A Datahouse újautó-eladási statisztikái alapján 2018-ban Magyarországon 19.292 Suzuki személygépkocsit regisztráltak, ami az összes forgalomba helyezett személyautó 136601 darab 14,1229% százaléka. A teljes piac 17,5%-al bővült, ezen belül a Suzuki volumen alapon 27,24%-al, s ezzel a növekedéssel húzta felfelé a személygépkocsi piac eredményeit. Így 2016 és 2017 után, zsinórban harmadszor is rekord értékesítéssel zárta az évet a Suzuki itthon. A márka magyarországi piaci részesedése a 2017-es 13,04 százalékról 14,1229 százalékra emelkedett a 2018-as esztendőben, vezetve a teljes hazai személygépkocsi piacot. A 2015 tavaszán bevezetett és a 2018 szeptemberében megújult Vitara 21,8 százalékos szegmens-részesedésével verhetetlen: toronymagasan vezette a sport-szabadidő (SUV) kategóriát és ezzel együtt a személyautók mezőnyét az elmúlt esztendőben is. A modellből 2018. január 1-je és december 31-e között 11.127 -et regisztráltak. Nagyon szépen teljesített a középkategóriában a másik itthon gyártott modell, az SX4 S-CROSS is, amely egyre kedveltebb mind a privát, mind pedig a flotta vásárlók körében. Az év végéig összesen 4982 kelt el belőlük Magyarországon, így 13,05 százalékos piacrészesedéssel a 2.helyen áll a C szegmensben. A teljes személyautó piacon a TOP 3 modellben élen a Vitara, 3. helyen pedig az S-CROSS áll. A „SUZUKI NEXT 100” üzleti terv keretében megújult, Japánban gyártott Swift Sport mutatkozott be nyáron nagy sikerrel Magyarországon. A további, szintén nem Esztergomban készült, de Magyarországon is forgalmazott Suzuki típusok közül a Swiftből 1302, az Ignisből 559, Balenóból 765, Jimnyből 47, valamint Celerióból 510 darabot adtak el 2018 folyamán. A B szegmensben szereplő Swift, Ignis és Baleno együttes piacrésze 12,55%. A kereskedelmi szempontból kiemelkedően sikeres esztendő eredményei a Magyar Suzuki értékelése szerint azért is adhatnak külön okot a büszkeségre, mert a 2018-ban életbe lépett, új emisszió-mérési eljárás hatásaként átalakuláson ment keresztül az európai és természetesen a hazai autógyártás is. A szigorítás következményeként az év utolsó negyedében csökkent a forgalomba állított autók száma az Európai Unióban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A márka globális modelloffenzíva programjával sikerrel vezette be új modelljeit, miközben a hazai gyártású típusok népszerűségét fenntartotta, sőt a megújult Vitarával, a Magyarországon legnagyobb darabszámban értékesített modellel tovább fokozta. Mind több cég választja a márkát cégautónak munkavállalói részére, így a Suzuki egyre erősebb konkurenciát jelent a hagyományos flotta márkák számára. A vállalat tehát 2018-ban is oly módon tudta bővíteni flottaeladásait, hogy közben eredményesen megőrizte piacvezető szerepét a magánvásárlók körében

A Toyota a társadalmi felelősségvállalás számos területén aktívan képviselteti magát, ennek egyik kiemelt területe az olimpiai és a paralimpiai mozgalom támogatása. Amellett hogy a Toyota a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) mobilitási partnere, az egyes országok olimpiai válogatottjait is támogatja, így például a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) platina fokozatú támogatója is, de ugyanígy partnere az amerikai válogatottnak is. Ez utóbbi tényre igyekszik felhívni a figyelmet meglehetősen vicces formában az az amerikai Toyota kisfilm, amely a humor mellett egy rendkívül fontos üzenetet, a tolerancia fontosságát is közvetíti. Az emlékezetes videót még év elején osztotta meg a japán autógyártó, azonban igazán csak most kapta fel a közösségi média, talán mert az ünnepek közeledtével fogékonyabbak vagyunk az értékes gondolatokra. A film mindenesetre olyan felállással indul, ami akár a karácsonyi asztanál egy a vidám családi hangulatban elmesélt vicc alaphelyzete is lehetne: van a rabbi, a pap, az imám és a buddhista szerzetes…a folytatáshoz azonban meg kell nézni a videót, érdemes: https://www.youtube.com/watch?v=76XBys_HXq4

Jóllehet szélesebb körben még kevesebbet olvashatunk róla, mint a slágertémának számító akkumulátoros elektromos hajtásról, vagy napjaink legnépszerűbb zöld meghajtásáról, a külső töltést nem igénylő, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtásról, sok iparági és energetikai szakértő egyetért abban, hogy a jövő abszolút zöld energiahordozója a hidrogén lehet, amely forradalmasíthatja majd a közúti, vízi, vasúti és légi közlekedést egyaránt, de új alapokra helyezheti a létesítmények energiaellátását is. Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan következhet be a hidrogén áttörés és köszönthet be a hidrogén alapú társadalom, a 18 vezető globális autógyártó és energetikai szolgáltató vállalat által megalapított Hidrogén Tanács ugyanakkor egyértelműen azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a politikai döntéshozókkal és a felhasználókkal egyaránt a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó jelentette előnyöket. A hidrogén autóipari alkalmazásának élharcosa a területen legelőrehaladottabb fejlesztéseket magánnak tudó Toyota és prémium márkája, a Lexus: a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott japán autóipari óriás már nem csupán sorozatgyártott, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás személyautót (Mirai), de a technologiával meghajtott buszt (Sora), teherautót (Portal) és targoncát is kínál, miközben támogatja a hidrogén vasúti, légi és vízi közlekedésben történő fejlesztését célzó projekteket is. Utóbbira kiváló példa a tökéletes zöld körforgást megvalósító Energy Observer elnevezésű yacht, amely éppen a Föld megkerülését célzó 6 éves expedíción vesz részt. A Toyota ráadásul a technológia mihamarabbi széleskörű elterjedését segítendő mintegy 5.600 a hidrogén üzemanyagcellás meghajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg versenytársaival ingyenesen. Az, hogy mennyire reális az Autovista olvasóinak várakozása, miszerint már 10 éven belül ez a meghajtás lesz a legnépszerűbb az új autók vásárlóinak körében, persze fogós kérdés, gyors elterjedésének igazából csak a szükséges infrastruktúra kialakításának üteme szab határt. Jelenleg Európában közel 100 nyilvános hidrogén töltőállomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-al számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogén kút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már többezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1.150 hidrogén kút megnyitását tervezik 2030-ra. Hidrogén üzemanyagcellás vonat „Egy hidrogén töltőállomás kialakítása ma mérettől és helytől függően 300.000 Euró és 2 millió Euró közötti összegbe kerül, a költség ugyanakkor folyamatosan csökken, amire hatással van az is, hogy a hidrogént központilag, utólagos elosztás mellett, vagy helyben állítják elő. Hatalmas előny ugyanakkor, hogy egy hidrogén töltőállomás kialakítása alapesetben nem igényel az elektromos töltőhálózathoz hasonló teljesen új, önálló infrastruktúrát, Nyugat-Európában számos példát találunk a meglévő töltőállomás átalakítására, egy (vagy több) új hidrogén kiállással való kiegészítésére.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője. A szakember arra is rámutat, hogy a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle) megtankolása nagyon hasonlóan történik a mostani benzin és dízel üzemű autók tankolásához, és miközben épp úgy 2-3 percet vesz igénybe, a hatótáv is hozzájuk hasonlóan 500-1000 km is lehet, ami rendkívül vonzó alternatívává teheti őket az akkumulátoros elektromos autókkal szemben, ezért a következő évtized közepére könnyűszerrel akár tízszer annyi FCEV is gazdára találhat évente, mint ma. „Az akkumulátoros elektromos autók területén természetesen áttörést hozhatnak majd a következő évtized elején a szilárdtest akkumulátorok (ezek fejlesztésének vezető szereplője szintén a Toyota), amelyek alkalmazása révén drasztikusan csökken majd a töltési idő és növekszik a hatótáv, az infrastruktúra és a megnövekedett hálózati terhelés problémája azonban továbbra is fennmarad.” – mutat rá Varga Zsombor. A szakember úgy véli, a következő évtized közepére a jelenleginél sokkal meghatározóbb szerep vár mint az akkumulátoros elektromos, mind a hidrogén üzemanyagcellás technológiára a tisztán robbanómotoros üzemű (benzines, és főként a környezetszennyező dízel) hajtások visszaesése mellett, ám a legnépszerűbb zöld meghajtást még továbbra sem ezek, hanem mostani helyzethez hasonlóan a benzines és elektromos hajtást kombináló hibrid elektromos autók jelentik majd. A nem elhanyagolható különbség az lesz, hogy míg ma a hibridek még csak a teljes újautó értékesítés valamivel több, mint 5%-át teszik ki Európában és az eladások zömét még továbbra is a benzines és kisebb mértékben az utóbbi években mélyrepülést bemutató dízelek teszik ki, addig a következő évtized közepére már a hibridek képviselik majd a fő csapást. „2025-re a világ vezető autógyártójának számító Toyota már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), és egyre több autógyártó jelent be minket követke hasonló ambíciókat. Szemben az idei több mint 1,5 millióval 2030-ra évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számolunk, amiből 1 millió lehet zéró károsanyagkibocsátású (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modell. A teljes értékesítésünk zéró emisszójúvá tételét 2050-re várjuk, ám a zöld értékesítések felgyorsulásával és az ezt célzó szabályozások szigorodásával ez akár hamarabb is bekövetkezhet.” – avat be Varga Zsombor. A szakember arra is rámutat, hogy az újautó értékesítések zöldülésében a magánvásárlók ezirányú preferenciája mellett meghatározó szerepe van a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulásoknak, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25%-a, 2025-re 50%-a, 2030-ra pedig 100%-a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművekből álljon. A világszintű újautó vásárlásoknak ugyanis mintegy felét teszik ki a vállalati flották részére történő értékesítések, így egy ilyen mérvű elmozdulás, ha egyre több vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, érzékelhetően felgyorsíthatja az újautópiac zöldülését. Az Autovista olvasóinak várakozása egyelőre tehát kissé túl optimistának tűnnek, hiszen tíz éven belül, 2028-ra azzal számolnak, hogy az újautó eladások 73%-a részben vagy teljesen elektromos lesz: 28% hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV), 18% akkumulátoros elektromos (BEV), 18% hibrid elektromos (HEV) és 9% hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos (PHEV). Varga Zsombor azonban emlékeztet arra, hogy az autógyártók azokat az autókat gyártják majd, amelyekre van igény, így az Autovista olvasók várakozása akár önmegvalósító is lehet: ha valóban ekkora igény mutatkozik majd az alternatív hajtású autókra, akkor a többi gyártó is követi majd a Toyotát és a Lexus kínálata és értékesítése drasztikus zöldítésében. „A Toyota európai értékesítéseit már most mintegy 50%-ban a környezetbarát hibrid elektromos autók teszik ki, míg a Lexus esetében ez az arány meghaladja a 98%-ot. Ez a két márka kínálja a világ legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját (világszinten 36, Európában 20 modell), és nem csupán a világ hibrid értékesítéseinek közel 80%-át jegyzi, de egyben a világ legnépszerűbb hibrid (Toyota C-HR), plug-in hibrid (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogén üzemanyagcellás (Toyota Mirai) autóját is, a szilárdtest akkumulátorok térnyerésével pedig csupán idő kérdése hogy a világ legnépszerűbb akkumulátoros elektromos autója is Toyota legyen. Számos versenytársunk szintén gőzerővel növeli kínálatában a részben, vagy teljesen elektromos modellek számát, értékesítéseikben ez azonban jelenleg csak korlátozottan köszön vissza. Amennyiben azonban azzal szembesülnek, hogy a piac ezeket a modelleket keresi, ők is fel fogják pörgetni zöldautó termelésüket és eladásaikat, amivel együttesen hatalmas lépést tehetünk a klímavédelmi célok teljesüléséért, még akkor is, ha a világszintű CO2 kibocsátás csupán egyötödéért felelős az közúti közlekedés.” – hívja fel a figyelmet Varga Zsombor.

Sikeresen leküzdették a 2008-ban kitört válságot, s túl vannak a generációváltáson – hangzott el a csarnokavató átadóján. Az egykori Jankovits Hidraulika – sokan még mindig így ismerik Győrben, - újabban a külföldön jól értelmezhető Engineering név társul a család neve mellé. A cég a kilencvenes években egy ménfőcsanaki garázsból indult el hódító útjára, ma világcégek beszállítója. Egyedi gyártóberendezéseket, automatizálási rendszereket gyárt, s hidraulikus alkatrészek kereskedelmével is foglalkozik. Fotó: Győri Ipari Park Jankovits Richárd ügyvezető igazgató az avatón mérföldkőnek nevezte az új csarnok felépítését, amelyről már akkor megszületett a döntés, amikor előjele sem volt azoknak a megrendeléseknek, amelyeket a cég később kapott. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, bíztak abban, hogy a komplex mérnöki munka, a magas hozzáadott érték meghozza gyümölcsét, és a következő negyedszázadban is sikeresek lehetnek. Ott volt a csarnokavatón az EXIM vezérigazgató-helyettese. Szabó István Attila elmondta, a csarnok az EXIM és az Oberbank közreműködésével felvett 1,5 millió eurós versenyképességet javító belföldi hitelből valósult meg. A  Jankovits Engineering Kft. nyolcvan embert foglalkoztat, éves érbevétele pedig az idén meghaladja a kétmilliárd forintot. Olyan világcégek beszállítója, mint a Continental vagy éppen az Audi.