Kínában már kínai a legmenőbb luxusszedán, a németek csak kullognak utána

2026.05.13.
A modell rövid, alig nyolchónapos élete alatt meredek pályaívet futott be, és olyan ikonikus riválisokat is maga mögé utasított, mint a Porsche Panamera, a Mercedes-Benz Maybach S-osztály vagy a BMW 7-es sorozatot. A Maextro S800  áprilisában is megőrizte a január óta tartó dominanciáját a 700 ezer jüan feletti szegmensben, sőt, növelni tudta az előnyét a hagyományos prémiumgyártókkal szemben. A kínai szaksajtó adatai szerint a modell áprilisban 1 142 példányban talált gazdára, a második helyen a Mercedes-Maybach S-osztály végzett 736 eladott autóval, míg a harmadik a Porsche Panamera lett 616 példánnyal. A klasszikus Mercedes-Benz S-osztály 521 darabbal a negyedik helyet szerezte meg, miközben a BMW 7-es sorozat és az elektromos i7 együtt már csak az ötödik helyre volt elég 436 értékesítéssel. Az Audi A8 tovább csúszott vissza, és 260 darabbal a hatodik helyen zárta a hónapot. Az év első négy hónapját összesítve még egyértelműbb a Maextro fölénye. A helyezések alakulása jól szemlélteti a piaci erőviszonyok gyors változását. 2026 januárjában még a BMW állt a második helyen az S800 mögött, míg a Mercedes-Maybach a harmadik volt. Az elmúlt hónapokban a német prémiumgyártók összességében gyengélkedtek a kínai piacon. A BMW-csoport 2026 első negyedévében 10 százalékos visszaesést szenvedett el, a Mercedes-Benz ennél is nagyobb, 27 százalékosat. Az Audi szintén csökkenő számokról számolt be, Maextro S800  ugyanakkor áprilisban havi viszonylatban  45,9 százalékos növekedést produkált. A Maextro márka a Huawei és a JAC Motors közös fejlesztéseként jött létre a Harmony Intelligent Mobility Alliance (HIMA) együttműködés keretében. Az S800 volt az első sorozatgyártású modelljük, amely már megjelenésekor a felsőkategóriás piacot célozta meg. A 5480 mm hosszú, 2000 mm széles és 1536 mm magas típus tisztán elektromos és hatótávnövelős (EREV) változatokban is elérhető, és jelenleg 708 ezer és 1,018 millió jüan (35-51 millió forint) közötti áron kínálják. A Huawei már bejelentette a modell frissített változata megkapja a vállalat új, 896 soros lidar rendszerét, amely fejlett, kettős optikai architektúrával támogatja az önvezetési funkciókat. Emellett további modellek is érkeznek a Maextro kínálatába. A hatósági engedéleyztetési dokumentumokból kiderült, hogy készül a piacra a V800 jelzésű luxus egyterű, amely több mint 5,5 méter hosszú és meghaladja a 3,2 tonnás tömeget. Bár az európai márkák továbbra is meghatározó szereplők a kínai luxuslimuzin-piacon, az adatok egyértelműen jelzik, hogy a Maextro S800 új mércét állított. Áprilisi eladási eredménye már megközelítette a második és harmadik helyezett – a Mercedes-Maybach S-osztály és a Porsche Panamera – együttes eladásait is. Ez jól mutatja, hogy a kínai technológiai és autóipari együttműködés nemcsak utolérte, hanem több szegmensben már meg is előzte a hagyományos európai prémiumgyártókat.
Címkék: 

Nem az útépítés veszélyes — hanem az autósok

2026.05.13.
A kampány, amely Virginiából indult és az egész világnak szól Virginia állam közlekedési hatósága, a VDOT (Virginia Department of Transportation) az április 20–24. között megrendezett Nemzeti Munkaterületi Tudatossági Héten hívta fel a figyelmet az útmenti munkaterületeken bekövetkező balesetek aggasztó növekedésére. Az idei kampány mottója — „Safe actions save lives", azaz a biztonságos döntések életet mentenek — nem puszta szlogen: a VDOT előzetes adatai szerint 2024-ben több mint 4000 baleset történt munkaterületen Virginia-szerte, amelyek 2300 sérülést és 17 halálos áldozatot követeltek. Ez érzékelhető romlás az előző évhez képest, amikor 3700 baleset, 1500 sérülés és 15 haláleset volt a mérleg. A programot nem véletlenül Virginia indította el 1997-ben: mára az Egyesült Államok egész területén elfogadott kampánnyá vált, amelyet a Szövetségi Autópálya Igazgatóság (Federal Highway Administration), az állami közlekedési hatóságok szövetsége (AASHTO) és számos magáncég, közlekedésbiztonsági szervezet támogat. A legfrissebb szövetségi adatok szerint 2023-ban az USA-ban összesen 899 ember veszítette életét munkaterületeken — köztük sofőrök és útépítők egyaránt. Virginia az Egyesült Államok keleti partján fekvő, történelmileg és gazdaságilag is meghatározó állam, amely méretében és működésében inkább egy közepes európai országhoz hasonlítható. Területe mintegy 110 ezer négyzetkilométer, lakossága közel 9 millió fő, amivel az USA-ban a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanakkor népsűrűsége és gazdasági aktivitása az átlag felett van. Különlegessége, hogy közvetlenül kapcsolódik az amerikai fővároshoz, Washington D.C., így az állam északi része az ország egyik legforgalmasabb és legintenzívebben urbanizált térsége. Közlekedési szempontból Virginia stratégiai csomópont: itt halad át az USA egyik legfontosabb észak–déli közlekedési folyosója, az Interstate 95, valamint több jelentős kelet–nyugati útvonal, amelyek együtt rendkívül magas tranzitforgalmat generálnak. Az állam által kezelt úthálózat az egyik legnagyobb az országban, ami részben abból fakad, hogy a megyei utak jelentős részének fenntartása is állami feladat. Európai léptékben Virginia egy sűrűn használt, országméretű közlekedési rendszerként értelmezhető, ahol a nagy forgalom, a gyakori torlódások és a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések miatt a munkaterületek különösen kockázatos környezetet jelentenek — nem önmagukban, hanem azért, mert extrém forgalmi terhelés mellett működnek. Miért nőnek a számok, ha mindenki tudja a szabályokat? A VDOT elemzése szerint a munkaterületi balesetek mögött két tényező áll: a nem megfelelő sebesség és a figyelmetlenség az esetek döntő többségéért felelős. A leggyakoribb balesettípus a ráfutás — az útépítők mögött feltorlódó forgalomban a telefont tartó vagy kellő mértékben nem lassító sofőr jelenti az igazi kockázatot. A torlódások és ideiglenes forgalmi helyzetek fokozott figyelmet igényelnek — a hibák itt könnyen balesetté válhatnak. (Forrás: AI generált illusztráció)   Stephen Brich, a VDOT szakértője egyértelműen fogalmazott: „A Virginia-szerte induló kivitelezési munkálatokkal a sofőröknek egyre több munkaterületre, lezárásra, narancssárga terelőkúpra és — ami a legfontosabb — egyre több úton dolgozó munkásra kell számítaniuk, ami miatt fokozott óvatossággal kell haladniuk." Az állam közlekedési titkára, Nick Donohue szintén rámutatott a helyzet paradoxonára: épp azért szaporodnak a munkaterületek, mert Virginia rekordméretű útfelújítási programot hajt végre. A 2025-ös építési szezonban több mint 600 projekt indul el, és több mint 7000 mérföldnyi (azaz több mint 11250 kilométrenyi) útburkolatot újítanak fel vagy cserélnek le. „Tartozunk azoknak, akik kockáztatják az életüket, hogy prioritásként kezeljük a biztonságot: lassítsunk, ne kövessük szorosan az előttünk haladót, és ne használjuk a mobiltelefont vezetés közben" — mondta Donohue. A munkaterületi balesetek tehát nem az ott dolgozók hibájából következnek be — hanem azokéból, akik elhajtanak mellettük. Milyen a helyes magatartás egy munkaterületen? A munkaterületen a sebesség csökkentése nem csupán a közlekedési jelzőtáblákon szereplő jelzések betartásának kérdése: a munkások sokszor egyetlen forgalomterelő kúp által elválasztva dolgoznak az elszáguldó forgalomtól. A lassítás kötelező akkor is, ha nincs külön kihelyezett korlátozó tábla — a munkaterület önmagában is indokolja az alacsonyabb sebességet. A torlódás elkerülhetetlen: türelemmel kell várni, nem kapkodva előzni. A telefonhasználat mellőzése törvényi kötelezettség, nem udvariassági kérdés. A kellő követési távolság — különösen nedves útburkolat esetén vagy csökkentett látótávolságú körülmények között — a ráfutásos balesetek egyetlen hatékony megelőzési eszköze. A jelzőőrök és útjelzések utasításait ugyanúgy kötelező betartani, mint a közúti táblákat. Virginia a valós idejű tájékozódást is biztosítja: a 511 Virginia rendszer weboldalán, mobilalkalmazáson és telefonon egyaránt lekérhető az aktuális forgalmi helyzet, beleértve az aktív munkaterületeket. Európai kép: a javulás megállt Az USA-ban mért tendenciák nem amerikanizmus — Európában ugyanez a jelenség zajlik. Az EU-ban 2024-ben 19 940 ember halt meg közúti balesetben, nagyjából ugyanannyi, mint az előző két évben. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) megállapítása szerint a közúti halálozás terén 2030-ig kitűzött 50 százalékos csökkentési célhoz szükséges ütem 2020 óta elveszett — a javulás gyakorlatilag megállt. A munkaterületi balesetek esetén az ETSC arra is figyelmeztet, hogy a regisztrált adatok valószínűleg alulbecsülik a valós kockázatot, mivel az EU legtöbb tagállamában a munkaterületi incidensek nyilvántartása hiányos. Ahol viszont rendszerszintű beavatkozásra került sor, látványos eredményeket lehetett elérni. Olaszországban az Autostrade per l'Italia 2006 és 2010 között egységesebb forgalomtechnikai megoldásokat, fejlettebb előjelző rendszert és TMA-val védett munkaterületeket vezetett be — ennek eredményeként a munkaterületi balesetek száma közel 45, a halálos és sérüléses eseteké közel 55 százalékkal csökkent. A technológia és a szabályozás tehát működik. A kérdés az akarat és a végrehajtás. Magyarország: rosszabb az átlagnál, és romlik Magyarországon a helyzet az uniós átlagnál is kedvezőtlenebb. 2024-ben 14 634 személyi sérüléses baleset történt az ország útjain, a halálos áldozatok száma 489-re emelkedett — mindkét mutató rosszabb az előző évnél. A hazai halálozási ráta tartósan meghaladja az uniós átlagot, és a 2019 utáni időszakban érdemi javulás nem mutatkozott. A munkaterületeken a kockázat különösen szembetűnő. A Magyar Közút adatai szerint 2000 óta 21 közutas munkatárs halt meg munkavégzés közben, jellemzően a közlekedők hibájából. 2016 és 2021 között öt halálos és közel nyolcvan személyi sérüléses vagy ún. majdnem balesetet okoztak munkaterületeken figyelmetlen vagy szabálytalan járművezetők. 2021-ben az M1-es autópályán egy kamion fékezés nélkül ütközött bele egy munkaterületet biztosító védelmi járműbe — a balesetben a Magyar Közút egy munkatársa életét vesztette. 2024-ben három hét alatt három baleset következett be a Magyar Közút munkaterületein, két dolgozó csigolyatörést szenvedett. A 31 ezer kilométeres hazai úthálózaton a tavaszi-nyári szezonban koncentráltan jelennek meg a felújítási munkák — az autósok rendszeresen találkoznak útszűkülettel, ideiglenes terelésekkel és jelzőőrökkel. Az EU 2022 óta kötelező aktív biztonsági rendszerei — az intelligens sebességasszisztens (ISA) és az automatikus vészfékrendszer (AEBS) — segítséget nyújtanak, de a statisztikák egyértelműen mutatják: a technológia önmagában nem elég. A vezető figyelme és döntése a kulcs — különösen ott, ahol munkások dolgoznak az útpályán. Kapcsolódó Autószektor cikkek A ráfutásos balesetek megelőzésének alapjait — megfelelő követési távolság, fékút-számítás, reakcióidő — részletesen elemzi az alábbi cikk, amelynek tanulságai munkaterületen hatványozottan érvényesek (Hogyan előzhetjük meg a ráfutásos baleseteket?). Az útépítési munkák melletti közlekedés szabályait — mikor érvényes a kihelyezett tábla, meddig tart a hatálya, mit tehet a sofőr, ha nincs feloldójel — a KRESZprofesszor sorozat részletesen tárgyalja (Kreszprofesszor: Út szélén felejtett táblák). A közúti halálesetek csökkentésére bevezetett kötelező EU-s biztonsági technológiákról — ISA, AEBS, figyelemfigyelő rendszer — átfogó képet ad az alábbi elemzés (Kötelező biztonsági felszerelések az autókban idén nyártól).   Fogalmak: TMA (Truck Mounted Attenuator): teherautóra szerelt ütközéscsillapító eszköz, amelyet a munkaterület forgalom felőli végén helyeznek el, és egy ráfutásos ütközés során az energia elnyelésével védi az útépítő dolgozókat és csökkenti a baleset súlyosságát. ISA (Intelligent Speed Assistance — intelligens sebességasszisztens): 2022 óta kötelező EU-s aktív biztonsági rendszer, amely a járművet figyelmezteti a sebességhatár túllépésekor. AEBS (Autonomous Emergency Braking System — önálló vészfékrendszer): automatikusan fékez, ha a jármű veszélyes közelségbe kerül az előtte haladóhoz. Majdnem baleset (near miss): olyan közlekedési esemény, amely során a baleset bekövetkezése közvetlenül fenyeget, de végül nem történik ütközés vagy személyi sérülés — jellemzően gyors reakció, szerencsés körülmény vagy külső beavatkozás miatt. Források: Traffic Technology Today — Virginia focuses on reducing crashes in National Work Zone Awareness Week, Virginia Department of Transportation (VDOT) — Work with us in work zones to keep everyone safe, European Commission — Road Safety Statistics 2024: Progress continues amid persistent challenges, ETSC — Ranking EU Progress on Road Safety (19th Road Safety Performance Index Report), ETSC — Road Safety at Work Zones (PRAISE Thematic Report 6), CEDR IRIS — D3.2 Road Safety Management at Work Zones, European Commission / ERSO — Country Profile: Hungary, KTI Közlekedésbiztonság — Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2024-ben, Magyar Közút Nonprofit Zrt. — munkaterületi balesetek adatai és tájékoztató videó, Roads & Bridges — A Day-by-Day Look at National Work Zone Awareness Week 2026 A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Az MGE értékelése 2026 első 4 hónapjának új gépjármű piacáról

2026.05.13.
Az elmúlt hetekben a forint euróval szembeni erősödése szintén kedvező piaci környezetet teremthet. Ha az árfolyam tartósan stabil marad, az a következő hónapokban kiegyensúlyozottabb árkörnyezetet eredményezhet az autópiacon is. Bár ez pozitív fejlemény a vásárlók számára, a piacon továbbra sem várható érdemi árcsökkenés, ezért sokan már most is aktívan keresik a megfelelő ajánlatokat. A nemzetközi autóipar továbbra is változó gazdasági és technológiai környezetben működik. Az elmúlt évek intenzív átalakulása után a gyártók fókusza egyre inkább a piaci igényekhez való alkalmazkodásra és a költséghatékonyságra helyeződik át. A vásárlói döntéseket ma már nemcsak a technológiai szempontok, hanem az infláció, a finanszírozási lehetőségek és az üzemeltetési költségek is jelentősen befolyásolják, különösen Magyarországon. A hazai piacon továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a belső égésű motorral szerelt modellek és a hibridek, mivel ezek sok vásárló számára még mindig kiszámíthatóbb és elérhetőbb alternatívát jelentenek. A keresletben továbbra is erős a SUV modellek és a gazdaságosan fenntartható családi autók iránti érdeklődés, miközben a céges flottapiac is fokozatosan élénkül. Az autógyártók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a technológiai rugalmasságra, vagyis arra, hogy párhuzamosan többféle hajtásláncot kínáljanak a különböző piaci igények kiszolgálására. Emellett a digitalizáció, a vezetéstámogató rendszerek fejlődése és az új finanszírozási konstrukciók is egyre fontosabb szerepet kapnak a piaci versenyben. Magyarország továbbra is meghatározó szereplője az európai autóiparnak, különösen gyártási és beszállítói oldalról. A piaci várakozások alapján a következő hónapokban is fennmaradhat a mérsékelt növekedés, különösen stabil árfolyamkörnyezet és kiszámítható piaci feltételek mellett. 2026 első négy hónapjában a személyautók regisztrációja továbbra is növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban 11 832 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 9,7 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben, míg a kivonások utáni nettó piacváltozás 11,4 százalék volt. A január–áprilisi időszakban összesen 48 291 új személyautó került forgalomba Magyarországon. A piac tehát továbbra is stabil növekedési pályán mozog, még a visszafogottabb gazdasági környezet ellenére is. A kategóriák között továbbra is a SUV modellek dominálnak. Az első négy hónap alapján a C-SUV szegmens vezeti a piacot 14 606 darabos forgalomba helyezéssel és 30,25 százalékos részesedéssel, amelyet a B-SUV kategória követ 11 516 darabbal és 23,85 százalékos piaci aránnyal. Harmadik helyen a C-alsó-közép kategória áll 6 016 darabbal és 12,46 százalékos részesedéssel, míg a D-SUV modellek 10,95 százalékot képviselnek. Az ötödik legnépszerűbb kategória a B-kisautó szegmens lett 5,53 százalékos piaci részesedéssel. A piac szerkezete alapján továbbra is a magasabb építésű modellek iránt mutatkozik a legerősebb kereslet. Az elektromos autók szegmensében továbbra is kiemelkedő növekedés tapasztalható. Áprilisban 1 420 tisztán elektromos személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 101,7 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos hónapjához képest. A kumulált adatok alapján az első négy hónapban összesen 4 618 elektromos személyautó került forgalomba, ami 48,4 százalékos növekedést jelent. A bővülés hátterében továbbra is az állami támogatások, a vállalati flottavásárlások és az egyre szélesebb modellkínálat áll. A plug-in hibridek piaca szintén jelentős erősödést mutatott. Áprilisban 994 plug-in hibrid személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 74,1 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben, míg a kumulált növekedés elérte a 95,6 százalékot. Az első négy hónap során összesen 3 403 plug-in hibrid személyautó került forgalomba Magyarországon. A plug-in hibridek továbbra is fontos szerepet töltenek be az alternatív hajtású járművek piacán, különösen azok körében, akik az elektromos közlekedés előnyeit a hagyományos hajtás rugalmasságával kívánják ötvözni. 2026 első négy hónapjában a kishaszonjárművek piaca mérsékelt csökkenést mutatott. A január–áprilisi időszakban összesen 7 285 új kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon. A szegmens teljesítményét továbbra is elsősorban a vállalati és flottavásárlások határozzák meg, miközben a gazdasági környezet és a beruházási döntések óvatossága mérsékeltebb növekedési ütemet eredményezett. A piacot ugyanakkor továbbra is stabilan támogatják az e-kereskedelemhez, logisztikához és városi áruszállításhoz kapcsolódó keresleti igények. A nagyhaszonjárművek piaca 6,2 százalékkal bővült, ami mérsékelt, de stabil növekedésnek tekinthető. A piac teljesítményét elsősorban a flottamegújítások, az európai logisztikai és infrastruktúra-fejlesztések, valamint a fuvarozási kereslet fokozatos élénkülése támogatta. Több piacon továbbra is meghatározó szempont az újabb, hatékonyabb és alacsonyabb kibocsátású járművek beszerzése, ami szintén hozzájárult az új rendeléseken keresztül a szegmens erősödéséhez. A magas finanszírozási költségek és a gazdasági bizonytalanság ugyanakkor továbbra is visszafogják a gyorsabb növekedést. Az autóbuszok forgalomba helyezése 2026 első négy hónapjában több mint kétszerese volt az előző év azonos időszakának, 110,7 százalékos növekedést mutatva. A jelentős bővülés hátterében elsősorban a buszparkok megújítása, valamint a piac ciklikus működése áll, mivel a nagyobb flottabeszerzések jellemzően időszakosan, hullámokban jelennek meg. A mostani eredmény ugyanakkor egyértelműen pozitív fejleménynek tekinthető a szegmens szempontjából. A közúti pótkocsik piaca 1,4 százalékos visszaesést mutatott, ami gyakorlatilag stagnáló keresletet jelez. A szegmens ugyanakkor továbbra is stabilnak tekinthető, és mivel a pótkocsik piaca jellemzően együtt mozog a nagyhaszonjármű-szegmens teljesítményével, az év hátralévő részében mérsékelt élénkülés sem kizárt. A motorkerékpárok piaca hosszú ideje tartó pozitív trend után tovább folytatta a növekedést, ráadásul kifejezetten magas arányban, 48,7 százalékkal több motorkerékpárt helyeztek forgalomba 2026-ban az első 4 hónapban, mint 2025. első négy hónapjában. Ami a használt autókat illeti, jelentősen növekedett a személyautók regisztrációja, méghozzá 18,8 százalékkal. Bár az utóbbi években a piac beállt arra a pozitív trendre, mely szerint az új autók száma a magasabb, mint a használt autóké, áprilisig a használtautók regisztrációja, ha minimális mértékben is, de túlszárnyalta az új autókét. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete minden évben elkészíti becslését a következő év várható forgalomba helyezési adatairól. 2026-re a piac idei teljesítményével megegyező eredményre számít a gépjármű-kategóriák döntő többségében. 2-5 százalékos növekedést prognosztizál az egyesület 2026-ra a motorkerékpárok piacán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Autópályán borult fel a kamion, teljes útzár, torlódás és mentők a helyszínen - frissítve

2026.05.13.
Frissítés: A 48-as km-nél a bent rekedt járműveket a belső sávon elkezdték elengedni, azonban a 30-as km-nél, Ócsa térségében továbbra is kiterelik az arra közlekedőket. - Már itt is torlódik a forgalom - közölte 4 órával a baleset után az Útinform. Aki teheti, válasszon másik útvonalat. Sokan kerülnek az 5-ös főút felé, ezért már Dabas térségében is telített sávokra kell készülni! Korábban írtuk: A dabasi hivatásos tűzoltók egy embert kiemeltek a járműből, a helyszínre mentő is érkezett. - Az érintett sztrádaszakaszt teljes szélességében lezárták - írta a katasztrófavédelem. Az útinform azt közölte, hogy a 48-as km-nél az autópálya adott oldalát lezárták, a torlódás már így is több km-es. Aki teheti, előtte a 35-ös km-nél, az Inárcsi pihenőhelynél tud lehajtani az autópályáról. Van baj máshol is, a32-es főúton, Jászfényszaru közelében egy kamion és egy személyautó karambolozott. A 12-es km-nél teljes útzár lépett érvénybe, a forgalmat megállították. Erősödik a reggeli forgalom a Budapest felé vezető főbb útvonalakon, így  - az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán, valamint a kiépített terelésnél Bag és Mogyoród térségében,  - a 10-es főúton, a solymári körforgalomtól,  - a 31-es főúton, Maglód térségében,  - illetve az 51-es főúton, Dunaharaszti elkerülő szakaszán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Bugatti szedán a kínai porszívó gyártótól

2026.05.13.
Nem lehet! Nem lehet egyszerűen elég autómárkája Kínának. Rögtön három új márka csatlakozott a kínálathoz Nebula Next, Kosmera és Star Motors néven. Mindhárom a kínai otthoni elektronika és porszívó gyártóhoz, a Dreamehez köthető. Amiről fél éve még semmit sem tudtunk a világ ezen részén, mostanra viszont bevette az elektronikai üzletek kirakatát. Nos, ugyanez a tervük az autóiparban is, ahol számtalan furcsa autóval előálltak már. Az egyik például egy dupla sugárhajtóműves hiperautó. Őrület. Legutóbbi kreálmányuk kevésé elvetemült, de azért így is bekerült a hírekbe, mint az olcsó Bugatti szedán, ami sose létezett. Úgy tűnik, hogy Star Motors jelvényt visel legújabb beazonosíthatatlan formájú, szedán crossoverük, ami valahol félúton van egy Ferrari és egy Bugatti között. Az orr kialakítása abszolút hozza a francia hipersportautó gyártó világát, míg az oldalsó kettő nyíló ajtók, a mögöttük lévő légbeömlő és a far kialakítása már inkább a Purosangue-ra emlékeztet. Fontos hozzátenni, hogy a Dreame eddigi autói erősen arra engednek következtetni, hogy együttműködésben állnak a Dongfeng cégcsoport átláthatatlan hálózatával, akik eddig is erősek voltak koppintásban, és az európai terjeszkedésüknél is megkérdőjelezhető módszerekhez nyúltak/nyúlnak. Annyi biztos, hogy ez még egyelőre csak egy koncepció, így még van esélyük finomítani rajta, ha akarnak. Év végétől pedig kapható lesz Kínában. Egyelőre csak Kínában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Verstappen-őrület a Nürburgringen: elkapkodták a jegyeket a 24 órásra

2026.05.13.
Ezen a hétvégén rendezik a híres 24 órás sportautóversenyt a Nürburgringen. Azt gondolhatnánk, a pálya 25 kilométeres régi verziója, a Nordschleife elég nagy területet kínál, ám a szervezők jelenleg helyhiánnyal küzdenek. Ennek okát pedig egy versenyző jelenti: Max Verstappen. Csak most kap igazi értelmet, hogy közel egy éve miért a Franz Hermann álnéven kezdte a GT-kalandját a Red Bull négyszeres Forma–1-es világbajnoka. A németországi vendégszereplése valóságos őrületet váltott ki, ami oda vezetett, hogy sosem látott gyorsasággal fogytak el a jegyek a hétvégi eseményre. A péntek-szombat-vasárnapra szóló hétvégi jegyek, valamint a szombat-vasárnapi versenyre szóló belépők már napokkal ezelőtt mind elkeltek, de már a csütörtöktől vasárnapig szóló bérletekből sem kapható több. Ilyesmi még sosem fordult elő a Nürburgringi 24 órás történetében. Már csak csütörtökre, péntekre és vasárnapra szóló napi belépők érhetők el online, a szervezők pedig jelezték, szombaton ki sem nyitják a kasszákat a pályán, így akinek nincs előre megvásárolt jegye, az be sem fog tudni jutni. A verseny rendezőinek nem volt választása, hiába a nagy érdeklődés, nem tudnak több nézőt fogadni. Elsősorban a parkolóhelyek és a kempingférőhelyek száma, valamint a pályára vezető utak által elbírt forgalom korlátozza őket. A forgalom különösen nagy fejtörést okoz. Máris arra kérték a helyszínre látogatókat, hogy minél korábban induljanak útnak. „Örülünk a régi és az új szurkolók óriási érdeklődésének, akik idén valósággal megrohamoztak bennünket. Közben természetesen szorosan együttműködünk a Nürburgringgel és a hatóságokkal, hogy lehetővé tegyük a látogatók rendezett és biztonságos ott tartózkodását. Emiatt a Nürburgringi 24 órás több mint ötven éves története során először korlátoznunk kellett a jegyek számát” – közölte a versenyigazgató, Walter Hornung. A Verstappen-faktor azonban nemcsak a közönség érdeklődésén érezhető, hanem a résztvevőkén is. A szervezők korábban 150 résztvevő autónál húzták meg a határt, gondolván, hogy ezt úgysem érik el. Az elmúlt években 130 körüli volt az indulók létszáma. Fotók: hirado.hu/Red Bull Idén azonban hamar bejelentkeztek mind a 150 helyre, így az április 22-ével lejárt nevezési határidő után a szervezők összeültek, majd úgy döntöttek, emelik a limitet, és 161 autót engednek elrajtolni a versenyen. Ekkora létszámot 2014 óta nem jegyeztek. A rekord egyébként 2007-ben született, akkor 227 autó versenyzett a Nordschleifén. Ezt a számot a biztonsági és logisztikai okokból bevezetett korlátozások miatt már aligha fogják valaha is megközelíteni. Verstappen a Winward Racing által felkészített 3-as rajtszámú, a Verstappen Racing színeiben induló Mercedes-AMG GT3-as autóval fog versenyezni, Dani Juncadella, Jules Gounon és Lucas Auer csapattársaként, a legmagasabb géposztályban, az SP-9-ben. Ezen kategóriát összesen 41 GT3-as autó alkotja, ami nagy ugrás a tavalyi 27 autós mezőnyhöz képest. Az ellenfelek között Audik, BMW-k, Aston Martinok, Fordok, Ferrarik, Lamborghinik és Porschék is lesznek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A benzinkutasok üzemanyagellátási nehézségektől tartanak, a Mol stabiltást ígér

2026.05.13.
Országosan 2-3 héten belül vagy akár korábban is komoly üzemanyagellátási gondok alakulhatnak ki országszerte, ha a benzinkutaknak árrés nélkül kell értékesíteniük - mondta el a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke az MTI-nek kedden. Gépész László szerint a benzinkutak nem tudják vállalni az árrés nélküli értékesítést, miközben extraprofitadót is kell fizetniük. Totemoszlop, védett árakkal. MTI/Balogh Zoltán A Mol olajtársaság ugyanis korábban arról tájékoztatta a benzinkutak tulajdonosait, hogy szerdán várhatóan elfogy a stratégiai tartalékból származó dízel üzemanyag. Emiatt csütörtöktől hatósági áron fogják számukra adni az üzemanyagot, amit a kiskereskedők ugyanazon az áron adhatnak csak tovább. Gépész László rámutatott: emiatt a független benzinkutak a saját készleteik végeztével korlátozhatják az értékesítést, erre már most is lehet példákat találni az ország számos részéből. A másik megoldás az lehet, hogy folytatják az értékesítést, de bezárnak, amint kimerülnek a tartalékaik - jelezte. Az elnök szerint valószínűleg ezt az utóbbi eljárást választják majd többen, de a vége az lesz, hogy a kereslet megugrása miatt egyre többen csukják be a benzinkútjaikat rövid időn belül. Hangoztatta: azonnali intézkedésekre van szükség, mert a 2022-eshez hasonló országos benzinválság alakulhat ki. A Molnál az MTI megkeresésére megerősítették, hogy Magyarország üzemanyag-ellátása stabil, van üzemanyag - dízel és benzin egyaránt. Ami szerdán éjfélig elfogyhat, az a Mol számára az állami stratégiai dízel-készletből biztosított mennyiség, de a Mol saját termelésből továbbra is ellátja partnereit, innentől a hatályos szabályozás szerinti árakon. Az FBSZ az MTI-hez hétfőn eljuttatott - a távirati iroda kedd késő este kiadott - közleményében arról írt, hogy a szektor működése fenntarthatatlanná vált, az évi 400 milliárd forint adóbevételt generáló független kutak veszteséget finanszíroznak, miközben a beígért támogatások nem érkeztek meg. Az érdekképviselet sürgeti a szakmai egyeztetést és a piaci torzulásokat okozó átmeneti szabályozás mielőbbi lezárását a ellátásbiztonság és a tisztességes piaci verseny megőrzése érdekében. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Bringások vs. autósok: minden harmadik biciklis keveredett már közlekedési vitába

2026.05.12.
Tavasztól őszig a magyarok harmada, ötöde pedig még télen is kerékpározik heti rendszerességgel – derült ki a Cofidis friss, országos kutatásából. A mindennapokban azonban felmerülnek időszakosan zökkenők: a kerékpározók harmada keveredett már konfliktusba az utakon, legtöbbször egy autóssal szemben. Ugyanakkor minden ötödik bringázó ezt fordított felállásban is megélte, vagyis autósként volt vitája más kerékpárossal. Nem ritkák a kerékpáros-gyalogos, illetve a kerékpáros-kerékpáros közötti nézeteltérések sem. Átlag felett konfrontálódnak a kerékpárral dolgozók (56%), a biciklis férfiak (39%), a harminc év alattiak (45%) és a városiak (38%). Továbbá a válaszadók háromnegyede szerint szigorúbban kellene szabályozni a kerékpáros közlekedést – ezzel még a biciklizők 70 százaléka is egyetért. Ráadásul a megkérdezettek közel fele nem elégedett a jelenlegi kerékpáros infrastruktúrával. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Sínen voltak, bontóba kerültek

2026.05.12.
Sokféle típus szolgált magyar villamosvonalakon, miközben folyamatosan búcsúztatjuk a régi darabokat, jönnek a korszerűbbek, a Tatra CKD helyett egyre több az immár vidéken is szolgáló CAF. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját már 1881-ben adták át a forgalomnak, a Berlin közeli és akkor még önálló közigazgatású, Gross-Lichterfelde-ben. Magyarországon 1887. november 28-án délután fél háromkor indult el az első villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A németekhez hasonlóan az első budapesti villamost is a Siemens-Halske cég szállította. A két, zöldre festett kocsi egyvágányú, ezer milliméteres nyomtávú, pályán közlekedett. A sebességet óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon keresztül pedig csak lépésben haladhattak, így közel sem száguldhattak a szerelvények a mindössze egy kilométeres szakaszon. A Siemens cég itt próbálta ki az alsó-vezetékes rendszert, melyet 1924-ig Budapesten is alkalmaztak. Az eredetileg nyári üzemre kialakított nyitott járműveket később beüvegezték és kályhát is szereltek bele. Normálra változott és 1435 milliméterre szélesedett a pálya nyomtávja. Az új szakaszt 1889. július 30-án helyezte üzembe az 1888-ban alakult Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) társaság. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, majd a Podmaniczky utcán is villamos járt. A BVVV a nagykörúti próbavasút helyére is normál nyomtávú vonalat épített. Ezt később a Kerepesi útig (ma Rákóczi út), majd az Üllői útig hosszabbították. 1894-től a Budapesti Közúti Vaspálya Társulatnak (BKVT) már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére. A század végéig az elektromos áramhoz képest annyira megdrágult a lovak abrakja, hogy 1898-ban - a margitszigeti kivételével - a vonalakat villamosították. A két társaság rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT járatai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. Az öncélú versengés miatt sokszor átgondolatlanul fejlesztették a hálózatokat, ezért 1918-ban államosították a cégeket, az egyesített vállalat Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven működött tovább. 1923-ban az autóbuszüzem és a BEVV egyesítésével megalakult a Beszkárt, vagyis a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT). A második világháború után a villamoshálózat a háború előtti állapotba tért vissza, több kisforgalmú vonalat nem újítottak fel, végleg megszüntettek. 1949-ben állami intézkedésre a villamosüzemet a Fővárosi Villamosvasút (FVV) utódcég vette át. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusokat Ganz UV villamosokra cserélték, első 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes vonalán. Miután a Ganz 1979-ben abbahagyta a villamosgyártást, az 1968-ban alakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) cseh Tatra T5C5 típusú villamosokat szerzett be, 2001-ben pedig használtan vett Németországból hannoveri villamosokat. A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án vonult nyugdíjba. 1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos - Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti - vonalat megszüntettek. Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra típusai váltották a GANZ-okat. Az 54 méteres szerelvények akkoriban a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt spanyol CAF (Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles) által gyártott Urbos villamosok vették át, az 56 méteres járművek az 1-es villamos vonalára kerültek. A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben elérte a Rákóczi hidat (akkor Lágymányosi híd). 2014-2015-ben folytatták dél-budai meghosszabbítását a Fehérvári útig. Az Etele téri szakasz 2018-ra készült el. 2026. májusától már nem közlekedik menetrend szerint a budapesti villamosközlekedés egyik ikonikus típusa, a klasszikus CKD Tatra T5C5-ös. A járművek nem tűnnek el teljesen azonnal, a megmaradt szerelvényeket tartalékként, járműhiány esetén vetik be. A T5C5-öst a prágai ČKD Tatra gyár 1978 és 1984 között kifejezetten a BKV igényeinek megfelelően fejlesztette és gyártotta, ezért eltért a csehszlovák típus pedálos rendszerétől és kézikaros vezérléssel szállították. Az első két prototípus 1979-ben érkezett meg (4000 és 4001 pályaszámmal), 1980-ban 170, 1984-ben további 150 darab állt forgalomba, leváltva a két világháború közötti időkből származó járműveket. A Tatrak és Ganz ICS villamosok kiváltására folyamatosan érkeznek a CAF szerelvények, amik nehezebbek. A Ganz ICS üresen 35 tonna alatt van, míg egy KCSV7 kereken 34. A rövid, 32,5 méteres CAF 3/5 40 tonna feletti, a hosszú, közel 56 méteres CAF 3/9 pedig 67 tonnás. A 2022-es megállapodás szerint az Európai Unió vissza nem térítendő 54,15 milliárd forintos támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretében 51 CAF villamos érkezik Budapestre, ezek ára a szerelvény hosszától (34 és 55m) és felszereltségétől függően 2-2,5 milliárd forint.   CAF műszaki adatok (rövid változat) Hosszúság: 32,5 m Szélesség: 2650 mm Magassága áramszedő nélkül: 3250 mm Magassága áramszedővel: 3600 mm Teljesítmény: 336 kW Padlómagasság: 350 mm Belépőmagasság: 335 mm Vezetőállás: 2 db Ajtók: szélső kocsiszekrényeken oldalanként 1 egyszárnyas, kerék nélküli kocsiszekrényeken oldalanként 2 kétszárnyas Férőhelyek száma összesen: 222 (4 fő/m² állóhellyel, fix utastéri ülőhely 42. ) Vidéki vonalak 1911. nyarán indult meg a villamosközlekedés Nyíregyházán, ahol 1969-ben megszüntették a járatokat, mert akkoriban 1 forint 50 fillérbe került egy liter gázolaj, így az olcsóbb üzemeltetésű autóbuszokra váltott a helyi személyszállítás. A szabolcsi megyeszékhelyen akkoriban már volt kisvasúti pálya, 1905-től a városon át közlekedtek a keskeny nyomtávú szerelvények a Nyíregyháza - Balsa - Dombrád útvonalon. A meglévő sínek felett kiépített felső vezetékkel már villamosok is közlekedhettek: 1911. augusztus 7-én k a Huszár utcától a városhoz tartozó üdülőhelyig, Sóstógyógyfürdőig szállították az utazókat. A sárga-fekete kocsik az egykori huszárlaktanya közelében lévő MÁV-bérház mellől indultak, érintették a vasútállomást, majd elhaladtak a városháza előtti Kossuth téren, a vármegyeháza szomszédságában álló kis állomásig. Onnan a Kossuth és a Sóstói úton, illetve a Sóstói-erdő át a Sóstófürdőig. 1968-ban már 4 millió 300 ezer utast szállítottak a kocsik. Az olcsó üzemanyag és az erőltetett buszos motorizáció a nyíregyházi villamosközlekedés végét jelentette. Az utolsó kocsi 1969. május 31-én gördült végig a városon. Nyíregyházán kívül további három városban indult el a villamosközlekedés, többnyire a fővárosban már nem szolgáló szerelvényekkel. 1961 októberében Debrecenben, Miskolcon és Szegeden is elindultak a vidéki közlekedési társaság járatai, melyen többek között a Bengáli becenevűek közlekedtek. A Stefan Lengyel által tervezett a Ganz Benáli és Ganz CSMG csuklós villamosokból 181 készült a budapesti Füzesi Főműhelyben, majd Debrecenben a MÁV járműjavítójában és a helyi közlekedési társaságnál. A három-, öt-, hat- vagy tízajtós, 21-22 méter hosszú, 23-24 tonna tömegű csuklósok. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. októberében állapodott meg a 2-es villamosvonal kiszolgálásához szükséges járművek gyártásáról a spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles (CAF) céggel, mely már leszállított 18 szerelvényt. Fotók: BKV, Fortepan Bp Főv Levéltár Fotótár/Klösz Gyorgy, Saly Noemi, Borbás György, Szémán György, Dr Horváth Miklós, Faragó György, Bojár Sándor, Uvaterv, Domonkos Endre, Magyar Rendőr További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Keserű ízű rekord, soha nem látott magasságokban az magyar autók életkora

2026.05.12.
A magyar autóállomány öregedése évek óta tartó tendencia, mostanra azonban rendszerszintű problémává vált. A HVG által ismertetett Datahouse-adatok szerint 2025 végére a hazai személyautók átlagéletkora már elérte a 16,5 évet, miközben 2010-ben még alig haladta meg a 11 évet. A folyamat mögött nem pusztán a magyar vásárlóerő gyengesége áll, hanem az autóipar teljes szerkezeti átalakulása is. Különösen éles a különbség a céges és a lakossági autók között. A vállalati flottákban futó járművek átlagosan 7-8 évesek, miközben a magántulajdonban lévő autók átlagéletkora már 18 év fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar autópiac lényegében kettészakadt: az új autók döntő része céges beszerzésként kerül forgalomba, majd évekkel később használt autóként szivárog át a lakossági piacra. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, Knezsik István szerint ma már az új autók mintegy 70 százalékát vállalati flották vásárolják meg. Ez önmagában is jól mutatja, hogy az újautó-vásárlás egyre inkább kikerül az átlagos háztartások lehetőségei közül. A zöldátállás ára Az elmúlt években az autógyártókra nehezedő szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabályok alapvetően átírták az iparág költségszerkezetét. Az elektromos platformok fejlesztése, az akkumulátorgyártás, a digitalizáció és az emissziós előírások teljesítése milliárdos beruházásokat követel meg a gyártóktól, amelyeket végső soron a vásárlók fizetnek meg az autók árában. A probléma az, hogy miközben a politikai és szabályozói oldal gyors átállást sürget, a fogyasztói oldal ennél jóval lassabban alkalmazkodik. Az elektromos autók ugyan technológiailag egyre fejlettebbek, de vételáruk még mindig jelentősen meghaladja a hagyományos hajtásláncú modellekét. Ráadásul sok autós továbbra is bizonytalan a töltőinfrastruktúra, az akkumulátorok élettartama vagy a valós használati költségek miatt. Az elektromobilitás hosszú távon valóban meghatározó trend lehet – erre számos nemzetközi kutatás is rámutat –, ugyanakkor az átmeneti időszak sokkal nehezebbnek bizonyul, mint ahogy azt néhány éve sokan gondolták. Az autógyártók emiatt egyszerre kénytelenek finanszírozni a hagyományos belső égésű technológiák fenntartását és az elektromos átállást, ami jelentős nyomást helyez az egész iparágra. Mindez különösen Európában okoz feszültséget, ahol a magas energiaárak, a kínai elektromosautó-gyártók térnyerése és a gyengélkedő kereslet egyszerre szorítja a szereplőket. Egyre több gyártó finomhangolja korábbi elektromos stratégiáját, és több vállalat ismét nagyobb hangsúlyt helyez a hibridekre vagy a korszerű belső égésű modellekre. A használt autó marad a tömegek választása A magyar piacon mindennek egyértelmű következménye van: a legtöbb autós számára továbbra is a használt autó jelenti az egyetlen reális alternatívát. A céges flottákból kikerülő néhány éves járművek emiatt kulcsszerepet töltenek be a hazai mobilitás fenntartásában. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a magyar autópark zöldülése jóval lassabb lehet a tervezettnél. Hiába nő az új elektromos modellek száma a vállalati szegmensben, ezek csak hosszú évek késéssel jelennek meg a szélesebb lakossági piacon. Addig pedig továbbra is az öregedő benzines és dízelautók dominálnak az utakon. A jelenlegi helyzet így egy furcsa paradoxont eredményezett: miközben az autóipar történetének egyik legnagyobb technológiai fordulata zajlik, a magyar autósok jelentős része egyre régebbi autókkal közlekedik. A zöldátállás tehát nemcsak technológiai vagy környezetvédelmi kérdéssé vált, hanem egyre inkább megfizethetőségi problémává is.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója