet kínálni tudnak. A versenyképes bérek mellett a gyár területén bölcsőde és óvoda várja az ott dolgozók gyermeket, valamint béren kívüli juttatásokkal is igyekeznek vonzóvá tenni a kecskeméti gyárat. Emellett szoros az együttműködés az oktatási intézményekkel és a helyi közösségekkel is. A környezetvédelem és a fenntarthatóság is kiemelt szerepet kapott. Megtudhattuk például, hogy az alumínium présüzemben képződött hulladékot 100%-ban hasznosítják újra. Ezen kívül az újonnan átadott felületkezelő üzemben 20% alacsonyabb az energiafelhasználás, mint a korábbiban, miközben a szén-dioxid kibocsátás 80%-kal csökkent! Mesterséges intelligencia nézi át a kocsikat Az egyik állomáson megtekinthettük azt a négykarú robotot, amely a jármű belsejét centiről centire pásztázza végig, és minden egyes eltérést észrevesz és feljegyez. Ugyanilyen mesterséges intelligenciával támogatott robot végzi a járművek külső ellenőrzését és bármilyen a megengedett határon kívül eső eltérésnél jelez az ezért felelős személyzetnek. Ezen kívül létrehozták az úgy gyártósor digitális ikertestvérét, amelyben nem csak a nyomon követés, de tervezés és a gyártásszimuláció is elvégezhető. Az új, teljesen elektromos C-osztály A magyar gyáregységben eddig soha nem készült az úgy nevezett Core vonalhoz tartozó modell. Az új C-osztály az első autó, amelyet nem lehet már belépő szintűnek (Entry line) nevezni. Az elektromos GLC-ből megismert technológiát most egy coupé-szerű vonalakban végződő szedán kapta meg, amely a Mercedes elektrifikációs stratégiájának újabb fontos állomása. A külső főbb jellemzői a stílusváltás óta lassan megszokott elvárt csillagbetétes lámpatestek, a süllyesztett kilincsek és az ezernyi apró négyzetből álló, kivilágítható hűtőrács és világító embléma. Az új C-osztály belseje sem lesz összetéveszthető, hiszen az oszloptól oszlopig tartó kijelző, az ezeken elérhető MB.OS operációs rendszer, a mindig rendelkezésünkre álló mesterséges intelligencia szolgáltatások mellett a Mercedes-Benztől megszokott prémium minőség várja az utazókat. A rugalmasság szempontjából is fontos tényező, hogy nem csak a jármű maga születik meg Kecskeméten, de a nagyfeszültségű akkumulátorokat is helyben állítják össze, mindössze száz méterre a szerelés helyszínétől.

Fotó: Szita Károly polgármester Facebook-oldala Negyvennégy új elektromos autóbuszt állítanak a helyi tömegközlekedés szolgálatába jövő nyárig Kaposváron, ebből kettőt hétfőn átadtak, további tizenhárom július végéig érkezik a somogyi vármegyeszékhelyre - tájékoztatott Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a Facebook-oldalára hétfőn feltöltött videóban. A politikus azt mondta, hogy a járművek között csuklós, szóló- és midibuszok egyaránt lesznek, utóbbiak a városnak azokba az utcáiba is eljuthatnak, amelyekben a régebbi buszok a méretük miatt nem tudnak közlekedni. Még idén bevezetik az elektromos jegyrendszert, amelyet sok fiatal kért, és megújul a menetrend, ennek társadalmi egyeztetési folyamata megkezdődött - tette hozzá. Szita Károly idén márciusban jelentette be, hogy aláírták Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül az elektromos autóbuszok beszerzésére, valamint az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződést. A 2027 nyarára teljessé váló elektromos buszflotta a 2015-ben vásárolt sűrítettgáz-üzemű buszokat váltja fel, ennek eredményeként csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, nő a szolgáltatás színvonala - tette hozzá. Kiemelte, Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol száz százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár. A közlekedésfejlesztés részeként harminc elektromos töltőt, húsz korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót is építenek - mondta akkor Szita Károly. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!