Amíg manapság egyre kevesebb gyártó van a ralizás elitjében, ez nem volt mindig így. Amikor a 80-as évek végén hivatalosan is betiltották az über B-csoportos autókat, sorba álltak a gyártók, hogy csatlakozhassanak a Rally Világbajnoksághoz (WRC). Ekkor vezették be ugyanis az A-csoportos szabályrendszert, ahol az autók tudása sokkal földhöz ragadtabb volt, ráadásul kívül-belül jobban hasonlítottak azokhoz az autókhoz, amiket bárki képes volt megvásárolni a kereskedésekben, ezért az emberek sokkal jobban tudtak azonosulni velük. Ekkortájt csatlakozott a Mazda is a bulihoz, hiszen a japán gazdasággal együtt a Mazda is elképesztő, azóta sem látott növekedésnek indult. Szóval aktív motorsport programba kezdtek már a B-csoport időszakában, majd sikeresen átléptek az A-csoportos korszakba a Familia, vagy ahogy nálunk ismertük, a 323-as modellcsaláddal. Ne feledjük, ez volt a Mazda azon korszaka, amikor egy rakás pénzt toltak a Wankel-motoros sportautó fejlesztésbe, és 1991-ben még a Le Mans-i 24 órást is megnyerték. Ugyanakkor raliterepen mégsem tudtak nagyot alkotni. Nehezen jöttek az eredmények, hiszen az összkerékhajtás ellenére csak 1,6-os, a versenytársakhoz képes gyenge motor dolgozott a 323-ban. Szóval úgy döntött a Mazda, hogy lépnie kell, és fejlesztenek egy olyan vadállatot a 323-as, alapvetően családi kompaktból, amelyik képes lesz felvenni a versenyt a Lancia Delta Integrale-val, vagy éppen a Subaru Impreza WRX-szel. 1989-ben be is mutatták a Mazda Familia Sport-4-et, amit kifejezetten a Mazda A-csoportos WRC programjához terveztek, hogy majd homologizációs alapként szolgáljon a versenyautójukhoz. Azonban mindössze két prototípus épült, amikor a 1991-ben kipukkant Japán gazdasági lufija, és minden gyártónak, köztük a Mazdának is durván vissza kellett fognia a költéseit. Így vetett véget Japán gazdasági válsága a Mazda ígéretes motorsport programjainak, különösen a rali világában, ahová soha többé nem tért vissza a márka. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A mai adás tartalmából: 2:06    - Kezdjük elölről a közlekedés rendjét megtanulni  6:50    - Óvodás, kisikolás korban van olyan játékos foglalkozás, amivel már lehetne egy kicsit a felelősségteljes közlekedésre nevelni a felnövekvő generációt? 8:25    - Ti miket szoktatok a gyermekeiddel mantrázni az autóban? 10:00  - Néhány érdekes statisztika a gyalogos balesetek kapcsán 11:51  - A balesetek kimenetelében is van egy érdekes, és nagyon logikus magyarázat 12:40  - A gyalogos azt gondolja, hogy azonnal megkapja az elsőbbségét amint közelít a zebra felé, akár takarásból kilépve is 13:50  - A gyalogosok, és a kerékpárosok nagyon gyakran nem tartják be a közlekedés alapvető szabályait sem. Azért, mert nincsenek tisztában a KRESSZ-el? 16:50  - Még biztonságosabb gyalogátkelőhelyek az országban   A böngésződ nem támogatja a hanglejátszást. Kérjük, próbáld másik böngészővel.   A HangZóna korábbi adásait itt találja, a legújabbal pedig jövő héten csütörtökön várunk minden kedves hallgatónkat! Kérdéseket, észrevételt, témajavaslatot a hangzona@autoszektor.hu email címre várjuk. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is.                

Minden fiúgyerek szeret játékautózni. Általában az 1:43-as méretarányúakat tologatni a padlón vagy a műanyag pályán. A szerencsésebbek persze nagyban is játszhatnak, többnyire egy 12V-os elektromos járgánnyal, amit az udvaron vezetnek. De van, aki ennél komolyabb gépet is tesztel, már 3 évesen! Kenan Sofuoğlu fiáról van szó. Az ex-motorversenyző 2007 és 2016 között öt Supersport világbajnoki címet szerzett. Ma sikeres menedzser és a török parlament tagja. És büszke családapa, aki úgy gondolja, a vezetést nem lehet elég korán elkezdeni, ezért fiának olykor már átengedi a volánt. Persze, a kissrác nem valami használt, „ennek már úgysem árt pár koccanás” típusú verdán tanul manőverezni. Azért a motorsport egykori éllovasa ennél sikkesebb figura és 3 éves utódját simán hagyja gyakorolni sportautója kormányánál. Egy Ferrari SF90-ről van szó. Az 1000 lóerős hibrid gépet a kis Zayn bukósisakban és versenyzői ruhában, egy speciális ülésben vezeti, nem is akárhogyan! A pedálok kezelése, a gyorsítás és a kanyarok bevétele, valamint a parkolás olyan remekül megy neki, mintha csak egy játékautót irányítana. Hogy apukától ez mennyire felelősségteljes magatartás, az már teljesen más lapra tartozik. De azt gondolom, ha félretesszük a nevelési meg erkölcsi kérdéseket, akkor igazi élmény a video, amiben ez a kicsi legényke itt könnyed magabiztossággal stílust tanít. Zayn egyébként már átmenne a motoros forgalmi vizsgán is - a következő években csak a közlekedési ismereteket kell hozáttenie a gyakorlati tudásához, ami kétségkívül lenyűgöző.  Forrás: autoappassionati.it    

Sok kicsi sokra megy Pedig, ha kiszámolnánk, hogy egy hónapban mennyit költünk üzemanyagra, akkor mindjárt könnyebben faragnánk le a felesleges úticélokat. Ez is egy jó megoldás, ha átgondoljuk, hogy hány haszontalan kört futunk. De persze a legjobban akkor fogyaszt az autó, ha a garázsban áll. Én csak egy robogóba tankolok, - mert ezt használom a napi közlekedésre, de manapság így is fáj, hogy tízen ezreket hagyok ott a kúton, szóval, ha hozzám hasonlóan az olvasóm fejében is megfordult már ez a gondolat, akkor jó úton jár, hogy képes legyen változtatni autóhasználati, és járműkezelési szokásain. Ne ülj autóba Ez az első, és legfontosabb tanácsom. Biztos, hogy van otthon kerékpár, ha csak pár kilométerre kell elgurulni, akkor a leggyorsabb, és legzöldebb közlekedési eszköztől keresve sem találhatnánk jobbat. Egész jó tömegközlekedési eszközpark, és menetrend fejlesztések történtek országos szinten az utóbbi időszakban, egy próba erejéig érdemes ezt is lecsekkolni. Illetve ki lehet próbálni a segédmotort. Egyrészt nem kerül plusz pénzbe az üzemeltetése az évi párezer forintos biztosításon kívül. Már bőven kétszázezer forint alatt találhatunk élhető robogót. Persze azt a mélyen tisztelt Levegő Munkacsoport nem fogja megtapsolni, de az nem is baj, mert minél kevesebb autó, annál kisebb dugó. Ezt talán egyszer majd ők is megértik. Tudom robogóra ülni kompromisszumokkal jár, és csak annak megoldható, aki egyedül utazik, délután hazafelé sem kell senkit fuvaroznia, na meg persze a munkájához sem kell eszközt szállítani, vagy nem egy zsákfaluban lakik egy tömegközlekedés szempontjából kevésbé frekventált településen. Nekik továbbra is az autó az egyedüli élhető alternatíva. De ha lehet, akkor ebből is érdemes könnyebbet keresni, és semmiképpen nem egy batár SUV-t, főleg, ha inkább egyedül utazunk csak. Sokat jelent a légellenállás, és súly szempontjából is lényeg, hogy kisebb, és könnyebb autóban üljünk, ez persze jótékonyan hat a fogyasztásra is. Elektromos fogyasztók Tudom, hogy nem helyesen, de zsigerből kikapcsolom az automata klímát, ha csak egy kis levegőt akarok a szélvédőre fúvatni. Ez is plusz fogyasztást jelent ugyanis. És, hogy miért mondtam, hogy nem helyesen? Mert most nincs szezonja, így elfelejtjük, hogy a klímát ilyenkor is érdemes bekapcsolni, hogy a rendszer elemei mozogjanak, és megkapják a kenést. De a felesleges járatás plusz üzemanyagfogyasztással jár. Ugyanúgy, mint az ülésfűtés, vagy hátsó szélvédő párátlanítása. Ezeket is csak szükséges esetben szabad használni, ha a kisebb fogyasztásra hajtunk. A világításon viszont soha ne spóroljunk! Ezt már kitárgyaltuk itt, hogy miért. Vezetéstechnika Erről is beszélnünk kell, sőt, ez a legfontosabb. A cikk elején már említettem, hogy nem látok kevesebb ideges sofőrt az utakon. A napokban a töltőállomáson pufogtak, mert sokat kellett várni a kezelőre, hogy fizethessen egy sietős autótárs. Szegény kezelő fél kezével kávét készített, a másikkal a pénztárgépet ütötte, a lábával meg sepregetett. De ez sietős autóstársat nem hatotta meg, mert szerinte a kútra tankolni járunk, aztán haladjunk tovább gyorsan. Nincs idő meghalni sem, a vérnyomás meg azonnal az egekben, ha valahol három percet várni kell. Sietnek a piros lámpához, haladnak a belsőben, bánják is ők, hogy akár 10-15%-al is rosszabb fogyasztást hoznak így össze. Pedig mennyivel jobb lendületből közlekedni, ha látjuk, hogy zöld, akkor gáz, ha már három autóval előttünk sárgul, akkor azonnal lelépni a gázról, és finoman motorfékkel, majd fékre lehelve megérkezni a piroshoz. Nem szeretem a kigurulókat, mert tényleg zavaró, ha valaki így érkezik a lámpához, de ha nem esünk át a másik oldalra, akkor egyrészt kevesebbet fogunk egyhelyben állni, ami a legbosszantóbb élethelyzet az utakon, másrészt, ha sikerül elcsípni a zöldet, akkor akár gurulva indulhatunk, így annyival kevesebb benzin tűnik el mozgási energiává alakulva. Az utóbbi időben rászoktam a tempomatra városon belül is, akár csak egy pár perces szakaszra is hajlandó vagyok bekattintani. Egyrészt kevesebb stressz, ha 55-re állítva csorgok, és nem is kell folyamatosan a gázzal, és fékkel játszani, hogy tartsam a tempót. Másrészt a fogyasztásnak is jót tesz az egyenletes sebesség. Na, és hogy hajtsunk, ha jó fogyasztást szeretnénk? Nos, nehéz a kérdés, mert ez egyén függő. Bárki bármit mondd, én indítás után harminc másodpercig nem érek a benzines autóm gázpedáljához. Utána hallom, ahogy a motorvezérlő lentebb veszi a fordulatot, na, akkor már érdemes megmozdítani a kocsit. Hogy ér e valamit ez a túlzott óvás, féltés? Jó kérdés, -és ígérem, hogy egyszer ennek is utána járunk, de ártani biztos nem ártunk autónknak ezzel a fél perccel, egyébként is be kell kötni magunkat, és elhelyezkedni a vezetőülésben beszállás után. Ha pedig már haladunk, akkor felejtsük el a finomkodást a pedálokkal, érdemes hamar felgyorsítani a kívánt sebességre, és végig defenzíven hajtani. Így már jó előre láthatjuk, ha lassítani, vagy gyorsítani kell.  A fordulatszám nyugodtan maradhat középtartományban, de semmi képpen ne erőltessük a lefulladás határán való használatot, ezzel többet ártunk, mint használunk a motornak. Végül pedig fontos megemlíteni az olyan apróságokat, mint, hogy ne cipeljük a tetőboxot feleslegesen, vagy tegyük ki a tőkesúlyt a csomagtartóból, ha már úgyis október óta téliesítve pihen a csónak. Néha pedig nem árt ránézni a guminyomásra sem. Nekem az első tengelyen sikerült összeszednem egy vállasra koptatást a családi igáslovon. Fájni fog az átgumizás ára, pedig tankolásonként 5 perc lett volna, hogy körbe mérjem. Ne járjon így, szánjon erre időt, mert a mai gumiabroncs árakat figyelembe véve, nem mostanság fogjuk feleslegesen kikukázni a megunt abroncsainkat. Ha érdekli a téma, akkor itt, és itt is olvashat még hasznos tippeket, mondjuk, a vizes edényt nem javaslom. További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is.