Jóllehet szélesebb körben még kevesebbet olvashatunk róla, mint a slágertémának számító akkumulátoros elektromos hajtásról, vagy napjaink legnépszerűbb zöld meghajtásáról, a külső töltést nem igénylő, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtásról, sok iparági és energetikai szakértő egyetért abban, hogy a jövő abszolút zöld energiahordozója a hidrogén lehet, amely forradalmasíthatja majd a közúti, vízi, vasúti és légi közlekedést egyaránt, de új alapokra helyezheti a létesítmények energiaellátását is. Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan következhet be a hidrogén áttörés és köszönthet be a hidrogén alapú társadalom, a 18 vezető globális autógyártó és energetikai szolgáltató vállalat által megalapított Hidrogén Tanács ugyanakkor egyértelműen azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a politikai döntéshozókkal és a felhasználókkal egyaránt a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó jelentette előnyöket. A hidrogén autóipari alkalmazásának élharcosa a területen legelőrehaladottabb fejlesztéseket magánnak tudó Toyota és prémium márkája, a Lexus: a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott japán autóipari óriás már nem csupán sorozatgyártott, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás személyautót (Mirai), de a technologiával meghajtott buszt (Sora), teherautót (Portal) és targoncát is kínál, miközben támogatja a hidrogén vasúti, légi és vízi közlekedésben történő fejlesztését célzó projekteket is. Utóbbira kiváló példa a tökéletes zöld körforgást megvalósító Energy Observer elnevezésű yacht, amely éppen a Föld megkerülését célzó 6 éves expedíción vesz részt. A Toyota ráadásul a technológia mihamarabbi széleskörű elterjedését segítendő mintegy 5.600 a hidrogén üzemanyagcellás meghajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg versenytársaival ingyenesen. Az, hogy mennyire reális az Autovista olvasóinak várakozása, miszerint már 10 éven belül ez a meghajtás lesz a legnépszerűbb az új autók vásárlóinak körében, persze fogós kérdés, gyors elterjedésének igazából csak a szükséges infrastruktúra kialakításának üteme szab határt. Jelenleg Európában közel 100 nyilvános hidrogén töltőállomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-al számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogén kút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már többezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1.150 hidrogén kút megnyitását tervezik 2030-ra. Hidrogén üzemanyagcellás vonat „Egy hidrogén töltőállomás kialakítása ma mérettől és helytől függően 300.000 Euró és 2 millió Euró közötti összegbe kerül, a költség ugyanakkor folyamatosan csökken, amire hatással van az is, hogy a hidrogént központilag, utólagos elosztás mellett, vagy helyben állítják elő. Hatalmas előny ugyanakkor, hogy egy hidrogén töltőállomás kialakítása alapesetben nem igényel az elektromos töltőhálózathoz hasonló teljesen új, önálló infrastruktúrát, Nyugat-Európában számos példát találunk a meglévő töltőállomás átalakítására, egy (vagy több) új hidrogén kiállással való kiegészítésére.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője. A szakember arra is rámutat, hogy a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle) megtankolása nagyon hasonlóan történik a mostani benzin és dízel üzemű autók tankolásához, és miközben épp úgy 2-3 percet vesz igénybe, a hatótáv is hozzájuk hasonlóan 500-1000 km is lehet, ami rendkívül vonzó alternatívává teheti őket az akkumulátoros elektromos autókkal szemben, ezért a következő évtized közepére könnyűszerrel akár tízszer annyi FCEV is gazdára találhat évente, mint ma. „Az akkumulátoros elektromos autók területén természetesen áttörést hozhatnak majd a következő évtized elején a szilárdtest akkumulátorok (ezek fejlesztésének vezető szereplője szintén a Toyota), amelyek alkalmazása révén drasztikusan csökken majd a töltési idő és növekszik a hatótáv, az infrastruktúra és a megnövekedett hálózati terhelés problémája azonban továbbra is fennmarad.” – mutat rá Varga Zsombor. A szakember úgy véli, a következő évtized közepére a jelenleginél sokkal meghatározóbb szerep vár mint az akkumulátoros elektromos, mind a hidrogén üzemanyagcellás technológiára a tisztán robbanómotoros üzemű (benzines, és főként a környezetszennyező dízel) hajtások visszaesése mellett, ám a legnépszerűbb zöld meghajtást még továbbra sem ezek, hanem mostani helyzethez hasonlóan a benzines és elektromos hajtást kombináló hibrid elektromos autók jelentik majd. A nem elhanyagolható különbség az lesz, hogy míg ma a hibridek még csak a teljes újautó értékesítés valamivel több, mint 5%-át teszik ki Európában és az eladások zömét még továbbra is a benzines és kisebb mértékben az utóbbi években mélyrepülést bemutató dízelek teszik ki, addig a következő évtized közepére már a hibridek képviselik majd a fő csapást. „2025-re a világ vezető autógyártójának számító Toyota már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), és egyre több autógyártó jelent be minket követke hasonló ambíciókat. Szemben az idei több mint 1,5 millióval 2030-ra évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számolunk, amiből 1 millió lehet zéró károsanyagkibocsátású (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modell. A teljes értékesítésünk zéró emisszójúvá tételét 2050-re várjuk, ám a zöld értékesítések felgyorsulásával és az ezt célzó szabályozások szigorodásával ez akár hamarabb is bekövetkezhet.” – avat be Varga Zsombor. A szakember arra is rámutat, hogy az újautó értékesítések zöldülésében a magánvásárlók ezirányú preferenciája mellett meghatározó szerepe van a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulásoknak, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25%-a, 2025-re 50%-a, 2030-ra pedig 100%-a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművekből álljon. A világszintű újautó vásárlásoknak ugyanis mintegy felét teszik ki a vállalati flották részére történő értékesítések, így egy ilyen mérvű elmozdulás, ha egyre több vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, érzékelhetően felgyorsíthatja az újautópiac zöldülését. Az Autovista olvasóinak várakozása egyelőre tehát kissé túl optimistának tűnnek, hiszen tíz éven belül, 2028-ra azzal számolnak, hogy az újautó eladások 73%-a részben vagy teljesen elektromos lesz: 28% hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV), 18% akkumulátoros elektromos (BEV), 18% hibrid elektromos (HEV) és 9% hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos (PHEV). Varga Zsombor azonban emlékeztet arra, hogy az autógyártók azokat az autókat gyártják majd, amelyekre van igény, így az Autovista olvasók várakozása akár önmegvalósító is lehet: ha valóban ekkora igény mutatkozik majd az alternatív hajtású autókra, akkor a többi gyártó is követi majd a Toyotát és a Lexus kínálata és értékesítése drasztikus zöldítésében. „A Toyota európai értékesítéseit már most mintegy 50%-ban a környezetbarát hibrid elektromos autók teszik ki, míg a Lexus esetében ez az arány meghaladja a 98%-ot. Ez a két márka kínálja a világ legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját (világszinten 36, Európában 20 modell), és nem csupán a világ hibrid értékesítéseinek közel 80%-át jegyzi, de egyben a világ legnépszerűbb hibrid (Toyota C-HR), plug-in hibrid (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogén üzemanyagcellás (Toyota Mirai) autóját is, a szilárdtest akkumulátorok térnyerésével pedig csupán idő kérdése hogy a világ legnépszerűbb akkumulátoros elektromos autója is Toyota legyen. Számos versenytársunk szintén gőzerővel növeli kínálatában a részben, vagy teljesen elektromos modellek számát, értékesítéseikben ez azonban jelenleg csak korlátozottan köszön vissza. Amennyiben azonban azzal szembesülnek, hogy a piac ezeket a modelleket keresi, ők is fel fogják pörgetni zöldautó termelésüket és eladásaikat, amivel együttesen hatalmas lépést tehetünk a klímavédelmi célok teljesüléséért, még akkor is, ha a világszintű CO2 kibocsátás csupán egyötödéért felelős az közúti közlekedés.” – hívja fel a figyelmet Varga Zsombor.

Sikeresen leküzdették a 2008-ban kitört válságot, s túl vannak a generációváltáson – hangzott el a csarnokavató átadóján. Az egykori Jankovits Hidraulika – sokan még mindig így ismerik Győrben, - újabban a külföldön jól értelmezhető Engineering név társul a család neve mellé. A cég a kilencvenes években egy ménfőcsanaki garázsból indult el hódító útjára, ma világcégek beszállítója. Egyedi gyártóberendezéseket, automatizálási rendszereket gyárt, s hidraulikus alkatrészek kereskedelmével is foglalkozik. Fotó: Győri Ipari Park Jankovits Richárd ügyvezető igazgató az avatón mérföldkőnek nevezte az új csarnok felépítését, amelyről már akkor megszületett a döntés, amikor előjele sem volt azoknak a megrendeléseknek, amelyeket a cég később kapott. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, bíztak abban, hogy a komplex mérnöki munka, a magas hozzáadott érték meghozza gyümölcsét, és a következő negyedszázadban is sikeresek lehetnek. Ott volt a csarnokavatón az EXIM vezérigazgató-helyettese. Szabó István Attila elmondta, a csarnok az EXIM és az Oberbank közreműködésével felvett 1,5 millió eurós versenyképességet javító belföldi hitelből valósult meg. A  Jankovits Engineering Kft. nyolcvan embert foglalkoztat, éves érbevétele pedig az idén meghaladja a kétmilliárd forintot. Olyan világcégek beszállítója, mint a Continental vagy éppen az Audi.  

Az új ultragyors, 450 kW-os töltőállomás prototípus révén kevesebb, mint 3 perc alatt feltölthetők az elektromos autók 100 km-es hatótávra, míg a 10-80%-os „áramos feltankolás” 15 percet vesz igénybe. Az állomás a Combined Charging System (CCS) rendszerű, 2-es kategóriájú elektromos modellekhez passzol, amelyek világszinten elterjedtek; s használata jelenleg ingyenes. A töltőállomáson a Siemens biztosítja az energiaellátást egészen 920 voltig. A Phoenix Contact szállítja a vízhűtésű HPC (High Power Charging) kábeleket, amelyeken keresztül eljut az autóig az áram. Az ultragyors töltőállomás 400 és 800 V-os akkumulátor rendszerű járművekhez is használható. A Fastcharge projekt a BMW, az Allego, a Phoenix Contact E-Mobility, a Porsche és a Siemens tagokat tömöríti 2016 óta. A közös munka eddig 7,8 millió eurónyi támogatást kapott a Német Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztériumtól.

Danilo Toninelli szerint a hídavatást akár már 2019 végén vagy 2020 elején megtarthatják. Az augusztus 14-én összeomlott genovai híd újjáépítésére kiírt pályázaton 22 vállalat indult. A nyertes az olasz Salini-Impregilo cég lett, amely az Italferr és a genovai Fincantieri vállalatcsoportokkal közösen valósítja meg a 220 millió eurós beruházást. A nyertes terv Renzo Piano genovai építész elképzelése alapján született meg. Az új hídon 43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa ugyanennyi áldozatára. Marco Bucci genovai polgármester, aki egyben az újjáépítéssel megbízott kormánybiztos is, arra kérte a pályázaton másodikként befutó vállalkozást, ne fellebbezze meg az eredményt, mert ez lassítaná az építkezés elindítását. A Morandi-híd megmaradt részeinek lebontása megkezdődött, és lebontják a hídroncs alatt álló mintegy 150 lakóházat is, amelyből a lakókat már augusztusban kiköltöztették. A híd összeomlásáért mintegy 20 ember ellen indult vizsgálat, köztük vannak a hidat üzemeltető olasz autósztráda-társaság vezetői. Az 1967-ben felavatott Morandi-híd a város keleti és nyugati részét összekötő útvonalnak számított. Az olasz közlekedésügyi minisztérium szakértői jelentése szerint a hídomláshoz több együttes tényező vezetett, köztük a híd terhelése, valamint a szerkezet hiányos karbantartása.