Az Ikarus MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop)  841 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyertek az 1,582 milliárd forint költségű projekthez. A tervek szerint a 2023. március 31-én záruló projekt során az alvázcsalád tagjaira különböző hosszúságú és eltérő felhasználói igényeket kiszolgáló autóbuszok épülhetnek, minimális többlettervezési munka befektetésével. Az 5G kommunikáció révén a járművek a városi közlekedésben való részvételének optimalizálásával az üzemeltetési költségek jelentősen csökkenthetők lesznek. Az Óbudai Egyetem a kutatás-fejlesztési projekten belül felméri a közösségi közlekedésben részt vevő szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, illetve elkészíti az "okosbusz" és az intelligens szervízrendszer közötti állandó kommunikációs kapcsolatot. ( a kép illusztráció) Az MTI érdeklődésére Moór Gyula az Ikarus részéről a projekt szakmai vezetője elmondta: négy alvázat készítenek, egyet csuklós kivitelben, kettőt városi szóló busz méretben, illetve egyet teljes felépítménnyel, hogy azt valós forgalmi körülmények között is tesztelhessék. Hozzátette: az a céljuk, hogy az önjáró, motorral és akkumulátorcsomaggal egy egységet alkotó alvázak a majdani legyártást követően rugalmasan alkalmazkodjanak a vevői igényekhez, továbbá szükség esetén az alváz mellé kész karosszériaelemeket is szállítani tudjanak. A smart megoldásokkal kapcsolatban jelezte: a mostani rendszereknél jóval fejlettebb elektronikus kommunikációban gondolkodnak, a járműre az intelligens szervízrendszer segítségével folyamatosan rálátnának, így az esetleges meghibásodásoknál azonnal birtokában lennének a javításhoz szükséges információknak. Emellett a működési paraméterek, telítettségi és forgalmi adatok is online módon figyelemmel kísérhetők lennének a buszok és a központ közötti oda-vissza kapcsolatnak köszönhetően.(mti)

A mérföldkövet a Nissan sunderlandi, nagy-britanniai gyára lépte át, kicsit kevesebb, mint egy évtized alatt az első autó értékesítésétől számítva. Az európai gyárban 2013-ban indul el a tevékenység, és azóta több mint 175 000 autó került legyártásra. A Nissan sunderlandi üzemében a LEAF gyártása a legmagasabb standardoknak megfelelően történik, biztosítva az innovációt és az élvezetes vezetési élményt, ugyanakkor a gyár dolgozói igyekeznek mindent elkövetni a fenntartható mobilitás érdekében. A Nissan LEAF számos díjat nyert világszerte, például az Év Autója 2011 Díjat Európában (Car of the Year 2011), vagy a Nemzetközi Év Autója 2011 díjat (World Car of the Year 2011), illetve a Japán Év Autója 2011 és 2012 díjakat. Ami ennél is fontosabb, hogy az autó elnyerte emberek százezreinek a bizalmát is. Magyarországon 2013-ban kezdődött el az autó értékesítése és ezt követően minden évben piacvezető volt. Az 500 000. LEAF Norvégiában, Maria Jansen személyében találta meg boldog tulajdonosát.

1. LAERDAL-ALAGÚT (Norvégia) - 24,51 kilométer A Lærdal-alagút a maga csaknem 25 kilométeres hosszával nemcsak Európa, de a világ leghosszabb közúti alagútja is egyben. Az alagút Bergentől 200 kilométernyire, északkeletre található és Lærdal települést köti össze Aurlanddal. Az alagútban fut az E16-os út két sávja és egyben ez a Bergen és Oslo közti főútvonal egyik olyan szakasza, ahol nem kanyargós hegyi utakon át vezet az út. Építése 1995-ben kezdődött és 2000-ben nyitották meg a forgalom előtt. Annak ellenére, hogy Norvégiában számos alagútnál a költségeket útdíjak kirovásával teremtették elő, ezt nem alkalmazták ebben az esetben. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak, ezért négy részre osztották az alagút hosszát négy pihenőhely kialakításával. Amikor az alagútban fehér fény világít, akkor a pihenőhelyek kék és sárga fényekkel vannak megvilágítva, mely olyan hatást kelt, mintha napfény sütne ezeken a helyeken. Ezeken a pihenőhelyeken a sofőrök megállhatnak, pihenhetnek és felfrissülhetnek egy kicsit, mielőtt újra folytatnák az útjukat. Az alagútban nem alakítottak ki vészkijáratokat. Tűz, vagy baleset esetén számos biztonsági rendszabály lép életbe. "SOS" feliratú vészhívó telefonok lettek kihelyezve 250 méterenként, melyeken keresztül elérhetőek a tűzoltóság, rendőrség és a mentők központjai. Tűzoltó-készülékek találhatóak minden 125 méteren. Bármely esetben, amikor valaki használja az alagútban a biztonsági telefonok egyikét, akkor az alagútban a „Stop! Fordulj meg!” feliratok jelennek meg a kijelzőkön. Tizenöt olyan fordulóhelyet alakítottak ki, ahol kisebb teherautókkal, illetve buszokkal meg lehet fordulni. Az alagútba behajtó gépjárművekről fényképeket készítenek, melyek továbbításra kerülnek a Bergenben és Lærdalban található központokba. Az alagútban speciális kábeles megoldás segítségével tették lehetővé a mobiltelefonok használatát. A levegő nagyfokú tisztaságát kétféleképpen biztosítják: ventilálás és öntisztulás segítségével. Nagy teljesítményű ventilátorok gondoskodnak arról, hogy a szennyezett, füsttel teli levegőt kijuttassák a szellőzőnyílásokon keresztül a külvilágba. A Lærdal-alagút a világon az első olyan alagút, melynek levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg. A művelet során az alagútból származó szennyezett levegőből kivonják a nitrogén-dioxidot. Két nagy ventilátor vezeti ki a szennyezett levegőt, amelyeken elektrosztatikus szűrőket helyeztek el, melyek megtisztítják a szabadba távozó levegőt a portól és a koromtól. Norvégiában folyamatosan épülnek alagutak. Jelenleg a több mint 900 közúti alagút – amelyből legalább 33 tengeralatti – összesen mintegy 800 kilométer hosszan fut. 2. GOTTHÁRD-ALAGÚT (Svájc) - 16,4 kilométer A Gotthárd közúti alagút  az Alpokon áthaladó Zürich-Milánó útvonal részét alkotja, mely Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. A világon a második leghosszabb közúti alagút, hossza közel 17 km Göschenent és Airolót köti össze. A svájci A2-es, kétsávos félautópálya  halad át rajta. Ez a 25 legmagasabban fekvő európai hegyi közúti átkelők egyike, több mint 1000 méterrel a tengerszint felett húzódik. Sokáig a 2091 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1881-ben adták át,  majd ezt egy évszázaddal később ez a közúti autópálya-alagút követte. 2016-ban fejeződött be a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagút. A Gotthard közúti alagutat 1980-ban adták át a forgalomnak. Ez az építmény, melyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa   északi és déli része között. A létesítmény történetének szomorú oldalához tartozik, hogy 2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A további tragédiák megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő. Az alagúton naponta átlagosan 17 ezer jármű, ezen belül 3500 kamion halad át. 3. ARLBERG-ALAGÚT (Ausztria) - 13,97 kilométer A közel 14 kilométer hosszú Arlberg-alagút Vorarlberg és Tirol osztrák szövetségi tartományokat köti össze a tengerszint felett 1,318 méteres magasságban. Az Arlberg-hágó hágó alatt1884-ben   vasúti alagút, 1974-ben pedig közúti alagút épült. Ez utóbbin az S-16 számú Arlberg gyorsforgalmi út vezet át, mely a vorarlbergi Bludenz és a tiroli Zams városait, illetve az A14 és A12 autópályákat köti össze. Az Arlberg közúti alagutat 1974 júliusától 1978 decemberéig építették, és költségei 4 milliárd osztrák schillinget (kb. 300 millió eurót) tettek ki. Az alagutat óránként 1800 jármű áthaladására tervezték, és 4 szellőztető művet építettek bele. Az egyik központi kürtője 736 méter hosszú, amely a legmélyebb Európában. A földalatti építményben 43 ellenőrző kamera, 16 kiálló fülke és 8 csatlakozó alagút található. Az Arlberg-alagutat évente több mint 18 millió ember használja. Az alagúton évente mintegy 3 millió jármű halad át. Az átkelésért 11 euró útdíjat kell fizetni. 4. FRÉJUS-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 12,87 kilométer A Fréjus fizetős közúti alagút az Alpok északi részén, csaknem 13 kilométer hosszan köti össze Franciaországot és Olaszországot. A Fréjus-hegy alatt, a franciaországi Modane és az olasz Bardonecchia városai között fekszik, párhuzamosan halad a Frejus vasúti alagúttal, és az egyik legfontosabb hegyi közúti összeköttetés Franciaország és Olaszország között. A forgalomnak 1980-ban átadott alagúton naponta közel 5000 jármű halad át. A működés első 20 évében több mint 20 millió jármű használta. A Mont Blanc-alagútban 1999-benbekövetkezett balesetet követően a Fréjus-alagút biztonságát jelentősen javították. Szigorúan ellenőrizték a 70 km / h maximális sebességet és a 150 méteres  biztonsági követési távolságot is. Az alagút fel van szerelve a füst és lángjelzés legmodernebb eszközeivel.  Az út mentén 130 méterenként tűzcsapokat helyeztek el. Az alagútban 11 kiállóhely található, amelyek telefonkapcsolattal és hangszórókkal vannak felszerelve, és közvetlenül a biztonsági vezérlőhelyiséghez csatlakoznak. Ha a szellőzőcsatornák valamelyikében füstöt vagy tüzet észlelnek, akkor az adott szakaszt dupla tűzvédelmi ajtói automatikusan bezáródnak. Ezen felül olyan mérőeszközt helyeztek el az alagút két oldalán, amelyek jelzik, ha az áthaladó jármű hőmérséklete meghaladja a normális mértéket. 5. MONT BLANC-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 11,6 kilométer Az olasz-francia határon áthaladó Mont Blanc-alagút Courmayeur és Chamonix városokat, vagyis az olaszországi Aosta-völgyet és a franciaországi Haute-Savoie megyét kapcsolja össze. A maga csaknem 12 kilométeres hosszúságával 1965-ben ez lett az egyik fő alpesi közúti átkelő Európában. 1978-ig a világ leghosszabb közúti alagútjának számított, de akkor megépült Ausztriában az Arlberg-alagút (13,97 km), majd a hazai címét is elveszítette 1980-ban a Frejus-alagút (12,87 km) átadásával. Legmagasabb pontja  1.395 méter a tengerszint felett. 1965 és 2015 között körülbelül 70 millió jármű haladt át rajta. Az alagút történetének eddigi legsötétebb napja 1999. március 24-e. Ezen a napon egy belga kamion gyulladt ki az alagút közepén. A tűz átterjedt a rakományára, amely főleg margarin volt, ami 53 órán keresztül 1000 fokon égett.  A tüzet két nap alatt sikerült eloltani, de a hőmérséklet csak öt nap múlva tért vissza a szokásos állapotába. A baleset után az alagutat teljesen felújították, modernizálták és 2002-ben újranyitották. Az alagút szélesítését a helyi lakosok ellenállása miatt elvetették.  

A koronavírus miatt a világon mindenütt, így Németországban is súlyos helyzetbe kerültek a cégek. Hogy ne kelljen embereket elbocsátani, életbe lépett a Kurzarbeit intézménye, amely időközben Magyarországon is példa lett. A válság kezdetén még 7 millió német volt Kurzarbeiten, számuk fokozatosan csökken, az augusztusi adatok azonban azt mutatják, hogy a német ipar még messze van a normalizálódástól. Ennek egyik biztos jele, hogy a cégek 4,6 millió munkavállaló után igénylik az állami támogatást. Bajorország éllovas a Kurzarbeitben. Fotó: BMW A legtöbb ilyen dolgozó Bajorországban van, az egyik leggazdagabb német tartományban 990 ezren vannak Kurzarbeiten. A második legtöbb embert Baden-Württemberg tartományban regisztrálták, számuk 750 ezer volt augusztusban. Az autóipar, a beszállítók, a fém- és gépipar a leginkább érintettek, ezeknél a cégeknél vannak a legnagyobb számban Kurzarbeiten levő dolgozók - nyilatkozta a portálnak az intézet szakértője.