E célra többlépcsős folyamatot dolgoztak ki: elsőként innovatív eljárással felaprítják az üveget, majd kiválogatnak belőle minden nem üveg jellegű szennyezőanyagot – például ragasztómaradványokat –, az így nyert üveggranulátumot pedig beolvasztják és új síküveggé dolgozzák fel. Ebből a síküvegből azután új ablaküvegeket állítanak elő. Amennyiben sikeresen zárul a kísérleti projekt, az így készülő ablaktáblákat a jövőben az Audi Q4 e-tron sorozat modelljeiben használhatják fel. Kísérleti projektjével az Audi partnervállalataival közösen áll azon kihívás elé, hogy mérleg szerint* zárt anyagkörforgást alakítsanak ki az autóüvegek hasznosítására – amely törekvése az Audi körkörös gazdaság (Circular Economy) stratégiájának is része. A vállalat teljes életciklusuk vonatkozásában szemléli termékeit, a felhasznált nyersanyagokat pedig a használati fázist követően lehetőség szerint ismét igyekszik a gyártási folyamatba visszavezetni. Ily módon a fejlesztés és a gyártás során hatékonyan kímélhetők a nyersanyagforrások, a környezetterhelő hatások pedig a teljes értékteremtési láncolat mentén jelentősen mérsékelhetők. A présüzemből származó alumínium darabolási hulladékot az Audi már 2017 óta vezeti vissza ilyen jellegű, mérleg szerint zárt anyagkörforgásba. Fotó: Audi Az üveg révén most egy újabb anyagkörforgás válhat mérleg szerint zárt folyamattá. „Célunk, hogy mindenütt másodlagos anyagot használjunk fel, ahol csak műszakilag megvalósítható, illetve gazdaságilag ésszerű. Azon dolgozunk, hogy zárt anyagkörforgásba vezessük vissza a számunkra közvetlenül hozzáférhető anyagokat” – hangsúlyozta Marco Philippi, a beszerzési stratégia vezetője. „Kiselejtezett autóüvegeket például mindeddig nem használtak fel új ablakok előállítása során. Ezen szeretnénk most változtatni.” A sérült üvegek újrafeldolgozása eredményeképpen összességében kevesebb energiát és nyersanyagot igényelhet a szélvédők gyártása, a feldolgozott anyagok alkalmazása ugyanis hatékonyan csökkentheti az olyan primer nyersanyagok iránti igényt, mint például a kvarchomok. Az így készülő ablaküveget a jövőben Q4 e-tron modelljei sorozatgyártásában tervezi felhasználni az Audi. A vállalat beszállítóival folytatott együttműködések keretében kíván új anyagkörforgásokat kifejleszteni, amelyekkel még inkább hosszú távon fenntarthatóvá alakíthatja értékteremtési láncolatát. Lehetőség mindenesetre bőven kínálkozik. A kiselejtezett autóablakok, illetve panoráma-üvegtetők nagy részét eddig feldolgozásukat követően például italos palackok vagy szigetelőanyagok formájában hasznosították újra. Számos előnnyel járna azonban, ha a sérült autóüvegeket ismét új ablakokká sikerülne feldolgozni. Egyfelől megőrizhető maradna az autóüvegek jó minősége, másfelől az eljárás a szén-dioxid-kibocsátásra is kedvező hatást fejtene ki: az újrahasznosítás során akár 30 százalékkal kevesebb szén-dioxid kerülhet a légkörbe, mint az új üvegek előállításakor. Első lépés: a Reiling feldolgozza az autóüvegeket és különválasztja az összetevőket Az üveg-újrahasznosítási kísérleti projekt a Volkswagen csoport márkakereskedői hálózatának bizonyos tagjainál veszi kezdetét, ahol az ügyfelek időpontot egyeztethetnek a sérült ablakú autókkal. A szervizpartner megvizsgálja az üveget, s mennyiben már nem javítható, kicseréli, a sérült ablakot pedig a Volkswagen Original Teile Logistik GmbH & Co. KG felé továbbítja, amely a Volkswagen leányvállalataként bonyolítja a feleslegessé vált alkatrészek begyűjtését a műhelyekből a Volkswagen AG számára. A szervizpartnerek e folyamat keretében vehetik vissza az autóüvegeket, illetve gondoskodhatnak újrahasznosításukról. A sérült üvegelemek ezután a Reiling Glas Recycling vállalathoz kerülnek, ahol először felaprítják, majd feldolgozzák őket. A Reiling elsőként vezeti vissza a lecserélt autóüvegeket a síküveggyártás folyamatába. „Eddig többnyire italos palackok gyártásánál használták fel az újrahasznosított anyagot” – magyarázta Daniel Rottwinkel, a Reiling Glas Recycling üzemvezetője. „Az autóüvegeknek a legmagasabb követelményeknek kell megfelelniük, például az ütközésbiztonság terén. A palackokra nem vonatkoznak ilyen előírások.” Korábban tehát az autókból származó, fogyasztói használat utáni (Post-Consumer) üveghulladékot nem a síküveggyártásban, hanem más, alacsonyabb követelményeket támasztó alkalmazásokban hasznosították. Itt veszi kezdetét a közös projekt, a partnervállalatok ugyanis ismét eredeti minőségükre szeretnék feldolgozni a sérült üvegeket. Annak érdekében, hogy e laminált üveghulladékból magas minőségű, újrahasznosítható anyag születhessen, a Reiling Glas Recycling modern és hatékony berendezéseket alkalmaz. A nem üveg jellegű, idegen anyagokat – mint például az üvegek PVB (polivinil-butirál) műanyagrétegeit, az ablakkereteket, valamint a például fűtőszálakból és antennakábelekből származó fémeket és vezetékeket – különválasztják, amely során mágnest, illetve színesfém-leválasztó, elszívó és elektrooptikai válogató berendezéseket használnak. A PVB-műanyagrétegeket a jövőben szintén vissza tervezik juttatni az autóipari anyagkörforgásba. Második lépés: a Saint-Gobain Glass új alapüveggé dolgozza fel az őrleményt, a Saint-Gobain Sekurit pedig autóüveget készít belőle A Saint-Gobain Glass az újrahasznosítási folyamat következő lépéseként az észak-rajna-vesztfáliai Herzogenrath városában dolgozza fel síküveggé a megfelelően előkészített és maradványanyagoktól messzemenőkig megtisztított üvegalapanyagot. Ennek során az üveggranulátumot gondosan eredet és szín szerint, fajtánként tárolómedencékbe válogatják szét, a tiszta és homogén újrahasznosított üveg ugyanis alapvető feltétele az új alapüveg elkészítésének. A Saint-Gobain Glass ezután egyebek mellett kvarchomokot, szódát és mészkövet – vagyis az üveg alapvető alkotóelemeit – kever az újrahasznosítható alapanyaghoz, az újrahasznosított tartalom aránya kezdetben 30 és 50 százalék között változik. Az Audival folytatott kísérleti projekt során mintegy 40 tonna újrahasznosított autóüveget fogalmaztak meg célkitűzésként. „Számunkra a régi autóüvegekből újakat előállító anyagkörforgás fontos lépés az autóüvegek természeti erőforrásokat kímélő és energiatakarékos gyártása felé” – emelte ki Dr.-Ing. Mark Obdenbusch, aki a Saint-Gobain Float felelős termelési vezetője a herzogenrathi telephelyen. „Egyelőre csak most kezdünk újrahasznosítható termékként tekinteni az üvegre, ennek megfelelően még további fejlesztési lehetőségekre is számítunk.” A síküveget először nagyjából háromszor hat méteres lapok formájában készítik el, amelyekből testvérvállalatuk, a Saint-Gobain Sekurit egy további folyamat során állít elő autóipari üveget. Az Audival folytatott kísérleti projekten túl, a Saint-Gobain Glass az elkövetkező három év során akár 30 ezer tonna üvegtörmelék felhasználását tűzte ki célul Herzogenrathban, jelentős mennyiségű energiát, természeti erőforrást és vizet takarítva meg, illetve szén-dioxid-kibocsátást előzve meg. A vállalat ezzel akár 75 tonnával csökkentheti napi átlagos tonnatartalmának előállításából származó szén-dioxid-kibocsátását. Harmadik lépés: az így készült autóüveget a Audi Q4 e-tron sorozat modelljeiben használják fel A három résztvevő partnervállalat kezdetben egy évig tervezi tesztelni a folyamatot, hogy egyaránt kellő tapasztalatot gyűjthessenek az anyagminőség, a szilárdság és a költségek terén. Ha az üveg-újrahasznosítás gazdasági és környezetvédelmi szempontból is észszerűen valósítható meg, az Audi Q4 e-tron modellcsalád tagjaiba építhetik be a másodlagos anyag felhasználásával készült autóüvegeket. *Az Audi ellátási láncolatában több mint 480 ezer tonna CO₂-egyenértéket (CO2e) sikerült megtakarítani 2021 folyamán. A CO₂-egyenérték a különböző üvegházhatású gázok éghajlatra kifejtett hatásának egységesítését szolgáló szabványos mértékegység, amellyel az üvegházhatású gázok kibocsátása CO₂-egyenértékre átszámítva összegezhető. Az Audi ellátási láncában 2021-ben elért, fent említett megtakarítás többek között a nagyfeszültségű (HV) akkumulátorcellák gyártásában alkalmazott zöld elektromos energiának, valamint az alumínium-anyagkörforgás zárásának, illetve ezen alapanyag ehhez kapcsolódó újrafelhasználásának eredménye. Ezen intézkedések nélkül 2021-ben nem születhetett volna meg e megtakarítás az Audi ellátási láncolatában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Elgázolt egy szarvast, és mozgásképtelenné vált egy személyautó a 2-es főúton, Borsosberénynél. Az egyik sávot elfoglalja a jármű, amelyet áramtalanítottak a műszaki mentést végző rétsági hivatásos tűzoltók. Az úttestre hűtőfolyadék és törmelék is került. A helyszínen vannak a mentők is. Az esetleges sérülésre nem tér ki a jelentés.

A jelen lévő 15 képviselő egyhangúlag, vita nélkül elfogadta, hogy 1 milliárd 450 millió forintért a debreceni Tervtár Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Bt. és az MKB Consulting Zrt. legyen a békéscsabai repülőtér tervezésére kiírt feltételes közbeszerzési eljárás nyertese. A nyílt közbeszerzési eljárásra négy pályázat érkezett be; a szerződés akkor válik hatályossá, ha a támogatói okiratot kiállítják. A nyertesnek kell elkészítenie a megvalósíthatósági tanulmányt és az engedélyezési, valamint kiviteli terveket is. Figyelembe kell venni, hogy az utasterminál előirányzott alapterülete ezer négyzetméter lesz, épül egy új, 2500 méter hosszú felszállópálya; emellett a feladat része a beruházás közmű- és közúti kapcsolódásainak tervezése is - olvasható az előterjesztésben. A békéscsabai repülőtér fejlesztése a békési megyeszékhely Modern városok programjának 2016-os aláírása óta napirenden van. A kormány 2020 december elején döntött a repülőtér fejlesztéséről, az előkészítésre akkor csaknem 154 millió forintot biztosítottak a Beruházás Előkészítési Alap terhére. - Az előkészítési szakasz 2024 végén zárulhat, a tényleges munkálatok 2025-ben kezdődhetnek el - nyilatkozta korábban Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő. A fejlesztés sajtóhírek szerint akár 30-35 milliárd forintba is kerülhet. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2021 februári látogatásán beszélt arról, hogy Békéscsaba és Gyula a hazai repülőgépipar középpontja lesz, ehhez pedig cargo és üzleti utak lebonyolítására alkalmas repülőteret kell kialakítani, amely alkalmas sport- és egyéb tevékenységek befogadására is. A békéscsabai repülőteret üzemeltető Békés Airport Kft. javarészt a magyar állam, valamint 3,3 százalékban az önkormányzat tulajdonában van. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

- Baleset miatt jelentős torlódás alakult ki az M1-M7-es autópálya közös - a fővárosból kifelé vezető - szakaszán, Budaörs közelében - közölte az Útinform péntek délután. A tájékoztatás szerint a 12-es kilométernél a belső sávot lezárták. Aki teheti, a fővárost elhagyva az 1-es vagy a 7-es főút felé kerüljön! - javasolja az Útinform. Erős a forgalom a fővárosból kivezető többi fő és mellékútvonalakon is. Sokan haladnak a 2-es főúton Dunakeszinél, a 10-es főúton az ürömi körforgalomtól Pilisvörösvár irányába, a 11-es főúton Budakalász és Szentedre között, illetve a pomázi elágazásnál, valamint a 31-es főúton Maglód és Mende között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!