Új Igazgatósági tagot választott az AutoWallis

2020.05.05.
Dévai Gábort nevezte ki új Igazgatósági tagnak az AutoWallis Nyrt. közgyűlése nevében eljáró Igazgatóság, ezzel hattagúra bővült a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett autós vállalatának vezető testülete. A szakember komoly tapasztalatokkal rendelkezik az autóipari szolgáltatói piacon: közel két évtizede vezeti a Wallis autókölcsönzéssel foglalkozó vállalatát, mely Magyarországon a Sixt autókölcsönző cég képviselője. Vezetése alatt a Sixt a magyar piacon domináns pozíciót szerzett: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az egyik legnagyobb piaci szereplő, és számos díjat, elismerést is szerzett a vállalat (High-Quality Service Certification, Business Excellence Award, Limousine Service Marketing Award, Superbrands Award). Dévai Gábor 2018-ban elnyerte a Wallis csoporton belül az Év Menedzsere díjat, 2019 óta a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége Felügyelőbizottságának elnöke. Szabadidejében szívesen sportol, négy gyermek édesapja. Dévai Gábor közgazdász MBA diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetemen szerezte, emellett pedig francia szakos nyelvtanári diplomával rendelkezik. 2019-ben a Neosys Coach képzés keretén belül coach vezetői képesítést is szerzett. A szakember angolul és franciául beszél. Pályafutását Svájcban és Luxemburgban kezdte a turisztikai szektorban, majd 2000-2002 között az Accor Pannonia Hotels központi értékesítési igazgatóságán corporate sales managerként, 2002-2003 között pedig a Hungarocamion kereskedelmi igazgatóságán regionális sales managerként dolgozott. 2003-ban a General Electric European Operations Services-nél operations managerként tevékenykedett. 2007-2013 között a Wallis Autóparkkezelő Kft. ügyvezetője volt, amely közel 2000 autó flottakezelést látta el a Sixt Leasing franchise jog égisze alatt, 2003 óta a Wallis Autókölcsönző Kft. ügyvezető igazgatója.
Címkék: 

A Porsche a koronavírus járvány miatt meghosszabbítja a garanciát

2020.05.05.
„Kiemelten fontos számunkra Ügyfeleink elégedettsége – ehhez az is hozzátartozik, hogy ilyen nehéz időszakban is kiemelkedő szerviz szolgáltatásokat nyújtsunk.” – magyarázza Daniel Schukraft, a Porsche AG vevőszolgálati vezetője. „Emiatt döntöttünk úgy, hogy világszerte egységesen vezetjük be ezt az intézkedést. Ügyfeleinknek nincsen semmi teendője, a Porsche Centrumok automatikusan figyelembe veszik a hosszabbítást." Fotó: Porsche Az új lejárati dátum a garancia eredeti lejáratától függ. Ha például 2020. március 20-án járt le új autó garanciája, akkor június 20-ig meghosszabodik. Amennyiben például 2020. május 15-én jár le, úgy augusztus 15-ig kitolódik a garancia. Az új autó garancia alapvetően legalább két évig tart az átadás napjával kezdve. A Porsche Approved garancia használt autókra vonatkozik, minimum 12 hónapos időszakra, opcionális hosszabbítással. A garanciák világszerte bármely Porsche Partnernél érvényesíthetők.
Címkék: 

Jóváhagyást kaptak a Scania tudományos alapú célkitűzései

2020.05.05.
A Scania a saját működéséből eredő szén-dioxid-kibocsátást ötven százalékkal csökkenti 2025-re, míg a termékei szén-dioxid-kibocsátását húsz százalékkal csökkenti ugyanebben az időszakban. „Mivel a mi iparágunkban a szén-dioxid-kibocsátás több mint kilencven százaléka azt követően keletkezik, hogy a termékek elhagyják a gyárainkat, muszáj ezt a kibocsátást is figyelembe vennünk. Az egyszerűen nem elég, ha csak arra korlátozzuk magunkat, hogy a saját kibocsátásunkat mérsékeljük. Ezért szorosan együttműködünk majd az ügyfeleinkkel, hogy kisebb éghajlatváltozási hatással üzemeltethessék tehergépjárműveiket, autóbuszaikat és ipari motorjaikat” – mondta a Scania elnök-vezérigazgatója, Henrik Henriksson. Fotó: Scania Az SBTi jóváhagyása igazolja, hogy a Scania célkitűzései összhangban állnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi legszigorúbb iránymutatással – 1,5 Celsius-fok az 1-es és a 2-es hatályossági kör számára. A Scania által kitűzött célok a vállalat működéséből származó közvetlen és közvetett kibocsátásokat egyaránt magukban foglalják (1-es és 2-es hatályossági kör), valamint a termékek használatával járó kibocsátásokat is (3-as hatályossági kör). „Gratulálunk a Scaniának az elkötelezettségéhez, hogy sürgősen megtette azt, ami szükséges az éghajlatváltozási válság kezeléséhez” – mondta Alexander Farsan, a Tudományos alapú célkitűzések nevű kezdeményezés (SBTi) egyik partnerénél, a WWF-nél a Tudományos alapú célkitűzések világszintű vezetője. „Ők az első nehézhaszonjármű-gyártó, akik kitűztek egy nagyratörő 1,5 Celsius-fokos célt az SBTi-n keresztül, és elkötelezték magukat, hogy nemcsak a saját működésükből, hanem a járműveik használatából eredő kibocsátást is csökkentik.” „A tudomány ma már világosan látja, hogy a jövőnk a Földön attól függ, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tudjuk-e tartani, amihez az kell, hogy tízévente felére csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. A tudományos alapú célkitűzések létfontosságúak ahhoz, hogy sikerrel járjunk ebben a törekvésünkben. A nehézsúlyú fuvarozás a társadalmaink gerince, és a Scania elkötelezettsége az éghajlatvédelem érdekében a tudományos alapú célkitűzések iránt a teljes értéklánca mentén nemcsak az éghajlatváltozási kockázatok csökkentéséhez járul majd hozzá, hanem egy erőteljes jelzést is küld majd a gazdaságon keresztül, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése valós feladat, nem tűr halasztást és beruházást jelent a jövőbeli versenyképességbe” – mondta Johan Rockström, a földtudomány professzora és Németországban a potsdami éghajlatkutató intézet igazgatója. Az elmúlt évek során a Scania jelentősen csökkentette a saját működéséből és a saját fuvarozási, illetve logisztikai tevékenységéből származó szén-dioxid-kibocsátást. A Scania azon is dolgozott, hogy üzemanyag-hatékonysági intézkedéseken keresztül minimalizálja termékei szén-dioxid-kibocsátását. A vállalat már több mint 25 éve az iparág legszélesebb kínálatát biztosítja a fosszilis üzemanyagok alternatíváival működő termékekből. 2019 szeptemberében a Scania bejelentette a tudományos alapú célok kitűzésére irányuló szándékát. Ezeknek a célkitűzéseknek a mostani jóváhagyása újabb fontos mérföldkövet jelent a fosszilis energiaforrásoktól mentes közlekedés felé vezető úton. „Függetlenül attól, hogy éppen egy válság kellős közepén vagyunk, mint most, vagy nem, nem kötünk kompromisszumot a fenntarthatóságot illetően. A Scania célja az, hogy élen járjon a fenntartható közlekedési rendszerre való átállásban, és mi továbbra is teljes mértékben elkötelezettek maradunk ez iránt” – mondta Henrik Henriksson.
Címkék: 

Kevésbé ismert modellek a ŠKODA AUTO 125 éves történetéből – A ŠKODA 990 „Hajaja”

2020.05.05.
A „kombinált gépjárművek”, röviden kombik, immár hagyományosan a ŠKODA modellpalettájának állandó tagjai. Előfutáruknak tulajdonképpen az L&K 110 típus tekinthető, amely a húszas évek közepén már cserélhető vagy kombinálható hátsó modullal is szerepelt a kínálatban – így munkanapokon a vállalkozás szállítójárműveként, míg vasárnap a családi kirándulások teljes értékű személyautójaként szolgálhatott. 1934-től a POPULAR sorozat 300 kilogramm hasznos teherbírású, könnyű haszongépjármű-változatai váltak annyira népszerűvé, hogy olyan ismert cégek is flottajárműként használták őket, mint például a Baťa vagy a Julius Meinl. A negyvenes évek végén a ŠKODA 1101/1102 „Tudor” műszaki alapjain az áruszállító karosszériák mellett a Station Wagon (STW) kombi is megjelent, amely jóval nagyobb üvegfelületein és gazdagabb felszereltségén túl mindenekelőtt variálható belterével tűnt ki: hátsó ülését lehajtva akár 1490 milliméter hosszú és 980 - 1390 milliméter széles csomagtérfelületet kínált. Sorozatgyártású változatát, amely Vrchlabí és Kvasiny gyáraiban gördült le a szerelőszalagról, számos prototípus előzte meg. 1953 tavaszától készült Vrchlabíban a tágas ŠKODA 1200 STW kombi, amelyet korszerűbb változatában 1201 STW jelzéssel egészen 1961 októberéig gyártottak. Utódja, a ŠKODA 1202 STW, az elkövetkező tizenkét év során a ŠKODA modellkínálatához tartozott. A ŠKODA legnépszerűbb kombijának azonban kétségkívül az OCTAVIA COMBI bizonyult, amelynek első prototípusa 1959 szeptemberében született meg, egy évvel később pedig már brnói premierjén vonzotta a tekinteteket. 1961 és 1971 között 54 086 példányban hagyta el Kvasinyi gyárát, s külföldön is keresetté vált, például az 1966-os év során gyártott teljes volumen figyelemreméltó 72 százaléka került exportra. 1997-től az OCTAVIA COMBI már a sorozat első modern generációjának tagjaként folytatta e sikereket. 1959 tavaszától a ŠKODA 1000 MB formájában az akkor már közel 65 esztendős vállalat történetének egyik legjelentősebb fejlesztését készítették elő Mladá Boleslavban. Az alvázas konstrukciót innovatív önhordó karosszéria volt hivatott felváltani, emellett szakítva az orrmotor-hátsókerékhajtás hagyományos koncepciójával – s a hatvanas évek elején világszerte kifejezetten korszerű megoldásként – a teljes hajtásrendszert az autó hátuljába helyezték át. Mindeközben új és korszerű, nemzetközi szinten is az élvonalhoz tartozó gyárlétesítmények épültek Mladá Boleslavban, ahol 1964 áprilisában legördült a szerelőszalagról az 1000 MB első lépcsőshátú változata. Kvasiny és Vrchlabí üzemeinek segítségével az 1963 és 1973 közötti mindössze tíz év alatt csaknem négyszeresére – 42 550-ről 162 208 járműre – sikerült bővíteni a ŠKODA márka éves termelési volumenét. A ŠKODA 1000 MB sorozatgyártású változatáig a 990 NOV projekten (Nový Osobní Vůz – új személygépkocsi) keresztül vezetett az út, amelynek fejlesztése 1959-ben vette kezdetét Mladá Boleslavban, s 1961 októberéig egy ötven prototípusból álló sorozat készült belőle. A zárt, négyajtós lépcsőshátú karosszéria különféle változatai mellett a későbbi ŠKODA 1000/1100 MBX sorozatgyártású modellhez hasonló, felső B-oszlop nélküli alternatív négyajtós változatokon is dolgoztak. Prototípusként egy nyitott, 2+2-üléses, farmotoros ŠKODA 990/991 roadster is született. 1963 februárjában fejeződött be az ötvendarabos NOV-sorozat 34-es sorszámú prototípusának átalakítása, amely során egy több mint 31 ezer kilométert futott lépcsőshátú modellt kombivá építettek át. A konstruktőrök itt elsősorban azon műszaki problémával szembesültek, hogy a farmotor ez esetben a csomagtérpadlózat alá esett, a soros négyhengeres aggregát így fekvő helyzetben, hengerfejével balra kapott helyet. E beépítési pozíció ihlette a „Hajaja” becenevet, vagyis a rádiós estimesék sorozatának címét. A motor jobb oldalán vízhűtőt helyeztek el, mivel külföldi vetélytársai hasonló konstrukciójú modelljeitől eltérően a ŠKODA nem léghűtést alkalmazott. A csomagtartó felfelé nyíló, felső helyzetében fémrúddal rögzíthető csomagtérajtón keresztül tárult fel, s a 4150 milliméter hosszú, 1620 milliméter széles és 1400 milliméter magas kombiban akár 1600 milliméter hosszú tárgyakat is szállíthattak. A 2400 milliméteres tengelytáv megegyezett a lépcsőshátú alapmodellével. A motor a hajtott hátsó tengely mögötti elhelyezése a jármű elejében egy második csomagtartó kialakítását is lehetővé tette, amely egyben a biztonsági gyűrődőzóna feladatát is ellátta. Az összesen 380 kilogramm terhelhetőségből a négy személy egyenként 75 kilogramm tömegét levonva 80 kilogramm maradt a csomagok számára. A 811,5 kilogrammos saját tömeg 61 százaléka jutott a hátsó tengelyre, míg teljes terhelés mellett ez az arány 59,5 százalékra csökkent. Az 1963 májusa és júniusa közötti háromhetes tesztprogram során a prototípus mintegy hétezer kilométert tett meg, s 74 kilométer/óra átlagsebesség mellett 100 kilométerenként 7,6 literes üzemanyag-fogyasztást mértek. A 988 köbcentiméteres, 4650-es percenkénti fordulatszámnál 42 lóerőt (31 kW) produkáló, négyhengeres erőforrással 115 kilométer/óráig gyorsulhatott a „Hajaja”. A jármű előnyei között szerepelt tágas beltere és két csomagtartójának bőséges térfogata, míg hátrányaként hátsó csomagtérpadlózata alatti, bonyolult motorbeépítése jelentkezett, ami jelentősen megnehezítette a karbantartást, de a szűk hely miatt a négyhengeres motor hűtésével is adódtak problémák. Ezért is született végül az a döntés, hogy a kombit nem veszik fel a modellprogramba, s a ŠKODA inkább a rendkívül sikeres lépcsőshátú 1000/1100 MB sorozatgyártásának beindítására összpontosított. 1964 és 1969 között 440 639 darabot szállítottak ki belőle az ügyfeleknek, s egyetlen további változataként csupán a felső B-oszlop nélküli, tetszetős megjelenésű, kétajtós 1000/1100 MBX (1966 - 1969: 2517 kiszállított példány) készült. A praktikus kombimodell iránti vásárlói igények kielégítésére egészen 1971-ig az OCTAVIA COMBI szerepelt a gyártási programban. A valaha készült egyetlen ŠKODA 990 „Hajaja” prototípus ma a Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum kiállítási gyűjteményét gyarapítja.  

A koronavírus első német cégáldozata

2020.05.05.
A cég élére azt követően neveztek ki csődbiztost, hogy a befektető keresés kudarcot vallott. Ennek ellenére abban bíznak a vállalkozásnál, hogy szerkezetátalakítással még meg tudják menteni a céget. Fotó: Veritas A Veritas világszerte 4400 embert foglalkoztat, közel felét Németországban. A német honlap cikke nem tér ki arra, hogy a csődhelyzet mennyire érinti a külföldi érdekeltségeket. A Veritas az egyik legrégebbi német cég. Gyökerei 1849-re nyúlnak vissza, s német földön ők kezdték el először a kaucsuk feldolgozását. A cég fizetésképtelensége egyértelműen a koronavíros okozta válságra vezethető vissza. Megrendelései megszűntek, új befektetők pedig ebben a helyzetben nem tolongnak, hogy a céget megmentsék.  
Címkék: 

MGE: áprilisban feleannyi új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy éve

2020.05.04.
A szervezet májusban is elképzelhetőnek tart hasonló mértékű visszaesést. Az MGE felhívta a figyelmet arra is, hogy a használt autók behozatala továbbra is emelkedik, az egyesület szerint a korszerűtlen és idős, környezetszennyező import megállítása egyre kevésbé tűr halasztást. Fotó: Suzuki  Idén áprilisban 160 új nagyhaszonjárművet állítottak forgalomba a tavaly áprilisi 625 után. A visszaesés itt a legnagyobb, ez mutatja, hogy az autós szakma milyen mély válságba került - hangsúlyozta értékelésében az egyesület. A nagyhaszonjárműveknél csökkenő trenddel számolnak a sofőrhiány és a dráguló működési körülmények miatt is. A motorkerékpároknál volumenében még mindig alacsony a forgalomba helyezés, de az MGE szerint bizakodásra ad okot, hogy egyelőre nincs visszaesés. Áprilisban 417 új motorkerékpárt állítottak forgalomba. Az MGE áprilisban módosította 2020-ra vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 155 000 helyett csak 118 000 személygépkocsi forgalomba állítására látnak esélyt az idén. A kishaszonjárműveknél már nem 26 000, hanem 22 000, a nagyhaszonjárműveknél pedig 4500 helyett 2300 új forgalomba helyezésre számítanak.

Veszélyesebb a képernyőnyomkodás, mint a részegség

2020.05.04.
Az okostelefonok és egyéb okoseszközök elterjedésével egyre több figyelem felhívó kampány indult, hogy ne telefonozzunk vezetés közben. Mostanra talán mindenki tisztában van vele, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha csak egy pillanatra is nem az útra figyelünk, hanem a telefonunkra, és ez nyilván hatványozottan rosszabb, ha esetleg hosszabb szövegek bepötyögésére készülünk. Ha a tekintetünk nincs az úton, akkor nem csak a fékúttal, de az elképesztően romló reakcitóidővel is számolnunk kell. Ne tegyük! Ne nyomkodjuk a telefonunkat az autóban, és ne nyomkodjuk az egyéb, gyárilag beépített képernyőket sem, ugyanis azok nem kevésbé veszélyesek. Erre világított most rá az IAM RoadSmart egy új tanulmányában, amiben a sofőrök reakcióidejét figyelték. Autópálya tempónál ugyanis nagyban befolyásolja a reakcióidőnket, ha a fedélzeti rendszerekre figyelünk a forgalom helyett. Mi több, egész pontos számokkal szolgált a tanulmány: állításuk szerint 4-5 autónyi hosszúsággal növekszik meg a féktávunk, ha az infotainment kijelzőjét nyomkodjuk. A kutatás alatt a sofőrök tekintetét is figyelték. Ami a sofőrök szerint csak egy pillanat műve volt, az a valóságban 16 másodpercnek felelt meg – ennyi ideig nem tartották a szemüket az úton. Ez a szakértők szerint 500 métert jelent 112 km/h-s sebesség esetén. Tehát két gombnyomás a központi kijelzőn, az félkilométer figyelem kimaradást jelentett. Ezzel állítólag veszélyesebbnek számít az olyan tükrözési alkalmazások használata, mint az Apple CarPlay vagy az Android Auto, mint egy gyors SMS írás. „A sofőr figyelmetlenség az európai autóbalesetek harmadát adják jelenleg.” – tette hozzá Neil Greig, az IAM RoadSmart kutatásvezetője. „Amíg a korábbi tanulmányok azt várták az Apple CarPlay-től és az Android Autotól, hogy jobban teljesítenek majd, mind a hagyományos gombok és tekerők, addig a tanulmányunk ezt erősen megkérdőjelezi. A legfrissebb programok használhatósága és fejlesztési folyamata meglehetősen eltér a várttól, ennek is köszönhető, hogy a korábbi kimutatások nem egyeznek meg a valósággal. Bármi, ami eltéríti a sofőr szemét és tudatát az útról, rosszat tesz a közúti biztonságnak.” Számaikat tesztekkel is alátámasztották: a sofőröknek háromszor kellett ugyanazon az útvonalon végighaladni, hogy meg tudják állapítani, mennyire komoly befolyást jelentenek a tükrözésre alkalmas applikációk a figyelmünkre. Míg az egyik menet során csupán a vezetésre figyeltek, addig másodjára már a hangvezérlést használták, míg végül, a harmadik menetben már billentyűzeten írtak. Mindkét metódus meglehetősen veszélyesnek bizonyult, de közülük is kimagaslóan rossz adatokat produkált a kézzel pötyögés. Több mint 50%-kal lassabb reakcióidőt mértek azoknál, akik a két említett tükröző applikációt is nyomkodták vezetés közben. Például lassabb volt a reakció idő egy zeneszám kiválasztása során a Spotifyban, mintha SMS-t írt volna a sofőr. Mi több, egyetlen gombnyomás is 12 másodpercnyi figyelemvesztést jelentett, miközben a tanulmányban résztvevők ezt kb. 5 másodpercre tippelték. Ezért a kutatók azt ajánlják, hogy ha szeretnénk is használni a gyárilag beépített infotainment rendszert, akkor inkább a hangvezérlést használjuk, mint kézzel pötyögjünk. Ami persze jól hangzik, de sajnos számos országban nem érhető el, vagy csak részleteiben használható ez a funkció. Nem valós igény, hogy egy magyar felhasználó német akcentusú angollal üzemelje az autója szórakoztató elektronikáját – ahogy az manapság elvárás a legtöbb rendszerben. Persze abban a kutatóintézet is egyetért, hogy a legjobb az, ha indulás előtt beállítunk mindent, így vezetés közben csak az útra koncentrálhatunk. Az autógyártók úgymond bevédték magukat, ugyanis számtalan üzenet érkezik ezeken a digitális felületeken, hogy a képernyő babrálása elvonhatja a figyelmünket az útról. Viszont ezzel éppen azt érik el, hogy még tovább kényszerülünk a kijelző felületet figyelni, ugyanis még egy üzenetet is el kell olvasnunk, majd jóvá kell hagynunk, és csak utána kereshetjük meg az információt, amire szükségünk volt. Persze erre az az egyszerű megoldás, hogy az autó álló helyzetében kell mindent előre beállítani, de tegyük a szívünkre a kezünket, mind változtattunk már célállomást a navigációban vezetés közben.  

Nagyobb, erősebb hibrid hajtás kerül a Lexus LS-be

2020.05.04.
A Lexus LS zászlóshajó 2017-ben bevezetett, ötödik generációja több szempontból úttörőnek számított az 1989 óta gyártott modellcsaládban. Először kapott V6-os motort, hibrid kivitele pedig nemcsak lítium-ion akkumulátorával nyitott új korszakot, hanem különleges Multi Stage erőátvitelével is, amely a hibridek történetében először tíz, gondosan megválasztott áttétellel nyújt élvezetes vezetési élményt. Az LS 500h a fejlesztéseknek köszönhetően dinamikusabban gyorsít (5,2 v. 6,3 mp), mégis számottevően takarékosabb (7,1 v. 8,6 l/100 km), mint közvetlen elődje, az 5.0 literes V8-as benzinmotorral szerelt LS 600h1. Technológiai és élvezeti szempontból egyaránt első osztályú tehát az új hajtáslánc, mégis voltak ügyfelek, akik nehezen barátkoztak meg a hengerszám-csökkentés gondolatával. A Lexus most a jelek szerint kiengeszteli őket: a japán Mag-X folyóirat úgy tudja, a következő modellfrissítés alkalmával visszatér a nyolchengeres hibrid a kínálatba. Egyelőre nem tudni, hogy a korábban alkalmazott – és a belpiacos Toyota Century luxuslimuzinban jelenleg is szolgálatot teljesítő – 2UR-FSE blokk köré épített hibrid hajtásláncot hozza vissza finomított formában a Lexus, vagy egy vadonatúj V8-as hibrid egységet fejlesztenek Nagojában. Korábbi hírekből már tudható, hogy a 2022-re előirányzott modellváltás alkalmával a Lexus felső kategóriás szabadidőjárműve, az LX is rálép a hibrid ösvényre, ami kifizetődőbbé tenné egy új csúcs-hibrid egység kifejlesztését. Ha így történik, az új motor jó eséllyel annak az ikerturbós nyolchengeresnek lesz a rokona, amelyet az LC F sport-luxuskupéval hoznak egyre gyakrabban összefüggésbe. Annak feltételezett 600 lóerős teljesítményére egyáltalán nincs szükség az LS-ben, így a mérnökök a jobb gázreakciók és a nagyobb nyomaték szolgálatába állíthatnák a turbófelöltést. Nem a nagyobb hibrid lesz azonban az LS jövőre érkező modellfrissítésének egyetlen jelentős újdonsága. A japán sajtóban megjelent, álcázott prototípust ábrázoló fotón (megtalálható a képgalériában) jól látható, hogy módosul a fényszórók vonalvezetése, illetve a 2. szintű autonóm mobilitási funkciókat kiszolgáló szenzorcsoportok is észrevehetők a hűtőmaszkban, valamint az első kerék mögött. Mindez nem okoz meglepetést, annál inkább az a feltételezés, hogy az LS lefelé is bővíthetné hibrid palettáját. A végleg búcsúzú GS szedán kisebbik hibrid variánsának (GS 300h) hajtáslánca pont megfelelne erre a célra – az is biztos ugyanakkor, hogy egy 2.5 literes, négyhengeres motorral szerelt, 220 lóerő körüli teljesítményű luxuslimuzinnak jóval szűkebb volna a piaca, mint akár a V6-os, akár a V8-as változatnak.
Címkék: 

Különleges alumínium technológiával nyert szakmai díjat a Toyota

2020.05.04.
Az alumínium hengerfej öntésére szolgáló, világelső technológiájával nyerte el az Okocsi Emlékalapítvány rangos kitüntetését, az Okocsi Emlékdíjat a Toyota Motor Corporation. A japán fizikai és vegyi kutatóintézet harmadik igazgatójáról, Dr. Okocsi Maszatosiról elnevezett elismerést 1954 óta minden évben azoknak a magánembereknek, illetve szervezeteknek ítélik oda, akik olyan, kimagaslóan innovatív technológiákat fejlesztettek ki, amelyek ténylegesen pozitív hatással lehetnek a gyártási folyamatokra, valamint az érintett iparágakra.  A Toyota által kidolgozott, díjnyertes technológia egyfelől javítja a belsőégésű motorok teljesítményét, másfelől egészségesebbé teszi a gyártási környezetet. Ma, amikor az autóipar folyamatosan szénlábnyomának csökkentésére törekszik, kulcsfontosságú, hogy minél jobb hatásfokon üzemelő erőforrásokat fejlesszenek és gyártsanak. Ebben fontos szerephez jut a motorok hőháztartásának optimális fenntartása, azaz az égéstér környezetének minél hatékonyabb hűtése. Ezt a célt szolgálják például a hengerfejben kialakított hűtőjáratok, amelyek kivitelezése során pontosan kialakított homokmagot helyeznek az öntőformába, majd azt körbeöntik alumíniummal, végül az öntvény megszilárdulását követően rezegtetéssel távolítják el az üregekből a homokot. Ezt a homokmagot a hagyományos eljárásban fenol-formaldehid gyantával stabilizálják, ami azonban a gyártás során erőteljes gázképződéssel távozik: ezt az egészségkárosító gázt nagyteljesítményű szellőzőrendszerekkel kell elvezetni a munkaállomásról. Korábban történtek már környezetileg kompatibilis próbálkozások a fenolgyanta kiváltására. Ezek a szervetlen kötőanyagok azonban sem a megfelelő hűtéshez elengedhetetlen, finom és precíz csatornakialakítást, sem a homok újrahasznosítását nem tették lehetővé. A Toyota és partnere, a Sintokogio Ltd. ezzel szemben nátrium-szilikáttal keverte a homokot. Ez az eljárás egyrészt egy százalék alá csökkenti a munkakörnyezet szagterhelését, azaz feleslegessé teszi a kibocsátott levegő elszívását és semlegesítését. Másrészt a gyártási folyamatot is tökéletesebbé alakítja: míg a fenol-formaldehid gyantával kevert homok nem eléggé képlékeny, ezért nem alkalmas bonyolult, finom csatornarendszerek kialakítására, a nátrium-szilikátos elegy habszerű állagának köszönhetően sokkal precízebb öntvénykialakítást tesz lehetővé. A folyamat járulékos előnye, hogy a homokmag alacsonyabb hőmérsékleten gyártható, azaz csökken a gyártási folyamat egészére vetített CO2-kibocsátás. A Toyota már ezzel az innovatív eljárással készítette azokat az új generációs hibrid hajtásláncokban alkalmazott benzinmotorokat, amelyek 41 százalékos termikus hatásfokukkal maguk is világelsőnek számítanak. A Toyota idén 12. alkalommal nyerte el az Okocsi Emlékdíjat; legutóbb 2017-ben, a Toyota Prius gyártásához kidolgozott különleges fényezési eljárással érdemelték ki a szakma elismerését. A teljes folyamatot újragondoló megoldás eredményeként 40 százalékkal csökkentették a gépek és berendezések mennyiségét (azaz a műhelyet kompaktabbá, a folyamatot gyorsabbá tették), valamint 32 százalékkal mérsékelték a fényezési folyamat CO2-kibocsátását.
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója