Az idei első hat hónapban a Bentley Motors 5254 autót adott el, 23 százalékkal többet a 2013 első félévi 4279-nél. A Bentley legnagyobb piaca az Egyesült Államok, ahol 1388 autót adott el az első félévben, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést azonban a kínai piacon érte el, 61 százalékosat 1318 gépkocsi eladásával a 2013 első félévi 817 autóval szemben.A Közel-Keleten 537 autót adott el a Bentley, 27 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, Európában 11 százalékkal 828-ra, Nagy-Britanniában pedig 2 százalékkal 713-ra növelte eladásait. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben 46 százalékkal több autót értékesített a Bentley, 323 autót, Japánban pedig 150 darabot, 56 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.A 2013-as év a Bentley Motors 95 éves történetében rekordév volt mind az eladások, mind az értékesítési árbevétel és a nyereség tekintetében. Eladásai 2012-höz képest 19 százalékkal 10 ezer 120 autóra emelkedtek.

Szerencsére, az esetek nagy többségében a legtöbb kisebb ütközésben csak az autók külső burkolati elemei sérülnek meg. Lekoccoljuk a lökhárítót, szűk mélygarázsokban lehorzsoljuk a tükröt, vagy behorpad a sárvédő, az ajtó. Kedden már olvashattunk arról, hogy ha nem érben „törik” egy elem, akkor azt egy ügyes kezű karosszériás ki tudja egyengetni, aztán a fényező szinte új elemet varázsol belőle. De mi történik akkor, hogy ha a baj nagy, a pénztárca pedig kicsi? Hát ilyenkor jön az a művelet, amire a javítós szakmának több szinonímája is van: gányolás, hókányolás, és hadd ne soroljam tovább.Ebből roncsból autó lesz, akárki meglássa!Ezt cserélni kellett volnaMaradjunk továbbra is a héjelemeknél, hiszen ez az, ami a legszembeötlőbb. Nincs az súlyos törés, amit ne lehetne kilakatolni, de akinek nincsen pénze a cseredarabra, annak arra sincs, hogy megfizesse a szakmunkás túlóráját, így hát marad a sufnituning. A nem megfelelően visszaalakított elemen hullámokat látunk, de olyanokat ám, mint amilyeneket a Balaton vetett a keddi viharban.A Passat első ajtaja akár a cunamiEzeken az elemeken a 0,2-0,4 milliméteres, elfogadhatónak mondható rétegvastagság helyett nem ritkán mérek 2000 mikron (2 mm) feletti értékeket. Az elemet alkotó lemez merevsége, és a felvitt kiegyenlítő elem (gitt) merevsége egymástól eltérő, ráadásul másképpen reagálnak a hőre – a fémlemez hőtágulása nagyobb. Ezért idővel, ahogyan a hideg-meleg időszakok váltják egymást, a fém és kiegyenlítő réteg elválik egymástól és a „szép” szín lehullik, mint a vakolat – mert hogy az is!Nem csak a hőmérsékletváltozás hoz ilyen sérüléseket, de a rezgések és az olyan deformációk is, amit a sima fém elem még „ki tudna rugózni”. A felhordott gitt réteg ugyanis merev, mint a fagyott kutya lába, ezért az, rugózás helyett azonnal reped, törik. Így járt az előző képen bemutatott ajtóhoz tartozó motorháztető is.Több mint két és fél milliméter gitt és az óhatatlan berepedésElőbb vagy utóbb ez a jelenség vár minden szakszerűtlenül javított kocsira, pedig közvetlenül a javítás után a megtévesztésig hasonlít egy új elemre. Ennyit arról, hogy mennyivel rosszabb így a kocsi.Mennyivel ér kevesebbetHa egy autót már javítani kellett, akkor az veszít valamennyit az értékéből. Ezt akkor a legkönnyebb belátni, hogy ha elénk tesznek két ugyanolyan kocsit, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az egyiket már fényezték korábban, a másikat meg még nem. Nyilván mindenki azt választaná, amelyik még nem járt a festőkamrában. A járművek szakértői érték megállapításában is létezik értékcsökkenés, méghozzá kétféle. Az egyik a forgalmi értékcsökkenés, amelyet az előzőek már meg is magyaráztunk, vagyis egy javított autót nehezebb eladni, mint egy eredetit, vagy ha nem is olyan nehéz, nem várhatunk érte annyit. De létezik egy másik fogalom, amelyet műszaki értékcsökkenésnek nevezünk. Ennek annyi a lényege, hogy a kocsi a javítás után már nem ugyanazt a műszaki színvonalat képviseli, mint ahogyan a gyárból kijött. Ennek jó példája mondjuk egy alvázelem, vagy küszöb sérülése. Ezeket az elemeket a gyárban speciálisan védik a rozsdásodástól. Olyan különleges eljárásokkal dolgoznak ott, amivel semmilyen javítóműhely (egyes esetekben még a márkaszervizek sem) rendelkeznek. Ezért a javítás után már nem lesz annyira ellenálló az elem a rozsdával szemben. Tehát hiába minden igyekezet, a javított elem egy idő után meg fogja magát mutatni...Akkor mennyi az annyi?Az értékcsökkenés számítására összetett metódusokat és bazi nagy táblázatokat alkottak meg. Nekünk most elég, ha annyit tudunk, hogy az egyik, legelterjedtebb elmélet szerint az értékvesztés arányban áll az autó javításkori értékével és korával, illetve azzal az összeggel, amit a javításba feccölünk. Az értékvesztést általában a gép 6 éves koráig vesszük figyelembe.Fontos azért elmondani, hogy ha a javításkor hajlandóak vagyunk megfizeti a szakszerűség árát, akkor azt vissza is kapjuk egyrészt a tartósabb minőségben, másrészt az eladáskor sem tudnak majd belekötni semmibe.Összetörték a verdát, le kell nyelnem az értékcsökkenést?Nem! Amennyiben a kocsi nem túl öreg, és a javítási technológia ezt indokolja, akkor a biztosító ki kell, hogy fizesse ezt is, hiszen a tulajdonos ezt a kárt is elszenvedte. Igaz, ez a kár legtöbbször csak akkor realizálódik, amikor eladósorba kerül a családi batár.Mi ebből a tanulság?A korábbi károk tehát fontosak az eladáskor, de talán még fontosabbak vételkor. Ezért ha használt autó vásárlás előtt állunk, akkor mindenképpen szerezzünk magunk mellé valakit, aki minél több információval lát el bennünket, így később kevesebb meglepetésre számíthatunk.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány az autóipar világpiaci növekedése miatt újabb ágazati cégeket próbál Magyarországra vonzani, a már itt tevékenykedő társaságokat pedig új beruházásokra ösztönzi.Emlékeztetett: a 2010-ben hivatalba lépett kormány úgy döntött, az ország újraiparosításába fog annak érdekében, hogy ismét Magyarország legyen Európa termelési központja.Ennek a stratégiának a zászlóshajója pedig a járműipar lett, amelynek egyik európai fellegvára az ország. Ma a járműiparban tevékenykedő 712 cég 112 ezernél több munkahelyet tart fent, összesített termelési értékük pedig évi 18,3 milliárd euró, ami a teljes magyar feldolgozóipari kibocsátás egyötöde, az exportarány pedig 93 százalék - közölte az államtitkár.Fekete István, a német családi vállalkozásként működő BPW-csoporthoz tartozó Busch-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az eseményen arról beszélt: a gömbgrafitos vasöntödét tulajdonló társaság és a kormányzat prioritásai egybeesnek, hiszen mindketten a járműipari gyártókapacitások bővítésében és újabb munkahelyek teremtésében gondolkodnak.Hangsúlyozta: a termékeinek túlnyomó többségét exportáló Busch-Hungária Kft. célja, hogy minél nagyobb szaktudást igénylő és hozzáadottérték-tartalmú termékeket állítson elő. A fejlesztés első üzemében, várhatóan szeptembertől indul el új kohópárjuk, amelynek révén 25 ezerről 35 ezer tonnára bővülhet éves termelésük; a második etapban újabb 10 ezer tonnás bővülés feltételeit teremtik meg.Az eseményen Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere arra emlékeztetett: a városnak mára sikerült megvalósítania azt a három, korábban kitűzött célját, amely a sikerek zálogának bizonyult. Ezek között említette, hogy a város váljon autóipari központtá, legyen saját egyeteme, a térség pedig a magyar gazdaság húzórégiója legyen.

A Scania Transport Laboratory nevű vállalat immár hat éve szállítja a Scania alkatrészeket a cég két gyártóegysége, a svédországi Södertälje és a holland Zwolle között, miközben valós körülmények mellett tesztelheti a járműveket, a legújabb fejlesztéseket, valamint folytathat különböző megfigyeléseket.2008 és 2012 között a Transport Laboratory a megfelelően képzett sofőröknek, a fuvarfeladatra specifikált járműveknek és a kisebb átlagsebességnek köszönhetően sikeresen a felére csökkentette autói szén-dioxid kibocsátását. További kutatások folynak abban az irányban, hogy a környezetre ártalmas károsanyagok kibocsátását 20 gramm/ tonna-kilométerre mérsékeljék.A vállalat 16,5 méter hosszú nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényekkel dolgozik, ami a megengedett legnagyobb hosszúság a legtöbb európai országban. Pótkocsis szerelvényeknél ez az érték 18,75 méter, Svédországban és Finnországban 25,25 méter.– Környezetvédelmi szempontból tagadhatatlanul pozitív hatásai vannak a hosszú járműszerelvényeknek, de sajnos még így is nehéz támogatást szerezni számukra a legtöbb európai országban – mondta Erik Ljungberg a Scania vállalati kapcsolatokért felelős alelnöke. „Ezért igazán fontos, hogy a svéd hatóságok lépéseket tesznek ebbe az irányba. Több évnyi kutatómunkát jelentene, ha ugyanezt a környezetvédelmi hatásfokot a járművek fejlesztésével szeretnénk elérni.”A Svéd Közlekedési Hatóság döntését megelőzte a Svéd Közlekedési Hivatal vizsgálatsorozata, amelyben azt tesztelték, hogy a 31,5 méter hosszú járművek még hirtelen manőverek esetén sem jelentenek veszélyt a közlekedés többi résztvevője számára.– Hosszú távú fuvarfeladatokat ellátó járműveink semmilyen zavart vagy fennakadást nem fognak okozni a közlekedés ritmusában, hiszen könnyen fenn tudjuk velük tartani a 80 km/h sebességet – erősítette meg Anders Gustavsson, a Scania Transport Laboratory ügyvezető igazgatója.