A vizsgált időszakban 330 393 járművet gyártottak, amiből 199 503-at a francia Renault tulajdonában levő Dacia, 130 890-et pedig a Ford. A Dacia és a Ford is egyformán 15-15 százalékkal növelte a termelését. Júliusban és augusztusban a két gyártó 61 634 járművet állított elő (34 153-at a Dacia és 27 481-et a Ford), ami csaknem 25 százalékos növekedés a tavalyi év hetedik és nyolcadik hónapjához mérten, amikor a Dacia és a Ford összesen 49 375 járművet állított elő. Tavaly a két vállalat a romániai üzemeikben összesen 420 755 járművet gyártott, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban. Az egyesület szeptember elején közölte, hogy az idei első nyolc hónapban 83 349 új autót helyeztek forgalomba Romániában, 5 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A közlekedésmérnöki képzés 1951-ben Szegeden indult, azóta is ezen a területen fut Magyarország egyik legsikeresebb ipari és képzési programja, és ez ennek a karnak az érdeme is - hangsúlyozta a miniszter. Magyarország iparának mintegy 70 százaléka high tech, ez az arány megközelíti Németországot és Dániát. Magyarország már nemcsak a járműgyártásban, de a kutatásfejlesztésben is jól áll. Mintegy tízezer fejlesztő mérnök dolgozik a területen. A napokban adtak át egy új mérnöki központot Zalaegerszegen, a Bosch Kutató-Fejlesztő és Teszt Kampuszt - ismertette a miniszter. Fotó: Máthé Zoltán/MTI Az elektromos hajtás kiemelt ágazata a járműgyártásnak Magyarországon, Európában itt lesz a legnagyobb volumenű akkumulátorgyártás, nagyobb mint Németországban - tette hozzá. A járműgyártás és kutatás-fejlesztés mellett a közúti és vasúti közlekedési rendszerek fejlesztésébe is jól áll az ország, 4 milliárd forintos vasúti hálózatfejlesztés indul, és e téren is jelentős szerepet vállal a kar, mint ahogy a vállalton belüli és vállalaton kívüli logisztikában. A kar tevékenysége az ország számára fontos és világszerte kiemelt területeken zajlik - hangsúlyozta Palkovics László akadémikus, a kar egykori tanára, tanszékvezetője. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara jelenleg három alapszakon és négy mesterszakon képez jármű-, közlekedés-, logisztikai és autonóm járműirányítási mérnököket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Fotók: Lamborghini 2022-ben a Lamborghini a V12-őt ünnepli. A legendás tizenkét hengeres motor közel 60 éve hajtja a márka legikonikusabb modelljeit. Ezek egyike kétségtelenül a Diablo, a Lamborghini első szupersportkocsija, amelyet összkerékhajtású változatban is kínálnak. Amikor debütált, a Diablo annyira megelőzte korát, hogy sorozatgyártású hiperautónak titulálták. Hivatalosan 1990. január 21-én mutatták be a Lamborghini Day részeként a Sporting Monte-Carlóban. Tizenkét hengeres motorja kezdetben 5,7 literes, később 6,0 literes volt. Ezzel a Diablo az országúti változatokban közel 600 LE-s, a GT1 Stradale versenyváltozatban pedig 655 LE feletti teljesítményt produkált, melyből mindössze két példány készült. A fejlesztés utolsó szakaszában lévő "tiszta" V12-es belsőégésű motor gyártása 2022 végén fejeződik be, amikor elkészül az utolsó Aventador Ultimae[1]: jövő évtől az Aventador utódját egy új motorral szerelik fel, hogy a V12-es motor plug-in hibrid változata legyen. Tizenegy évig tartó értékesítési siker A Diablo különleges helyet foglal el az Automobili Lamborghini történetében és a rajongók szívében, és nem csak teljesítménye és vezetési élménye miatt. Ez az a modell, amely az autógyártót a modern korba katapultálta. A 132-es projektet, ahogyan belsőleg ismerték, 1985-ben hozták létre azzal a céllal, hogy lecseréljék a Countach-ot, és a Sant'Agata-i autógyártó koncentrált erejét kellett átadnia. Sportosnak és izmosnak kellett lennie, ugyanakkor mindenkor tetszetősnek is, közvetítve azt az esztétikát, amiről mindig is ismert volt a Lamborghini. Jövőbiztosnak is kell lennie, hogy az elkövetkező években a világ leggyorsabb sorozatgyártású járműve maradjon. A kezdeti tesztelés során elképesztő volt a kezelhetősége – ez a siker a korábbi ralivilágbajnok, Sandro Munari intenzív fejlesztési munkájának köszönhető. A termék 2001-ig tartó életciklusa során a Diablo azt is megmutatta, hogy képes átalakulni és alkalmazkodni a piaci igényekhez és vásárlói elvárásaihoz. Tizenegy év alatt 2903 példányával a Diablo óriási sikert aratott. A V12-es motor fejlesztése A Diablo műszaki alapköve a 60 fokos dőlésszögű V12-es motor maradt, amelyet közvetlenül az 1963-as 3,5 literes motorból származtattak. Az évek során a lökettérfogat 5,7 literre nőtt. A Diablo ez utóbbi motormérettel ünnepelte bemutatkozását. Ebben a konfigurációban a hosszirányban szerelt középső motor katalizátorral 492 LE maximális teljesítményt produkált 6800-as fordulatszámon és 580 Nm nyomatékot 5200-as fordulatszámon. A Lamborghini-Weber Marelli LIE elektronikus közvetlen üzemanyag-befecskendezést is tartalmazta. 1999-ben a Diablo motorját hatliteresre bővítették, először a Diablo GT-ben, majd a 6.0 SE-ben. A befecskendezés jobb kalibrálásának köszönhetően 525 LE-t és 605 Nm nyomatékot ért el. 1993: a Diablo VT, az első összkerékhajtású Lamborghini éve A Diablo eredeti mechanikája, bár kifinomult, hagyományos volt: hosszirányban szerelt középső motor, négy lánchajtású felső bütyök, elektronikus üzemanyag-befecskendezés, hátsókerék-hajtás és mechanikus sebességváltó. A szervokormányt csak 1993-ban vezették be, miközben az elektronika egyedül a motorvezérlésért volt felelős. A Diablo VT-t a Lamborghini 1993-ban mutatta be, mint az első összkerék-hajtású szuperautót. Ez lett az etalon az úttartás és a vezetésbiztonság tekintetében minden helyzetben. A "VT" rövidítés a Viscous Traction-nak, mivel a nyomaték a hátsó tengelyről az első tengelyre egy közbenső viszkózus tengelykapcsolón keresztül jut el. Ebben a rendszerben a VT általában egy hátsókerék-hajtású jármű, amely az erő 20 százalékát az első tengelyre küldi, amikor a hátsó kerekek forognak. Ez egy viszkózus tengelykapcsolón és egy kardántengelyen keresztül történik, amely az első tengely differenciálműhöz csatlakozik. A VT egy másik Lamborghini újítást is bemutatott: az elektronikusan vezérelt alváz öt előre beállított működési program közül választhat. 1995: Debütált a Diablo Roadster, a Lamborghini első nyílt tetejű tizenkettese Mivel a V12 Diablót nyitott változatban is gyártották, új hagyományt alapított. Valójában a korábbi években már történt néhány kísérleti próbálkozás, de ezek egyediek maradtak. 1995 decemberében a Diablo Roadster debütált a targa-stílusú szénszálas tetővel. A második sorozat Diablója: még gyorsabb és erősebb A Lamborghini történetének fordulópontja 1998-ban történt, amikor az Audi átvette. Az autógyártó végre rendelkezett az erőforrásokkal, hogy pontosabb üzleti tervet készítsen, és hozzáférhetett olyan alkatrészekhez és technológiához, amelyekről korábban nem is álmodott. Az új tulajdonosok is olyan terméknek tekintették a Diablót, amelyet érdemes megőrizni és fejleszteni. Így született meg a Diablo második szériája, amelyet a vadonatúj házon belüli Centro Stile-ban terveztek. A hat literesre bővített V12-es motornak köszönhetően a modell minden eddiginél gyorsabb és erősebb volt. A fejlesztés, a tesztelés és a gyártás szigorú minőség-ellenőrzésének köszönhetően luxus funkciókkal és jobb napi megbízhatósággal is büszkélkedhet. Motorsport A Super Sport Trophy-nak, majd a Super Trofeo-nak köszönhetően a Lamborghini a Diablóval ünnepelte visszatérését a versenyzésbe. Az 1996-os Le Mans-i 24 órás versenyen debütált, 34 darab 550 LE-s Diablo SV-R-t biztosítottak az amatőr versenyzők számára, hogy egyórás versenyeken indulhassanak. Diablo filmes megjelenések A Diablo számos filmben szerepelt. Az egyik legemlékezetesebb jelenet a "Dumb and Dumber" című amerikai filmé Jim Carrey és Jeff Daniels főszereplésével, amikor egy piros Diablóval érkeznek egy szállodába. A Diablo a 2001-es Exit Wounds című filmben is feltűnt, Andrzej Bartkowiak rendezésében, DMX Earl Simmons és Anthony Anderson főszereplésével. Itt egy 1999-es Diablo VT Roadster úgy lopja el a show-t, hogy készpénzért vették meg egy jelenetben egy kereskedésben. [1] Az Aventador LP 780-4 Ultimae Roadster üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékei - kombinált fogyasztás: 18,0 l/100 km; kombinált CO2-kibocsátás: 442 g/km (WLTP)