A szokásos téli termelési szünetet várhatóan december 18 és 2021. január 17-e között tartja a kecskeméti Mercedes-gyár és előre tervezetten októberben is szünetel néhány napra a gyártás – közölte a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. hétfőn az MTI-vel. A karácsonyi szabadságolási időszakot kihasználva a szokásos téli munkálatokkal a gyár a következő termelési évre készül fel. Az átfogóbb átépítési munkák miatt a téli termelési szünetet a tervek szerint december 18-a és 2021. január 17-e között tartják. A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG március 17-én a koronavírus-járvány miatt megszakította a gyártást európai telephelyeinek nagy részén. Az intézkedés érintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát is, ahol a legtöbb területen szintén felfüggesztették a munkát március 20-a és április 28-a között. A cég közölte: a gyárban augusztus 2-ától visszatértek a három műszakos munkarendre, így teljes kapacitással készülnek a CLA Coupé, a CLA Shooting Brake és ezek Plug-in Hybrid verziói a világpiac számára, valamint az A-osztály és kompakt modelljeik Mercedes-AMG Performance verziói. Az augusztus 20-ával kezdődő hosszú hétvégére tekintettel 17-e és 23-a között szintén szünetelt a gyártás. A döntés során figyelembe vették a munkatársak szabadságtervezési igényeit, másrészt ezeken a napokon karbantartási munkálatokat végeztek. Tájékoztatásuk szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában október 23 és 28-a közötti néhány napon is szünetel a gyártás, szintén a nemzeti ünnepnek köszönhető hosszú hétvégét kihasználva. Ebben az időszakban is karbantartási és átépítési munkálatokat végeznek. A kecskeméti gyár több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. 2019-ben mintegy 190 ezer Mercedes-Benz kompakt autót állítottak elő. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2019-ben közel 3,7 milliárd eurós forgalmat ért el, amely az előző évhez képest 2,7 százalékos növekedést jelent. MTI

Az új sorozat életre hívója Rob Armstrong, az egykori Jaguar Forma-1-es csapat kereskedelmi igazgatója és Max Welti, aki a Sauber Forma-1-es csapatánál, a Lamborghini motorsport programjánál és a svájci A1 GP istállónál volt hasonló beosztásban. A motorsport.com információi szerint az új versenysorozat nyolc csapattal fog elindulni, csapatonként két-két autóval. Mindben 40 kWh kapacitású akkumulátor lesz, az összkerékhajtású kocsik teljesítménye eléri a 660 lóerőt. Az előzetes számítások szerint ez a teljesítmény 2,5 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulási időhöz lesz elegendő, ami már majdnem a ralikrossz Supercar autók szintje. Bár a versenygépek csőváza egységes lesz, a csapatok a karosszéria külső héját a saját elképzelésük szerint tervezhetik meg, és az akkumulátor-menedzsmentet is saját elektronikával oldhatják meg. Azonban az olyan rendszerek, mint a rajtelektronika, a kipörgésgátló vagy a brake by wire tiltva lesznek. Az első szezon nyolc versenyhétvégéből fog állni, ebből hármat Európában, hármat Kelet-Ázsiában, egyet az Egyesült Államokban és egyet a Közel-Keleten rendeznének meg. Nem klasszikus versenypályákon, hanem nagyvárosokhoz közeli ipari létesítményekben és parkokban zajlanak majd a futamok, az egy kilométeres pályákon a ralikrossz arénákhoz hasonlóan aszfalt és murvás burkolat, ugrató és joker-kör is lesz. Egy hétvégén 15 darab rövid, hatkörös futamot terveznek, kieséses rendszerben, az utolsó futam a döntő lesz a leggyorsabb pilótákkal.

Színes kollekció a reptéri kiállításon                                                       Fotó: Boros Jenő Eső nem számít Semmi nem tartja vissza a fanatikus Lada/Zsiguli tulajdonosokat attól, hogy ne emlékezzenek meg a márka félévszázados évfordulójáról, akár többször is. Utoljára éppen az Aeroparkban, melynek területén egyre izgalmasabb autósprogramokat szervez a Légiközlekedési Kulturális Központ. Az Ikarus találkozó után a Veterán Zsiguli Egyesülettel közösen tartották a szovjet-orosz márka autóinak randevúját Ferihegyen. A helyszínt nemcsak tágassága predesztinálja rendezvényre, hiszen a repülőtér népes járműparkjában is előfordultak Ladák, melyek Ferihegy életében is meghatározóak voltak, mert évtizedeken át a forgalmi előtér állandó járműveinek számítottak. Voltak köztük olyanok, melyek különféle földi szolgálatok használták, futárkocsikként személyzetet vagy különleges küldeményeket, például kutyákat, macskákat, vagy más élő állatokat szállítottak a repülőgépekhez. Szolgálati kombi                                                                                    Fotó: Boros Jenő Feltűnő festések A márkatalálkozón megjelentek, sőt külön térítés ellenében élményautózás biztosítva száguldoztak többek között rendőrségi, tűzoltósági, repülőtéri Ladák és különleges versenyváltozatok. Terveztek szépségversenyt, ahol magángyűjtők, restaurátorok, szerelők és autószeretők csodálhatták meg a járműveket. Volt néhány poénos modell, az egyik merkúri rendszámkeretes Lada kombi kipufogója például kályhacsőben végződött. Más Aeropark-i rendezvényekhez hasonlóan az autós márkatalálkozó idején is nyitva voltak a repülők, de most nem csak a TU és IL gépek, hanem a Ladák pilótafülkéjébe is be lehetett ülni. A látszólag egyforma kocsik sokban különböznek egymástól, különösen futásteljesítményük eltérő. Van, amelyik már túl van a félmillió kilométeren és jónéhány motorcserén, de van amelyik, még csak 22 ezer kilométert futott és mindene eredeti, sőt, rozsdafoltot sem találni rajta. Ciril betűs jelvény a 2108-ason                                                             Fotó: Boros Jenő Ritka Szputnyik A ritkaságok vagy nagyon drágán, vagy valamilyen családi kapcsolat, például örökség keretében kerültek jelenlegi gazdáikhoz. A mezőny legfiatalabbja, a 74 ezer kilométert futott még nem érte el a harmincéves veteránkort, vagyis csak 26 éves, de simán átmenne a vizsgán, mert nem csak karosszériája és motorja hibátlan, ráadásul megvannak eredeti szerszámjai és papírjai is. Egyébként is ritka darab, mert soha nem szerepelt a merkúri listán a Szamara Szputnyik nevű változat, melyet többnyire csak a nyugat-európai piacokon forgalmazták. Ez jól látszik külső karosszériaelemein, szélesítésein és látványosabb lökhárítóján, meg persze Lada feliratú hátsó prizmaelemén. A tábla nem sebességkorlátozó, hanem korjelző                                 Fotó: Boros Jenő Egy kis történelem Idősebbek még emlékeznek arra, fiataloknak már találós kérdés: mi az, amire öt évet kellett várni és kétévesen is újkori áráért lehetett eladni. Autó, amit Zsigulinak hívtak, és idén ünnepelte az ötvenediket. Togliattiban, a VAZ gyárban 1970-től készültek szovjet Fiatok, melyek alapjául a 124-es modell szolgált. Kívülről csak rejtett kilincseivel különbözött olasz rokonától a szovjet modell, szerkezetében azon több helyen is eltért: az útviszonyokhoz igazítva megemelték hasmagasságát és megerősítették futóművét, valamint OHC vezérlésű motort kapott. Ezzel a modellt szánta a szovjet vezetés népautónak, mellyel meg akarták oldani a társadalom mobilizálást, ami persze még évtizedeken át nem sikerült. Pedig már hatvanas években tárgyaltak a Volkswagennel, a Renault-val és Toyotával, végül a Fiat nyert, nem véletlenül, mert működött a kölcsönös elvtársi segítség a kommunista pártvezetők között, akik akkoriban az olaszoknál is erősnek számítottak. A drágább modellekről nem sajnálták le a krómdíszítést                      Fotó: Boros Jenő  Hatdarabos nullszéria Szóval nem véletlenül választották partnernek a Fiatot, mely az 1967-ben európai Év Autója díjat nyerő Fiat-124-est kínálta a szovjeteknek. Nyolcszáz ponton változtattak az olasz modellen, hogy jobban igazodjon a szovjet utakhoz és klímaviszonyokhoz, amik köztudottan szélsőségesek. Az 1200-as felülvezérelt motor korszerűbben számított az eredetinél, és előnyös volt az első és hátsó csavarrugós felfüggesztés, valamint a három centiméterrel megnövelt hasmagasság. A nullszéria hat autóból állt később még közel ötmillió gördült le a szalagról, igaz, többségben már Lada néven, a VAZ-2101-es 1982-ig készült, a 21011-es (1,3-as motor) még egy évig futott, a 21013-ast 1988-ig gyártották. Az utolsó klasszikus hátsókerékhajtású, a Lada 2014-es 2012-ben gördült le a szalagról az izsevszki gyárban. Tréleren utazott a kiállításra a versenyautó                                          Fotó: Boros Jenő Premier a Rákóczi úton 1971-ben igazi szenzáció volt, amikor a budapesti Rákóczi úton lévő Technika Házában bemutatták az első Zsigulit, a szerencsések hosszú sorbaállás után bele is ülhettek, a tehetősebbek és türelmesebbek később birtokolhatták is az új szovjet modellt, melynek ára nyolcvanezer forint volt, ami nagyjából egy pedagógus ötven havi bérének felelt meg akkoriban. A Zsigulik ellentételezésként Ikarus buszokat és kilincseket, valamint ablaktörlőmotorokat szállított a magyar ipar a Szovjetuniónak. 1971-től magyar rendszámmal is Az első Zsigulit 1971. nyarán dr. Kurcz Árpád vehette át, a villányi állatorvos 152 ezer kilométer után cserélte újra kocsiját. A százezredik Zsiguli ünnepi átadásakor, 1973. március 5-én már nem csak Csepelen, hanem Debrecenben is működött Merkur átadótelep, ahol nem mindig a sorszám alapján osztották az autókat. Az éves mennyiség 10-15 százalékát kivételezettek kapták: jogcím volt a Kossuth díj, az olimpiai bajnoki cím, de a legtöbbet az egyetlen párt, valamint a szakszervezeti és tanácsi apparátus kiemelt funkcionáriusai, rokonai kapták. Szóval akinek Zsiguli jutott, az nemcsak anyagilag állt jól. Kortársak a nagy madarak szomszédságában                                      Fotó: Boros Jenő Fogy a Lada-állomány A klasszikus Zsiguli és Lada különböző változataiból 17,5 millió készült, ebből egymillióra került magyar rendszám, ám az elmúlt évtizedben erősen fogyatkoztak az orosz autók. A KSH adatai szerint 1990-ben a hazai személyautó-állomány minden negyedik darabja Lada volt, ami akkoriban 572 507 darabot jelentett. 1995-ben már 451 488-ra, 2002-ban 295 088-ra csökkent a márka darabszáma, utóbbi már csak 13 százaléknyi volt a gépkocsiparkban. A KSH 2020. január elsejei adatai alapján a 33 414 Lada már kevesebb mint egy százalékot jelent, az állomány átlagkora pedig 26,6 év. Névmagyarázat A Zsiguli dombvidéken épült fel a Palmiro Togliatti olasz kommunista vezetőről elnevezett Volgai Autógyár, a VAZ, ahol először a nyugati exportmodellek viselték a volgai hajó, vagyis Lada nevet, később valamennyi termékre vitorlásos jelvény és név került. Alkalmi kiállítás a kalaptartón                                                             Igen, ez egy zománcozott kályhacső                                                             Fotók: Boros Jenő