Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2020. szeptember 14-e és 20-a között Figyelem az útra elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amihez a magyar rendőrség is csatlakozik. Az akció keretében elsősorban a vezetéskor kézben tartott mobiltelefon-használatot ellenőrzik majd, de a járművezetők figyelmét elvonó egyéb tevékenységeket sem hagyják szó nélkül. A ROADPOL közlekedésbiztonsági napok keretében szeptember 17-én Magyarország teljes területén koordinált sebességellenőrzést végez a rendőrség. A bejelentést az a videoklipp-sorozat vezeti fel a police.hu oldalon, melyet az Aegon és az ORFK-OBB közös balesetmegelőzési kampányához készítettek, és a vezetés közbeni mobilozás veszélyeire hívják fel benne a figyelmet.   A járművezetés önmagában is koncentrációt igénylő tevékenység, ezért komoly veszélyforrás, ha bármi elvonja a vezető figyelmét. A kézben tartott mobillal telefonáló sofőrök kevésbé, vagy egyáltalán nem képesek a környezetükre figyelni. Még veszélyesebb, ha valaki vezetés közben üzenetet ír vagy olvas, a közösségi oldalakon barangol vagy akár filmet néz. Mivel a fiatal korosztály - amely különösen veszélyeztetett a jelenségben - jelentős online videófogyasztó, ezért az Aegon biztosító rövid videókat készített, amelyek humorral és tanulságokkal próbálnak meggyőzően érvelni. A videók elkészítésében két, a fiatalok által kedvelt humorista, Kovács András Péter és Janklovics Péter játssza el, hogy az okostelefon-használat milyen zavaró tud lenni vezetés közben. A videóitt tekinthető meg: https://youtu.be/YG9WJkOqGaY A megengedett sebesség túllépése szintén kiemelt veszélyforrás. A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek legnagyobb részének hátterében a gyorshajtás áll.

Az első menetrend szerint közlekedő, hivatalosan is személyszállításra használt vasútvonal 1825-ben indult el az angliai Stockton és Darlington között. A 40 kilométeres vonalon George Stephenson – a gőzmozdony tökéletesítőjének – Locomotion nevű gőzmozdonya zakatolt helyenként 24 kilométer/órás csúcssebességgel. Gőzmozdonyokat ma leginkább múzeumban láthatunk, a gőzzel való hajtás fölött eljárt az idő. De azért azt ne higgyük, hogy egy gőzmozdony nem tud gyorsan menni: 1938-ban az angol Mallard nevű lokomotív 202,8 kilométer/órával száguldott, ami mindmáig rekord a gőzmozdonyok között. Az első nagy sebességű vasútvonal A gőzzel hajtott vonatok helyét aztán a dízel- és villanymozdonyok vették át, és megjelentek a nagysebességű vasútvonalak, amelyek korábban elképzelhetetlenül gyors utazást tettek lehetővé. Az első ilyet 1964-ben Japánban adták át a tokiói olimpia előtt. A Tokió és Oszaka között közlekedő járat 210 kilométer/órás sebességgel szállította az utasokat az 515 kilométer hosszú távon.  A nagy sebességű japán vasúthálózat elindulása azért volt történelmi jelentőségű, mert a Sinkanszen nem csak egy rekord vagy egy teszt kedvéért száguldott, hanem menetrend szerint közlekedett ilyen gyorsan. Ezt követően pedig világszerte terjedni kezdtek a nagysebességű vasútvonalak, a szerelvények pedig egyre gyorsabbak lettek. Az 1964-es Sinkanszen ma már nem férne a top 10-be, igaz, azóta a japán szuperexpressz újabb generációi jelentek meg, amelyek még magasabbra tették a lécet.  Lássuk, a világ 3 leggyorsabb, menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatát! (Ami valójában öt vasútvonal, ugyanis a harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki.) Annyit tudni kell, hogy a vonatok nem végig száguldanak rekordsebességgel, hanem menet közben van olyan szakasz, amikor elérik a csúcssebességet. De még így is elképesztő belegondolni, milyen hamar célba érnek az utasok: ha a Budapest–Pécs távot 250 kilométer/órás átlagsebességgel tennék meg a vonatok, akkor a jelenlegi 2 óra 47 perc helyett csupán 55 percig tartana az út. A világ leggyorsabb vasútvonalai 3. Al Boraq, Marokkó – 320 km/óra A marokkói Al Boraq Afrika leggyorsabb vasútvonala (Fotó: Wikipedia) Talán meglepő, hogy egy észak-afrikai ország vasútvonala bekerült a top 3-ba, de a 2018-ban átadott Al Boraq olyan tempóban közlekedik, hogy a leggyorsabb vonatok között a helye. A Casablanca és Tangier viszonylatban közlekedő szerelvény a 320 kilométer/órás sebességet is eléri a 323 kilométer hosszú út során, ezzel az afrikai kontinens leggyorsabb vasútvonalának számít.  3. TGV, Franciaország – 320 km/óra Miután Japán a hatvanas években megépítette a világ első nagysebességű vasútvonalát, a franciák is kedvet kaptak a gyors vonatozáshoz: 1981-ben adták át a Párizs és Lyon közötti 425 kilométer hosszú útvonalon közlekedő TGV vonatokat. Jelenleg több különböző típusa van a TGV-knek, de mindegyik szupergyors: utasokat szállítva is a csúcssebességük eléri a 300, illetve a 320 kilométer/órát. 2007-ben egy TGV-szerelvény egy utasok nélküli teszt során  575 kilométer/órával száguldott, ezzel máig tartja a hagyományos, kerekeken gördülő vonatok sebességrekordját. 3. Sinkanszen E5, E6, H5 sorozat, Japán – 320 km/óra Az első nagysebességű vasút 1964-es üzembe állítása után Japán nem állt le a fejlesztéssel, és folyamatosan újabb és még gyorsabb vonatok jelentek meg a Sinkanszen vasútvonalon. Az E5-ös sorozatot 2011-ben adták át, és eleinte „csupán” 300 kilométer/órás sebességgel közlekedtek a szerelvények, a tempót két évvel később 320 kilométer/órára növelték. A légellenállás csökkentése miatt érdekes orra van a Sinkanszen E5-nek (Fotó: Wikipedia) A vonatok még ennél is gyorsabban szállíthatnák az utasokat, hiszen a teszteken a 443 kilométer/óra sem okozott gondot. Ám inkább nem kockáztatják a Sinkanszen több mint 50 éves, legendásan biztonságos és másodpercre pontos közlekedését. 2. Fuxing, Kína – 350 km/óra Az elmúlt években Kínai rohamtempóban építi a nagysebességű vasútvonalakat, amit jól mutat, hogy a világ összes nagysebességű vonalának több mint kétharmada az ázsiai országban található. A 2017-ben elindult, Fuxing nevű hálózatban közlekedő Kék Delfin, Vörös Delfin valamint Arany Főnix jelenleg a világ leggyorsabb hagyományos vonatai 350 kilométer/órával. Sőt, ha engedélyezik a nagyobb sebességet, ezek lehetnek a világ első olyan menetrend szerinti járó vonatai, amelyek átlépik a 400 kilométer/órás álomhatárt. 1. Sanghaj Transrapid, Kína – 431 km/óra A világ jelenlegi leggyorsabb menetrend szerint közlekedő vonata a sanghaji lebegő mágnesvasút, amely Sanghajt köti össze a 30,5 kilométerre lévő Sanghaj-Putungi repülőtérrel. A 431 kilométer/órás sebesség mellett a menetidő csupán 7 perc.  A világ leggyorsabb vasútja már nem kerekeken száguld Sanghajban (Fotó: Wikipedia) Ezen a vonalon már nem hagyományos, kerekeken és síneken guruló vonatok közlekednek. A mágnesvasút szó szerint lebeg a vasúti pálya fölött az elektromágnesek taszításának köszönhetően. Vannak azért kerekei is, ezeken áll a szerelvény, és ezeket használja elinduláskor is. Aztán amikor a vonat eléri a  150 kilométer/órás sebességet, átváltanak a mágneses lebegetésre, a szerelvény pedig néhány centivel a pálya fölött „repül”. Ennek az az előnye, hogy a vonatot nem lassítják a hagyományos kerekek okozta ellenállás, csak a légellenállást kell leküzdenie. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A cinikusok talán azt mondják, nincs mit ünnepelnie a Ferrarinak az ezredik F1-es versenye alkalmából, idei autójuk teljesítménye túlságosan gyenge ehhez. A vörös csapat szombat este Firenzében azonban megmutatta, nagyon is van mit ünnepelni: a márka gazdag történelmét, tele sikerekkel, emlékezetes pillanatokkal, drámákkal és érzelmekkel. Miután világjárvány van, a mostani ünnepség más volt, mint a múlt évi Olasz Nagydíj előtt a 70. „születésnap” alkalmából szervezett milánói rendezvény. Ott a tifosi előtt vonult fel a Ferrari múltja és jelene, Firenzében a Palazzo Vecchión viszont csak a meghívott vendégek, a fellépők, no meg az elmaradhatatlan autók voltak láthatók, a COVID-protokollnak megfelelő keretek között. A jelenlévők névsora illusztris volt. Mattia Binotto csapatfőnök, valamint Sebastian Vettel és Charles Leclerc versenyzőkön kívül a nézők között foglalt helyet John Elkann elnök és Louis Camilleri ügyvezető igazgató is. A múlt kulcsfigurái ma már magas beosztású vendégként voltak jelen: Jean Todt FIA-elnökként, Ross Brawn az F1 sportigazgatójaként, Stefano Domenicali a Lamborghini vezetőjeként tette tiszteletét, miközben ott volt Piero Ferrari, az alapító fia, a korábbi elnök, Luca di Montezemolo, valamint számos korábbi Ferrari-versenyző, így Jean Alesi, Eddie Irvine és Stefan Johansson is. Az online közvetített show-műsor este 21 órakor kezdődött, ám a helyszín már korábban ünnepi vörösbe borult. Számos gépcsodát állítottak ki a téren: a Ferrari F2008-as, F2002-es és F1-2000-es modellje a közelmúltat, Gilles Villeneuve 1979-es 312 T4-ese, valamint Alberto Ascari 500-as F2-es gépe pedig a régmúltat képviselte, míg a középpontba a jelenkor, ünnepi alkalomból burgundi vörösre festett F1-es masinája volt látható. A gálaest művészi bemutatót hozott. Sajátosan ötvözték a modern és klasszikus zenét, volt tánc és fényjáték, miközben az épület falán megelevenedtek az eddigi 999 F1-es versenyek legemlékezetesebb képsorai Alberto Ascariéktól Michael Schumacheren és Kimi Räikkönenen át Sebastian Vettel és Charles Leclerc sikereiig. A bemutatót aztán egy fogadás követte, melyen John Elkann elnök mondott köszöntőt. „Egy rendkívüli számot ünneplünk, ami továbbiakat von maga után: mi vagyunk az egyetlen csapat, amely az F1-es bajnokság 1950-es indulása óta résztvevő. Egyetlen másik csapat sem ért el ilyen sikereket: tizenhat konstruktőri és tizenöt egyéni bajnoki címünk, kétszázharmincnyolc futamgyőzelmünk van, vagyis szinte minden harmadik versenyt megnyertünk. És vagyunk olyan szerencsések, hogy most Mugellóban, a saját pályánkon rendezhetünk nagydíjat.” „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak minden szerelőnek és mérnöknek, valamint azoknak, akik nem a versenypályán dolgoznak, de ugyanolyan szenvedéllyel állnak a munkához minden nap, minden területen, akár a tervezőrészleg, a gyártás, a logisztika, a biztonság területén tevékenykednek a Scuderia Ferrarinál.” Míg a Ferrari jelene kevésbé fényes, mint a múltja, Elkann a jövő kapcsán biztatni próbálta a márka dolgozóit és híveit. „Miközben az első ezer versenyünket ünnepeljük, már előre tekintünk, és a következő ezren jár az agyunk. Büszkék vagyunk, hogy résztvevői lehetünk ennek az új Forma–1-nek. Nemrég jelentettük be, hogy aláírtuk az új Concorde-egyezményt, mivel hisszük, hogy a sportágat irányítók nagyobbá és látványosabbá fogják tenni a sorozatot, megőrizve annak alapvető sajátosságait.” „A Scuderia különleges támogatást kap a világ minden pontjáról a szurkolóktól. Természetesen most csalódottak, és ezt a tudtunkra is adják. De mi rájuk gondolunk elsőként, maikor versenyezni megyünk, mivel az alapítónk azt mondta, a Ferrari mindenekelőtt erre született: az emberei, a szurkolói szerves részét képezik a csapatnak. Ez eddig egy nehéz szezon volt, de tudom, hogy a megfelelő emberek dolgoznak nálunk, megvan minden képességük, a szakértelmük, a szenvedélyük ahhoz, hogy újra nyerjünk. Meggyőződésem, hogy a következő ezer nagydíjunkon több versenyt fogunk nyerni, mint eddig.” A Ferrari ünneplése a firenzei estével nem ért véget. Az 1000. futamukat jelentő Toszkán Nagydíj fölvezetéseként F2-es juniorversenyzőjük, Mick Schumacher azzal a Ferrari F2004-es autóval teljesít majd pár kört a mugellói pályán, amellyel apja, a Ferrari történetének legsikeresebb versenyzője, Michael Schumacher a hetedik világbajnoki címét szerezte, és amely egyben a márka F1-es történetének talán legsikeresebb versenygépe volt, 13 szezonbeli győzelemhez hozzásegítve a vörösök eddigi legszebb korszakát elhozó német legendát. A masina számára ismerős terep lesz Mugello: Michael naphosszat rótta vele a köröket a Ferrari tesztpályáján. A Toszkán Nagydíjat a jelen két versenyzője, Charles Leclerc és Sebastian Vettel az 5., illetve a 14. helyről várja. A futamot az M4 Sport és az M4sport.hu 14 óra 30 perces műsorkezdéssel élőben közvetíti.  

A tisztújító közgyűlésen újraválasztott sportvezető az M4 Sport Sporthíradó című műsorában azt mondta: a szövetség 12 szakága az elmúlt években nagyobb önállóságot kapott, ezt az elvet a továbbiakban is megtartják, a szervezet imázsának szempontjából viszont fejlesztéseket terveznek, cél a megújulás. "Többek között ezért is került be az alelnökök közé egy nálam jóval fiatalabb kolléga, valamint Oláh Gyárfás, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke is, hiszen két egymástól különböző, mégis egymáshoz nagyon közel álló sportágról van szó" - jelentette ki Hermann Henrik, aki felidézte, az év elején két szakágban világbajnoki versenyt tudtak rendezni Magyarországon, majd a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállni a rendezvények megtartásával. "Ennek ellenére aztán, a szigorú szabályok enyhülésével, újra fel tudtuk venni a ritmust, és úgy tűnik, minden szakágban tudunk majd bajnokot hirdetni" - mondta a MAMS elnöke. A sportvezető kiemelte, hogy a gyorsaságimotorozás nemzetközileg is vitte a prímet hazai szempontból, az elmúlt években a Supersport-világbajnokság mezőnyében Sebestyén Péter, a német és a cseh bajnokságban, valamint az Alpok-Adria sorozatban pedig Kovács Bálint hozza évek óta a jó eredményeket. A tervezett magyarországi MotoGP-pályáról Hermann Henrik úgy vélekedett, annak megépülése nemcsak a gyorsasági szakágnak lehet hasznos. "A MotoGP jelenleg az öt legnézettebb sportesemény között van, és azt gondolom, be lehet kerülni a rendező országok közé, mi fel vagyunk készülve, a sportszakmai feladatokat el tudjuk látni" - nyilatkozta az elnök, hozzátéve, hogy triálban, enduróban, valamint oldalkocsis gyorsasági motorozásban már rendeznek vb-futamokat itthon, de a szövetség szeretné, ha "a világ figyelne Magyarországra", ehhez pedig a MotoGP kell, mert az "jelenti a csúcsot".