A bukaresti képviselőház által május végén megszavazott jogszabály-tervezet előírja, hogy a román kormány kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Magyarországgal a magyar-román-szerb hármashatárnál lévő új nemzetközi határátkelőhely létrehozásáról. (Képünk illusztráció) A tervezet kihirdetését Klaus Iohannis államfő elutasította, és alkotmányossági óvást emelt ellene. Az államfő szerint azért sérti az alkotmányt a képviselőház által csaknem egyhangúlag megszavazott törvény, mert általa a parlament beavatkozna az államfő, illetve a kormány hatáskörébe. Az óvás szerint a nemzetközi kapcsolatok terén a parlamentnek az a szerepe, hogy a kormány által kidolgozott, az államfő által aláírt nemzetközi szerződéseket ratifikálja. Románia nevében kizárólag a végrehajtó hatalom kezdeményezhet nemzetközi tárgyalásokat, ezt törvény nem írhatja elő a kormány számára - érvelt az államfő. Az alkotmánybíróság helyt adva az óvásnak egyhangúlag alkotmánysértőnek minősítette a törvény egészét. A normakontrollon elbukott törvényt a Szociáldemokrata Párt három Temes megyei, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezte. Indoklásuk szerint a határátkelő a Románia, Magyarország és Szerbia közötti gazdasági, kulturális, oktatási együttműködést segítené, megkönnyítené a határok által mesterségesen elválasztott családok tagjai közötti kapcsolattartást. A kezdeményezők szerint egy állandó határátkelő működtetése visszaszoríthatja az illegális migrációt is, és a jelenlegi 85-ről 22 kilométerre csökkentené az utat Óbéb és a térség legfontosabb városa, Szeged között. A magyar-román-szerb hármas határnál a magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé között már tavaly októberben megnyílt az állandó határátkelőhely.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megye területén összehangolt, fokozott közúti közlekedési ellenőrzésekbe kezdtek. A Nagyatádi Rendőrkapitányság munkatársai 2020. október 2-án Berzencén és környékén ellenőrizték a közlekedőket. Az akció célja az agresszív, a többi közlekedőt veszélybe sodró, illetve hátrányba hozó szabálytalanságokat elkövető autósok forgalomból való kiszűrése volt. A rendőröknek többek között tilos jelzésen áthaladás, előzési és elsőbbségadási szabályok megsértése, gyermekbiztonsági rendszer hiánya, illetve biztonsági öv használatának elmulasztása miatt kellett intézkedniük. A szabályszegők hatékonyabb kiszűrése érdekében az egyenruhások új ellenőrzési módszert is bevezettek, most már nem csak civil autókkal, hanem drónnal is ellenőrzik a közlekedésbiztonság tekintetében legkritikusabb pontokat. A drón biztonságos távolságból  és helyzetből készít kiváló minőségű videófelvételeket az észlelt forgalmi szituációkról, szabályszegésekről. A vidót ide kattintva nézhetik meg: https://youtu.be/tPMRTi8O2eM A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság az év hátralévő részében megyeszerte tervez további, ehhez hasonló jellegű forgalom-ellenőrzéseket.

A magyar felnőttek 71 százaléka szokott kerékpározni és – főleg Budapesten – többen közlekednek kerékpárral a koronavírus-járvány óta, mint korábban – derült ki abból a 3000 fős reprezentatív kutatásból, amelyet az Aktív Magyarország kormánybiztosság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített. A magyar felnőttek 16 százalékának elsődleges közlekedési eszköze a bringa, ez az arány gyakorlatilag nem változott a két évvel ezelőttihez képest. 2018-hoz viszonyítva többen autóztak és gyalogoltak idén, a közösségi közlekedés aránya pedig csökkent. Nehéz megmondani, hogy a változásokban pontosan mekkora szerepet játszott a koronavírus-járvány, illetve milyen más okok vannak a háttérben, de a járványnak valószínűleg nagy hatása volt a közlekedési szokások alakulására.  Budapesten egyre többen ülnek bringára Enyhén csökkent azoknak az aránya, akik naponta bicikliznek (17 százalékról 15-re), ám ezzel párhuzamosan 12 százalék helyett 15 százalék hetente többször is nyeregbe pattan. Ez a két változás azzal magyarázható, hogy a tavaszi korlátozó intézkedések, főleg a home office miatt nem kellett naponta munkába menniük az embereknek, inkább hetente többször vagy alkalomszerűen ültek bringára.  Budapesten a felnőttek 6 százaléka közlekedik elsősorban bringával. A fővárosban viszont komoly változás történt: 2020 nyarára 6 százalékkal, 51-ről 57 százalékra nőtt a valamilyen gyakorisággal kerékpározók száma. Budapesten is a hetente többször kerékpározók aránya nőtt leginkább, a koronavírus évében a felnőtt lakosság 4 százaléka közlekedett naponta biciklivel. Az ország egyes régióit nézve azonban óriási különbségek vannak a kerékpárhasználatban. Míg a Dél-Alföldön a felnőttek több mint a harmada, 35 százaléka elsősorban biciklivel közlekedik, az észak-magyarországi régióban csupán 9 százalék. Utóbbi ráadásul 5 százalékos csökkenést jelent 2018-hoz képest, és az észak-alföldi régióban is ugyanekkora volt a visszaesés.  Boltba tekerünk, mert egészséges A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy kinek milyen értékű biciklije van. Feltűnő változás, hogy a 20 ezer forintnál olcsóbb kerékpárok aránya jelentősen, 32 százalékról 23-csökkent, és eközben 5 százalékkal, 22 százalékra nőtt azok aránya, akik 50-100 ezer forintos bringát hajtanak. A legtöbb embernek egyébként 20 és 50 ezer forint közötti értékű a kerékpárja.  A kerékpárhasználók a legmagasabb arányban boltba járnak biciklivel (60 százalék), ezt követi a sportolás célú használat (43 százalék). A kerékpárhasználó aktívak harmada jár a munkahelyére biciklivel. A budapesti kerékpározók körében átlag feletti a sportolás, kirándulás célú használat. Bringázni leginkább azért szeretnek a magyarok, mert így mozoghatnak és egészségesebbek lehetnek. Második legfontosabb érv a bicikli mellett, hogy szabadon és rugalmasan lehet vele közlekedni, illetve feleslegesnek érzik rövidebb távokra autóba ülni. Bronzérmes lett a környezetvédelem és hogy a tömegközlekedésre várakozni kell, míg a biciklire nem. Megosztott harmadik hely járt még az olcsóságnak is. 11 kilométer alkalmanként Valószínűleg a nagyobb autóforgalom vagy az újonnan bringára ülők miatt alakulhatott úgy, hogy bártortalanabbak lettek a biciklisek: 4 százalékkal, 34 százalékra nőtt azok aránya, akik akár kerülőt tesznek, hogy kerékpárúton vagy kerékpársávban tudjanak tekerni. Budapest ez a majdnem a bringások felére igaz. Ezzel együtt országos szinten 17-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a legrövidebb utat választják, ha bringára ülnek, és akár az autókkal közös sávban, nagyobb utakon is bicikliznek.  A kerékpárral közlekedők átlagosan 10-11 kilométeres távolságot tesznek meg alkalmanként. Figyelemre méltó, hogy Budapesten nagyobb a megtett távolság (15 kilométer), mint az ország többi részében.  Budapesten nagyobb távokat tekernek a bringások, mint a többi településen (A kép illusztráció, fotó: Pixabay) A kerékpározás továbbra is időjárásfüggő és szezonális közlekedési eszköz. A bringások háromnegyede csak akkor teker, ha nincs hideg, és nem esik vagy havazik. Az igazi biciklis szezon pedig áprilistól szeptemberig tart, bár ez erősen településfüggő. A kisebb városokban és községekben már márciusban elég nagy arányban bicikliznek az emberek, és a lendület október-novemberig kitart. Budapesten csak a bringával közlekedők 12 százaléka annyira elszánt, hogy az év minden hónapjában tekerjen, míg a kisebb településeken ez az arány 39 százalék.  A biciklisek nem nem igazán elégedettek a hazai kerékpáros infrastruktúrával, leginkább az útburkolat minőségét kifogásolták, de szerintük fejlesztésre szorulnak a közterületeken található kerékpár-tárolási lehetőségek is. A közvilágítást ítélték meg a legjobban, de ez is csak egy erős közepes – 3,3 pont az 5-ből – osztályzatra volt elég.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Takács Tivadar szóvivő az eset kapcsán az MTI kérdésére elmondta: egy feldíszített négyesfogat egyik lova a Bercsényi és Rózsa utca kereszteződésénél megbotlott és elesett, ezért a párjával együtt a hajtó kikötötte őket. A másik két ló ezt követően bokrosodott meg, és a hajtóval együtt a hintóval vágtázni kezdtek Balatonszentgyörgy irányába. (Képünk illusztráció) A hajtó igyekezett megállítani az állatokat, de azok a vágta során nekiütköztek a fogattal egy út szélén parkoló személyautónak. Az ütközés után még csaknem másfél kilométert vágtáztak, mire a hajtó a város határában egy kukoricaföldre irányítva meg tudta állítani a megbokrosodott állatokat. A balesetben nem sérült meg senki.