Jürgen Russer tapasztalt nemzetközi gyártási vezetőként érkezik, előző pozíciójában a kínai FAW‑Volkswagen changchuni gyárának gyárigazgatója, ahol a termelési folyamatok irányításáért és a gyártási hálózat fejlesztéséért felelt. Pályafutása során a VW- és Audi konszern több európai és ázsiai gyártóhelyén is töltött be vezető pozíciókat, többek között Ingolstadtban, Neckarsulmban és Szlovákiában. 2022 óta jelentős szerepet vállalt a FAW‑Volkswagen fejlődésében. „Nagy örömünkre szolgál, hogy Jürgen Russer csatlakozik az Audi Hungariához. Nemzetközi gyártási tapasztalata, több kontinensen szerzett vezetői gyakorlata és a konszern gyártási rendszereinek mély ismerete kiváló alapot ad ahhoz, hogy a győri járműgyár tovább erősítse szerepét a VW és Audi konszern globális termelési hálózatban. Biztos vagyok benne, hogy Russer úr vezetésével járműgyárunk továbbra is sikeresen halad kitűzött céljai felé: magas kapacitáskihasználtság, rugalmas termelési struktúrák és hatékonyságnövelés.” – mondta Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. A győri vállalat 1998-ban kezdte meg a gépjárműgyártást. Les Zoltán azóta tölt be vezetői pozíciókat az Audi Hungáriánál, az elmúlt hét évben mint az igazgatóság járműgyártásért felelős tagja számos projektet valósított meg. Nevéhez kötődik a gyár termelési struktúráinak optimálása és számos Audi modell termelésbe történő integrálása, valamint az elmúlt évek termelési volumenének növelése. Les Zoltán sikeresen integrálta a gyártásba a CUPRA Terramar modellt, ezzel az Audi Hungaria járműgyára az Audi nemzetközi gyártási hálózatának első olyan gyárává vált, ahol két márka járműveit készítik. A vállalat nagyra értékeli elkötelezett munkáját és hozzájárulását. Les Zoltán a jövőben Jürgen Russer utódjaként a FAW-Volkswagen kínai changchuni gyárának gyárigazgatójaként folytatja pályafutását. Jürgen Russer, az Audi Hungaria új járműgyártásért felelős igazgatósági tagja 1969-ben született Ingolstadtban. Nős, 1 gyermek édesapja. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben (MFF – Multiannual Financial Framework, az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusa) 515 milliárd eurót irányozna elő közlekedési célokra. A cikk készítésekor éppen 375,5 árfolyam alapján ez nagyságrendileg 193 000 milliárd forintnak, vagyis kb. 193 billió forintnak felel meg. Hogy a pénzmennyiség gigantikus voltát érzékeltessük: ez a magyar éves GDP közel 2,5-szerese, tehát valóban történelmi léptékű közlekedési keretről beszélünk. Ez az összeg nem pusztán infrastrukturális fejlesztéseket jelent, hanem stratégiai állásfoglalást is: Brüsszel a mobilitást gazdasági, geopolitikai és klímapolitikai kulcsterületként kezeli. A források gerincét a TEN-T (Trans-European Transport Network – transzeurópai közlekedési hálózat) fejlesztése adja. Ez az a rendszer, amely összekapcsolja az uniós tagállamok vasúti, közúti, vízi és légi folyosóit egységes, interoperábilis (átjárható és műszakilag kompatibilis) hálózattá. A cél az, hogy a kontinens logisztikai ütőerei ne szigetszerűen, hanem összehangolt rendszerként működjenek. A TEN-T korridorok az egész kontinenst behálózzák A tervezet külön hangsúlyt fektet a határon átnyúló vasúti kapcsolatokra, az árufuvarozási folyosók kapacitásbővítésére, a kikötői és belvízi infrastruktúra modernizálására, valamint az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésére. Ez utóbbi az AFIR (Alternative Fuels Infrastructure Regulation – alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló uniós rendelet) célkitűzéseihez igazodik, amely kötelező töltő- és hidrogénállomás-hálózatot ír elő a főbb közlekedési folyosókon. A 515 milliárd euró azonban nem csupán betonról és acélról szól. A digitális közlekedési rendszerek, az ITS-megoldások (Intelligent Transport Systems – intelligens közlekedési rendszerek) szintén kulcsszerepet kapnak. Ide tartozik a valós idejű forgalomirányítás, a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikáció (V2X – Vehicle-to-Everything), valamint az adatvezérelt döntéshozatal. A geopolitikai dimenzió sem elhanyagolható. Az ukrajnai háború és az ellátási láncok sérülékenysége rámutatott arra, hogy a közlekedési infrastruktúra stratégiai eszköz. A javaslat támogatja az úgynevezett „dual-use” fejlesztéseket is, vagyis azokat az infrastruktúrákat, amelyek polgári és katonai célra egyaránt alkalmasak. Ez különösen a keleti tagállamok számára bír jelentőséggel. Az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet vállalt, miközben a közlekedési szektor jelenleg az uniós szén-dioxid-kibocsátás mintegy egynegyedéért felel. A villamosított vasútvonalak, a nagy teljesítményű elektromos töltőhálózatok és a hidrogénes megoldások támogatása tehát nem csupán környezetvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt a TEN-T hálózat egyik kulcsországa. Az észak–déli és kelet–nyugati árufuvarozási folyosók metszéspontjában fekszünk, így a vasúti és közúti fejlesztések közvetlenül befolyásolják logisztikai versenyképességünket. A Budapest–Belgrád vasút, az M1–M7 korridor, valamint a határátkelők kapacitásbővítése mind olyan projektek, amelyek az uniós finanszírozásból profitálhatnak. Ugyanakkor az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítése és a digitális forgalomirányítás fejlesztése a hazai közlekedésbiztonsági és klímacélok elérését is gyorsíthatja. A kérdés az, hogy Magyarország milyen projektekkel és milyen előkészítettségi szinten tud belépni ebbe a forrásversenybe. Az Autószektor az elmúlt hetekben több irányból is bemutatta, hogy a közlekedés nemcsak Európában, hanem az egész Világon rendszerszintű átalakulás előtt áll. A „A britek kormányzati szinten kapcsolják össze az autókat és az utakat” című cikk rámutatott, hogy az Egyesült Királyság állami szinten integrálja a jármű–infrastruktúra kommunikációt. Az „Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban” példája azt mutatta meg, hogy adatvezérelt irányítással regionális szinten is látványos eredmények érhetők el. A „Multimodális áttörés Japánban – Hiroshimában már a telefon szervezi a közlekedést” pedig arra világított rá, hogy a közlekedési módok integrációja már nem jövőkép, hanem működő gyakorlat. Az 515 milliárd eurós uniós költségvetés-tervezet ezekhez a trendekhez biztosítana rendszerszintű, kontinensléptékű finanszírozási hátteret. A vita még hátravan az Európai Parlamentben és a tagállamok Tanácsában, de az üzenet egyértelmű: aki most nem készül fel, az kimaradhat Európa következő infrastrukturális korszakából. A kérdés már nem az, hogy lesz-e pénz közlekedésre, hanem az, hogy ki tud élni vele. Forrás: Global Highways, European Commission. Képek forrása: AI generált tartalom, ChatGPT 5.2, railway-technology.com, European Commission    

A vadonatúj Mazda CX-5 hivatalosan is megérkezett az európai márkakereskedésekbe, ezzel új fejezetet nyitva a márka egyik legsikeresebb és legkedveltebb modelljének történetében. Az új generáció továbbfejlesztett formanyelvet, kifinomultabb menetdinamikát és fejlett technológiákat kínál, amelyek még magasabb szintű vezetési élményt tesznek lehetővé. 2012-es bemutatkozása óta a Mazda CX-5 a márka globális kínálatának meghatározó modellje. A „Kodo – a mozgás lelke” formanyelv, a vezetőközpontú tervezés és az emberközpontú kényelem egyedülálló egysége révén a Mazda egyik legnépszerűbb típusa. Megbízhatósága, kézműves szintű kidolgozottsága, valamint a teljesítmény és az elegancia kiegyensúlyozott összhangja révén vívta ki elismertségét. A vadonatúj CX-5 erre az örökségre épít. Megújult külső megjelenését letisztultabb vonalvezetés, markánsabb elülső kialakítás és új, jellegzetes fénygrafika határozza meg, amelyek még hangsúlyosabban emelik ki a modell dinamikus, illetve prémium karakterét. Az utastér kialakítása szintén újragondolt: továbbfejlesztett ergonómia és a Mazda következő generációs infotainment rendszere gondoskodik a vezető és az autó közötti természetes, intuitív kapcsolatról. A modellkínálat egy új Navy Blue karosszériaszínnel bővül. Ez az elegáns árnyalat kiemeli a Kodo formanyelv szoborszerű kidolgozottságát, mélységet és kifinomultságot adva, miközben tovább erősíti a modell eleve karakteres megjelenését. Az új CX-5 iránti érdeklődés már a bemutatótermekbe érkezés előtt felülmúlta a várakozásokat: az európai előrendelések száma elérte a 10 255 darabot, ami egyértelműen jelzi a modell töretlen népszerűségét az európai ügyfelek körében. A vadonatúj Mazda CX-5 már elérhető tesztvezetésre és megvásárolható Európa-szerte a hivatalos Mazda márkakereskedésekben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Noha rendelkezik egy remek 237 lovas, tisztán elektromos hot hatch hajtáslánccal a Stellantis, amit igyekszik is minél több modellbe beletuszkolni, úgy tűnik, hogy a számok azt mutatják, hogy aki sportos modellt keres, az nem feltétlenül a hangtalanságot keresi. Míg 2024-ben mintegy 1027 darab belsőégésű 595-öst adtak el, addig tavaly mindösszesen 291 példány kelt el az Abarth 500-ból és 600-ból együtt. Mindez pedig arra készteti az Abarth mérnökeit, hogy újra gondolják villanyos átállásukat, már a következő modelltől fogva, ami pedig a Grande Panda sport változata lenne, immáron benzinmotorral. Az Autocar értesülései szerint már dolgoznak a Grande Panda sport változatán, noha nem teljesen tiszta, hogy milyen hajtáslánccal, ugyanis ez lenne az első Smart Car padlólemezes autó, ami megkapná az Abarth jelvényt. Annyi biztos, hogy Olivier Francois, a vezérigazgató nyitott az Abarth új iránya felé: „Ha erős modellt akarsz, akkor nincs jobb a villanyos hajtásnál. Ugyanakkor pontosan jól tudjuk, hogy az Abarth ügyfelek keresik a hangzást és a színtiszta vezetési élményt is, szóval most vizsgáljuk, hogy hogyan tudnánk ezeket az igényeket kielégíteni.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!