Költségsokk és versenyképességi olló A 2026-os év elején a szektor egyedülálló költségnyomással szembesül. A DigiLog Q4-es adatai és a NiT Hungary belső mérései alapján a nemzetközi fuvarozás önköltsége átlagosan 8,8%-kal nőtt, miközben a fuvardíjak emelkedése nem követte ezt a dinamikát. A „finanszírozási csapda”: A lízingkamatok közel 40%-os és a finanszírozási költségek 30-35%-os növekedése a tőkeszegény magyar KKV-kat sújtja leginkább, miközben a külföldi (főként román és bolgár) konkurencia a schengeni előnyöket kihasználva egyre nagyobb szeletet hasít ki a belföldi piacból is. Romlik a fizetésképesség: A vállalkozások a profitjuk felélésével egyre közelebb kerülnek a likviditási küszöbhöz, így csökken a beruházások száma, a fejlesztések mértéke és a folyamatos jövedelem-korrekció is. Az „Útdíj-paradoxon” és a koncessziós modell A NiT Hungary elemzése rámutat egy rendszerszintű ellentmondásra: a szektorra tervezett jelenleg 35%-os útdíjemelés (melyet a kormányzat február 15-ig nyitott meg újratárgyalásra), nem javítaná a lakosság életkörülményeit, ugyanakkor magyar vállalkozások ezreit teheti tönkre.  „Azt javasoljuk, hogy a tranzitforgalom elterelésével csökkentsük a fuvarozás lakosságra gyakorolt negatív hatását. Ésszerű elvárás, hogy a a lakott területeken keresztül csak olyan kamionok közlekedjenek, amelyeknek az úticélja, fuvarfeladata ezt valóban megköveteli. Ugyanakkor ne terheljük a teljes fuvarozói társadalmat extrém magas útdíj-emeléssel”  – emelte ki Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára. Strukturális erózió: 1400 cég tűnt el A statisztikai adatok riasztóak: a szektor 2021-es csúcspontja óta a vállalkozások száma 11%-kal csökkent. Ez nem egyszerű piaci konszolidáció, hanem a magyar ellátási lánc biztonságát veszélyeztető erózió. A NiT Hungary adatai szerint csak az elmúlt évben 314 családi vállalkozás fejezte be tevékenységét.   „Szakmai szervezetként 36 éve azon dolgozunk, hogy a hazai vállalkozások száma ne csökkenjen, és a versenyképességük megmaradjon” – tette hozzá Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.  

Az autóipar mélyreható forradalmat él át, amely megkérdőjelezi még az autó tulajdonjogának fogalmát is. Már nemcsak a jármű megvásárlásáról van szó, hanem egy sor olyan funkcióhoz való hozzáférésről, amelyek plusz fizetés függvényében aktiválhatók vagy deaktiválhatók. Jelképes példa erre a fűthető ülés, amely havi körülbelül 10 eurós fizetés ellenében érhető el. A paradoxon nyilvánvaló: az ügyfél egy minden technológiával felszerelt autóban ül, de ezek közül sok a szoftver által „lezárva” marad, amíg a tulajdonos nem dönt úgy, hogy előfizet a szolgáltatásra. És nemcsak a kényelemről van szó, hanem a teljesítményről is. Frissítéssel egyes autók motorjának teljesítményét növelni lehet, például a gyorsulás 204-ről 231 lóerőre nő, havi 20 euró felár ellenében. Ez a stratégia nemcsak a luxusszférát, hanem a megfizethetőbb márkákat is érinti. Például a Volkswagen Golf az egyik legvitatottabb eset: fűthető ülései alapfelszereltségként vannak beépítve, de azok használata havi díj fizetéséhez kötött. Hasonlóképpen, a német gyártó ID.3 modellje egyszerű szoftverfrissítésekkel, mechanikai módosítások nélkül javítja a teljesítményt. Prémium márkák, mint a BMW és a Mercedes is átveszik ezt az üzleti modellt és olyan elemeket, mint az adaptív sebességtartó automatika és a fejlett világítási rendszerek, on-demand (kérésre történő) szolgáltatásokká alakítanak. A vállalatok szempontjából számos előnye van ennek: stabilabb bevételek, a frissítések központi kezelésének lehetősége és új funkciók bevezetése anélkül, hogy az ügyfélnek szervizbe kellene mennie. Az over the air (távoli, vezeték nélküli) frissítések lehetővé teszik a hibák kijavítását, valamint a jármű felszereltségének gyors és hatékony bővítését, csökkentve ezzel a költségeket és a leállási időt. Ez a technológiai fejlődés azonban nem talál feltétlenül pozitív visszhangra az autósok körében, akiknek további kiadásokkal kell „kiegészíteniük” autójukat, mintha egy alapváltozatot vásároltak volna, amelyet fokozatosan kell bővíteniük. Nem minden gyártó osztja azonban a plusz fizetési filozófiát. Például a Dacia, márkás melegvizes palackokat osztott szét, ezzel hangsúlyozva a transzparencia és az egyszerűség iránti elkötelezettségét, valamint azt a szándékát, hogy ügyfeleinek azt kínálja, amit látnak, meglepetések és rejtett költségek nélkül. A jogi keret eközben továbbra is homályos és nincsenek pontos szabályok. A szakértők rámutatnak, hogy a már beépített alkatrészek szoftveres blokkolása fontos kérdéseket vet fel a garancia, a maradványérték és a tulajdonos módosítási joga tekintetében. A fogyasztói szervezetek pedig nagyobb egyértelműséget követelnek az autó teljes élettartama alatt felmerülő összköltségekről, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket és megvédjék a vásárlók jogait. A használtautó piacon a helyzet még bonyolultabb. A vásárló nem tudhatja biztosan, hogy mely szolgáltatások aktívak és melyek nem, ami bizonytalanságot okoz a jármű tényleges felszereltségét illetően. Ebben a kontextusban a kereskedőknek és a gyártóknak maximális átláthatóságot kell biztosítaniuk, részletes dokumentációt nyújtva a beépített funkciókról és a kapcsolódó, ismétlődő költségekről. A fogyasztók ebben a helyzetben azonban választhatnak: olyan márkák felé fordulhatnak, amelyek elutasítják az előfizetési modellt, nagyobb figyelemmel vásárolhatnak használt autókat, vagy többéves csomagokat vehetnek fontolóra, amelyek gyakran kedvezőbbek, mint a havi fizetések. Mindenesetre az iparágnak szükségszerűen szembe kell néznie a növekvő átláthatóság iránti igénnyel és a szabályozási beavatkozásokkal, amelyek újra fogják definiálni a jövő autóipari piacának határait. Forrás: autoblog.it      

Egy generációt határoztak meg a korai Playstation Gran Turismo játékok, szóval talán nyugodtan példálózhatok vele. Emlékszünk még a játék egyik leggyorsabb autójára? A vörös, Pikes Peak hegyi felfutóra épített Suzuki Escudora, ami csak Monster névre hallgatott a köztudatban? Szerintem mindenki tudatába beleégett ez az autó, hiszen korszakában sorra nyerte a világ egyik leghíresebb hegyi felfutóját minden évben. És bár az amerikai projektnek vége szakadt, Nobuhiro Tajima bácsi továbbra is aktívan alakítja át a Suzuki legfrissebb modelljeit a lehető legvadabb formában Monster Sport névre hallgató csapatával. Legfrissebb alkotásuk egy szintén vörös Suzuki Swift, ami leginkább csak sziluettjében hasonlít az eredeti modellre, a valóságban nem sok köze van hozzá, hiszen az egész egy kevlár váz, ami szabadon szétkapható egy pillanat alatt, hogy minél könnyebb legyen. Elődjeihez méltóan hatalmas bodykitet kapott, még nagyobb hátsó szárnnyal, a középső hatalmas légbeömlő pedig a sofőr mögé helyezett 1,9-literes, turbós, 394 lóerős motort hűti, ami a 785 kg-mal és az összkerékhajtással párosítva elképesztő menetdinamikát tudhat. A hasmagasságból ítélve a projekt inspirációja továbbra is a korai Pikes Peak futamok lehettek, amikor még a gyorsasági szakasz felét murván teljesítették. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem) A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket. Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az egyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá. Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia. Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.