1. LAERDAL-ALAGÚT (Norvégia) - 24,51 kilométer A Lærdal-alagút a maga csaknem 25 kilométeres hosszával nemcsak Európa, de a világ leghosszabb közúti alagútja is egyben. Az alagút Bergentől 200 kilométernyire, északkeletre található és Lærdal települést köti össze Aurlanddal. Az alagútban fut az E16-os út két sávja és egyben ez a Bergen és Oslo közti főútvonal egyik olyan szakasza, ahol nem kanyargós hegyi utakon át vezet az út. Építése 1995-ben kezdődött és 2000-ben nyitották meg a forgalom előtt. Annak ellenére, hogy Norvégiában számos alagútnál a költségeket útdíjak kirovásával teremtették elő, ezt nem alkalmazták ebben az esetben. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak, ezért négy részre osztották az alagút hosszát négy pihenőhely kialakításával. Amikor az alagútban fehér fény világít, akkor a pihenőhelyek kék és sárga fényekkel vannak megvilágítva, mely olyan hatást kelt, mintha napfény sütne ezeken a helyeken. Ezeken a pihenőhelyeken a sofőrök megállhatnak, pihenhetnek és felfrissülhetnek egy kicsit, mielőtt újra folytatnák az útjukat. Az alagútban nem alakítottak ki vészkijáratokat. Tűz, vagy baleset esetén számos biztonsági rendszabály lép életbe. "SOS" feliratú vészhívó telefonok lettek kihelyezve 250 méterenként, melyeken keresztül elérhetőek a tűzoltóság, rendőrség és a mentők központjai. Tűzoltó-készülékek találhatóak minden 125 méteren. Bármely esetben, amikor valaki használja az alagútban a biztonsági telefonok egyikét, akkor az alagútban a „Stop! Fordulj meg!” feliratok jelennek meg a kijelzőkön. Tizenöt olyan fordulóhelyet alakítottak ki, ahol kisebb teherautókkal, illetve buszokkal meg lehet fordulni. Az alagútba behajtó gépjárművekről fényképeket készítenek, melyek továbbításra kerülnek a Bergenben és Lærdalban található központokba. Az alagútban speciális kábeles megoldás segítségével tették lehetővé a mobiltelefonok használatát. A levegő nagyfokú tisztaságát kétféleképpen biztosítják: ventilálás és öntisztulás segítségével. Nagy teljesítményű ventilátorok gondoskodnak arról, hogy a szennyezett, füsttel teli levegőt kijuttassák a szellőzőnyílásokon keresztül a külvilágba. A Lærdal-alagút a világon az első olyan alagút, melynek levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg. A művelet során az alagútból származó szennyezett levegőből kivonják a nitrogén-dioxidot. Két nagy ventilátor vezeti ki a szennyezett levegőt, amelyeken elektrosztatikus szűrőket helyeztek el, melyek megtisztítják a szabadba távozó levegőt a portól és a koromtól. Norvégiában folyamatosan épülnek alagutak. Jelenleg a több mint 900 közúti alagút – amelyből legalább 33 tengeralatti – összesen mintegy 800 kilométer hosszan fut. 2. GOTTHÁRD-ALAGÚT (Svájc) - 16,4 kilométer A Gotthárd közúti alagút  az Alpokon áthaladó Zürich-Milánó útvonal részét alkotja, mely Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. A világon a második leghosszabb közúti alagút, hossza közel 17 km Göschenent és Airolót köti össze. A svájci A2-es, kétsávos félautópálya  halad át rajta. Ez a 25 legmagasabban fekvő európai hegyi közúti átkelők egyike, több mint 1000 méterrel a tengerszint felett húzódik. Sokáig a 2091 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1881-ben adták át,  majd ezt egy évszázaddal később ez a közúti autópálya-alagút követte. 2016-ban fejeződött be a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagút. A Gotthard közúti alagutat 1980-ban adták át a forgalomnak. Ez az építmény, melyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa   északi és déli része között. A létesítmény történetének szomorú oldalához tartozik, hogy 2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A további tragédiák megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő. Az alagúton naponta átlagosan 17 ezer jármű, ezen belül 3500 kamion halad át. 3. ARLBERG-ALAGÚT (Ausztria) - 13,97 kilométer A közel 14 kilométer hosszú Arlberg-alagút Vorarlberg és Tirol osztrák szövetségi tartományokat köti össze a tengerszint felett 1,318 méteres magasságban. Az Arlberg-hágó hágó alatt1884-ben   vasúti alagút, 1974-ben pedig közúti alagút épült. Ez utóbbin az S-16 számú Arlberg gyorsforgalmi út vezet át, mely a vorarlbergi Bludenz és a tiroli Zams városait, illetve az A14 és A12 autópályákat köti össze. Az Arlberg közúti alagutat 1974 júliusától 1978 decemberéig építették, és költségei 4 milliárd osztrák schillinget (kb. 300 millió eurót) tettek ki. Az alagutat óránként 1800 jármű áthaladására tervezték, és 4 szellőztető művet építettek bele. Az egyik központi kürtője 736 méter hosszú, amely a legmélyebb Európában. A földalatti építményben 43 ellenőrző kamera, 16 kiálló fülke és 8 csatlakozó alagút található. Az Arlberg-alagutat évente több mint 18 millió ember használja. Az alagúton évente mintegy 3 millió jármű halad át. Az átkelésért 11 euró útdíjat kell fizetni. 4. FRÉJUS-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 12,87 kilométer A Fréjus fizetős közúti alagút az Alpok északi részén, csaknem 13 kilométer hosszan köti össze Franciaországot és Olaszországot. A Fréjus-hegy alatt, a franciaországi Modane és az olasz Bardonecchia városai között fekszik, párhuzamosan halad a Frejus vasúti alagúttal, és az egyik legfontosabb hegyi közúti összeköttetés Franciaország és Olaszország között. A forgalomnak 1980-ban átadott alagúton naponta közel 5000 jármű halad át. A működés első 20 évében több mint 20 millió jármű használta. A Mont Blanc-alagútban 1999-benbekövetkezett balesetet követően a Fréjus-alagút biztonságát jelentősen javították. Szigorúan ellenőrizték a 70 km / h maximális sebességet és a 150 méteres  biztonsági követési távolságot is. Az alagút fel van szerelve a füst és lángjelzés legmodernebb eszközeivel.  Az út mentén 130 méterenként tűzcsapokat helyeztek el. Az alagútban 11 kiállóhely található, amelyek telefonkapcsolattal és hangszórókkal vannak felszerelve, és közvetlenül a biztonsági vezérlőhelyiséghez csatlakoznak. Ha a szellőzőcsatornák valamelyikében füstöt vagy tüzet észlelnek, akkor az adott szakaszt dupla tűzvédelmi ajtói automatikusan bezáródnak. Ezen felül olyan mérőeszközt helyeztek el az alagút két oldalán, amelyek jelzik, ha az áthaladó jármű hőmérséklete meghaladja a normális mértéket. 5. MONT BLANC-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 11,6 kilométer Az olasz-francia határon áthaladó Mont Blanc-alagút Courmayeur és Chamonix városokat, vagyis az olaszországi Aosta-völgyet és a franciaországi Haute-Savoie megyét kapcsolja össze. A maga csaknem 12 kilométeres hosszúságával 1965-ben ez lett az egyik fő alpesi közúti átkelő Európában. 1978-ig a világ leghosszabb közúti alagútjának számított, de akkor megépült Ausztriában az Arlberg-alagút (13,97 km), majd a hazai címét is elveszítette 1980-ban a Frejus-alagút (12,87 km) átadásával. Legmagasabb pontja  1.395 méter a tengerszint felett. 1965 és 2015 között körülbelül 70 millió jármű haladt át rajta. Az alagút történetének eddigi legsötétebb napja 1999. március 24-e. Ezen a napon egy belga kamion gyulladt ki az alagút közepén. A tűz átterjedt a rakományára, amely főleg margarin volt, ami 53 órán keresztül 1000 fokon égett.  A tüzet két nap alatt sikerült eloltani, de a hőmérséklet csak öt nap múlva tért vissza a szokásos állapotába. A baleset után az alagutat teljesen felújították, modernizálták és 2002-ben újranyitották. Az alagút szélesítését a helyi lakosok ellenállása miatt elvetették.  

A koronavírus miatt a világon mindenütt, így Németországban is súlyos helyzetbe kerültek a cégek. Hogy ne kelljen embereket elbocsátani, életbe lépett a Kurzarbeit intézménye, amely időközben Magyarországon is példa lett. A válság kezdetén még 7 millió német volt Kurzarbeiten, számuk fokozatosan csökken, az augusztusi adatok azonban azt mutatják, hogy a német ipar még messze van a normalizálódástól. Ennek egyik biztos jele, hogy a cégek 4,6 millió munkavállaló után igénylik az állami támogatást. Bajorország éllovas a Kurzarbeitben. Fotó: BMW A legtöbb ilyen dolgozó Bajorországban van, az egyik leggazdagabb német tartományban 990 ezren vannak Kurzarbeiten. A második legtöbb embert Baden-Württemberg tartományban regisztrálták, számuk 750 ezer volt augusztusban. Az autóipar, a beszállítók, a fém- és gépipar a leginkább érintettek, ezeknél a cégeknél vannak a legnagyobb számban Kurzarbeiten levő dolgozók - nyilatkozta a portálnak az intézet szakértője. 

Az ID.4 bemutatója gyorsan közeledik, az első járművek várhatóan még az év vége előtt kiszállításra kerülnek. A jövőben a Volkswagen ID.4 része lesz a kompakt SUV modellek világszerte bővülő szegmensének, a tervek szerint pedig az elektromos SUV gyártása és értékesítése nem csupán Európában, de Kínában, sőt később az Amerikai Egyesült Államokban is zajlik majd. A hasonló Volkswagen modellektől eltérően a jármű belső tere egy teljesen új karaktert tükröz, hiszen az elektromos hajtásnak köszönhetően is igen tágas beltérrel dolgozhattak a tervezők. Klaus Zyciora, a Volkswagen Csoport formatervezési vezetője tömören összefoglalta a sokoldalú SUV modell belső terének jellegét: „Kívül szabadság, belül pedig szabad tér”. Zyciora és csapata korábbi munkaköre során, a Volkswagen márka formatervezési vezetőjeként fejlesztette ki a jármű belterét. Véleménye szerint „az ID.4 új térélményt hoz kategóriájába, köszönhetően az új MEB (modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció) platformnak.” Jellegzetes SUV: nagy ajtónyílások , kényelmes, magas üléspozíció Már a beszállás is igazi élmény. Az ID.4 ajtókilincsei belesimulnak a karosszériába és elektromosan nyitnak. A vezető és az utasok is hatalmas ajtónyílásokon keresztül foglalják el helyüket a járműben és élvezhetik a magas üléspozíció nyújtotta előnyöket. A hátsó sorban ülők egy magasabb kategóriában szereplő, hagyományos SUV modell térkínálatát élvezhetik. A csomagok tárolása is könnyen megoldható, hiszen a csomagtartó alaphelyzetben, a hátsó üléstámlák függőleges helyzetbe állításával is 543 literes. Az ID.4 belső kialakítása az óriási térkínálatot hangsúlyozza: a külső formatervhez hasonlóan szintén áramvonalas és könnyed vonalvezetés jellemzi, a lényeges elemekre fókuszálva. A műszerfal lebegő hatást kelt, mivel nincs összekapcsolva az önálló elemként megalkotott középkonzollal. Nagyméretű, billenő (opcionálisan üvegből készült) panoráma napfénytető biztosítja az égbolt zavartalan látványát. Sötétedés után a háttérvilágítás beállításánál 30 színből választhatunk, hogy kiemeljük a jármű belterének elemeit. Klasu Zyciora hangsúlyozza, hogy a teljes kijelző és kezelési koncepció logikus felépítésű és átlátható, hozzátéve, hogy „az ID.4 intuitív működtetése új, elektromos könnyedséget visz a crossover SUV modellek kategóriájába.” Az ID. Light –a szélvédő alatt futó fénycsík - egy teljesen új elem minden ID. modellnél. Ez számos helyzetben támogatja a vezetőt a különböző színekben elérhető intuitív fényhatásaival. Ennek eredményeként az ID. Light jelzi a vezetőnek, hogy a jármű hajtásrendszere aktív és az autó nyitva vagy zárva van. Hangsúlyozza a vezetéstámogató és navigációs rendszerektől érkező információkat és jelzi a fékezési szándékot illetve a bejövő telefonhívásokat. A navigációs rendszerrel együttműködve az ID. Light segít a vezetőt finoman orientálni a forgalomban: villogásával a sávváltási javaslatot jelzi és figyelmeztetheti a vezetőt, ha az ID.4 rossz sávban közlekedik. Ülések: kiemelkedő kényelem állatmentes forrásból származó huzatokkal Az ID.4 első ülései egyaránt sportosak és kényelmesek. Az ID.4 1ST Max limitált darabszámú modellben – amely Németországban a piaci bevezetéssel párhuzamosan debütál – az ülések a német Egészséges Hátért Mozgalom (Aktion Gesunder Rücken - AGR) jóváhagyási pecsétjét viselik. Az ülések számos elektromosan állítható funkcióval rendelkeznek, az ágyékcsigolya támaszték pedig beépített masszázsfunkcióval bír. A felhasznált anyagok tovább fokozzák a kényelmes szalon érzetet. A két jövőbeni, limitált darabszámban készülő ID.4 modell teljesen állatmentes forrásból származó üléshuzatot kap. Ezek műbőr és ArtVelour anyagok kombinációjából készülnek majd, utóbbi egy mikroszálas anyag, amely közel 20 százalék újrahasznosított PET palackot tartalmaz. Az ID.4 1ST és az ID.4 1ST Max limitált darabszámú modellek belső terét a Platinum szürke és a Florence barna színek nyugodt, kifinomult árnyalatai határozzák meg. A kormánykerék, a kormányoszlop és a kijelzőnek illetve a vezérlő egységeknek az ajtókban található keretei a divatos Zongora fekete vagy a letisztult Elektromos fehér árnyalatokban érhetők el. Az élénk szín a jármű egész belső terében a futurisztikus jelleget és az egyértelmű formavilágot hangsúlyozza. A mobilitás jövője elektromos alapokon nyugszik. Éppen ezért a Volkswagen márka tizenegy milliárd eurót fordít 2024-ig az elektromos mobilitásra a “Transform 2025+” stratégiai terv keretén belül. Az ID.4, mint az első, tisztán elektromos Volkswagen SUV – az ID.3 után - a második modell az ID. modellcsaládon belül. Ez az új, egyedi termékcsoport a legújabb, amely kiegészíti a márka hagyományos modellkínálatát. Ennek keretében az ID. jelzés az intelligens formaterv, az azonosság és az előremutató technológia megjelölése. Az ID.4 2020. szeptember vége előtt ünnepli világpremierjét.  

Norbi a Formula.hu-nak elmondta a versenyhétvégeken Márti mindent alárendel az ő sikereinek, ezért most úgy gondolta, most töltsenek egy kis időt úgy együtt, hogy Márti kedvébe járjanak, akiről kevesen tudják, hogy hobbija a gyalogtúrázás és a fotózás. A Hotel Panoráma pedig ideális kiinduló pont mindkettőhöz - meséli mosolyogva a Révész Truck Racing Team versenyzője. Norbiékat már régi ismerősként, sőt inkább barátként fogadta a Hotel Panoráma tulajdonosa Harmati Péter egykori sikeres labdarúgó, az Eger SE tulajdonosa.    - Ahogy szoktuk vegán menüvel és az erdőre néző szobával kedveskedtünk Norbiéknak, ahol a legközelebbi szomszédaik az ősfáinkon lévő mókusaink - mondja Harmati Péter hozzátéve: azért egy kis jótékonyságra is meginvitálta a bajnokot.   - Éppen Norbiék ittléte alatt jelentettük be, hogy az általam irányított Eger SE focicsapata a Toyota Hering márkakereskedéssel új támogatót kapott, és ebből az ünnepi alkalomból úgy döntöttünk, hogy egy az egész csapat által dedikált focilabdát és mezt árverésre bocsájtjuk, aminek bevételéből az általunk is fontos célnak tartott állatvédelmet támogatjuk. Norbi elfogadta az Eger SE meghívását így részese volt ennek a számunkra fontos ünnepi alkalomnak, ahol a szurkolóinktól új becenevet is kapott: úgy fogalmaztak, "Kiss Norbi az autósport Puskás Öcsije."