önvezetés

Az önvezetést vizsgálják a Szegedi Tudományegyetemen

2020.09.04.

Az önvezető autók technológiai fejlesztése rohamtempóban halad, abba dollármilliárdokat fektetnek, ám az is fontos, hogy a végeredmény emberközpontú legyen - ezen dolgoznak a szegedi egyetem kutatói.

A Szegedi Tudományegyetem Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportja elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végzett július 22-23-án az önvezető autóban átélt pszichés folyamatok feltérképezésére a Szegedi Repülőtér kifutópályáján. Az esemény második napja sajtónyilvános volt, így portálunk is bepillantást nyerhetett a mérési munkába, és utazhattunk is az önvezető autóban.

Az önvezető járművek technológiai fejlesztése egyre látványosabb eredményeket ér el, az ilyen autók, kisbuszok, teherautók, városi logisztikai járművek tesztelése már igen előrehaladott, világszerte több, mint 150 város közúti forgalmában találkozhatunk velük. Vagyis olyan autókkal is, amelyek vezetőülésében nem ül senki. Nem vitás, hogy ezek a megoldások – jelenlegi ismereteink szerint – extrém módon forgatják majd fel a közlekedő emberek napi életvitelét és több évtizedes megszokásait.

Magyarországon is több helyen zajlik már az önvezető járművek technológiai fejlesztése, a térségben egyedülálló ZalaZone pályán pedig több programban is végeznek műszaki teszteléseket, méréseket. Szegeden 2020 tavaszától kezdődtek a humán kutatások – világszerte sokan vizsgálják azt, mit gondolnak az emberek az önvezető autókról. Ezen felmérések jellemzően egyszerű megkérdezéses módszerrel dolgoznak, és teszik ezt úgy, hogy a válaszadók többsége még nem utazott önvezető járműben.

– Életem meghatározó élménye volt, amikor az USA-ban önvezető autóban utaztam. Azt az érzést lehetetlen kérdőíven vagy egyéb megkérdezéses módszerekkel visszaadni, azt meg kell próbálni megmérni – emlékezett vissza Lukovics Miklós, az SZTE Gazdaságtudományi Karának kutatója, aki már három éve beleásta magát ebbe a témába. Hangsúlyozta, a technológiai fejlesztés rohamtempóban halad, abba dollármilliárdokat fektetnek, ám az is fontos, hogy a végeredmény emberközpontú legyen.

– Előbb vagy utóbb, de mindenki találkozni fog az önvezető autóval, vagy úgy hogy utasként benne ül, vagy kerékpárosként suhan el mellette az autonóm jármű – mondta a szakember, hozzátéve, a mostani mérésre egy éve készülnek már, de még csak az út elején tartanak. Az eredmények kiértékelése után szeretnék a kutatást a ZalaZone pályán folytatni.

A GTK és a tudományegyetem Pszichológiai Intézetének Kognitív és Neuropszichológiai Tanszéke, valamint a Mindtech apps szoftverfejlesztő cég kutatói világszinten is ritkán alkalmazott mérési eljárásra vállalkoztak. A legtöbb ilyen kikérdezésen vagy szimuláción alapul, a szegedi kutatók azonban – több hónapnyi előkészület és előzetes tesztelés után – úgy vizsgálták az önvezető autóban átélt élményt, hogy közben a kísérleti személyekre elektródákat és szemkamerát helyeztek. Ezután beültették őket egy önvezető autóba, és a Szegedi Repülőtér lezárt kifutópályájának biztonságos környezetében rögzítették az utazás közben átélt biológiai reakciókat. Arra voltak kíváncsiak, hogyan élik meg, ha az autó saját magától elindul, lassít, fordul – ráadásul úgy, hogy a kormánykerék úgy forog, hogy azt nem nyúl hozzá senki.

A reptéri mérések azt vizsgálták, hogy az emberek milyen érzelmeket élnek át, miközben megtapasztalják az önvezető autóban történő utazást. Kutatások bizonyítják, hogy egyes biológiai reakciók, mint például a szemmozgások vagy a pupillatágulás mértéke jól tükrözik az érzelmi állapotot.

– Az agyhullámok különböző frekvenciájú összetevőinek aránya is információt hordoz arról, hogy valaki mennyire érzi magát stresszesnek, nyugodtnak vagy akár izgatottnak. Fontos, hogy ezeknek a folyamatoknak a vizsgált személy gyakran nincs tudatában és nem is képes ezeket szándékosan kontrollálni – mondta Volosin Márta. A pszichológiai intézet kutatója hozzátette, ezek a módszerek kulcsfontosságú kiegészítést adnak az egyszerű kérdőív alapú felmérésekhez.

A vizsgált személy, elektródákkal a fején ment egy kört az önvezető funkciókra is képes Teslával úgy, hogy az autót a kormányozta vezette, majd egyet önvezető üzemmódban. A kiváltott érzelmek különbségét mérték, a differencia sok mindentől függött. Például a tesztalanynak volt-e jogosítványa, szokott-e vezetni, milyen nyitott a technikai újdonságokra és még hosszan lehetne folytatni. Fontos megkülönböztetni a félelmet az izgatottságtól, erre képes a mérés, amiben az is jól kijön, ha a tesztalany például fáradt.

Az éles vizsgálat alatt csak a sofőr, a tesztalany és a kutatók ülhettek az autóba, újságírónak ott nem volt keresnivalója, kérdéseivel összezavarta volna az agyhullámokat. Külön sajtókört viszont szerveztek, így megtapasztalhattuk az utazást az önvezető autóban. Reptérről lévén szó, először engedélyt kértünk a kifutópálya használatára, amit természetesen megadtak. (A vizsgálati köröket időnként megszakította egy-egy gép le-, illetve felszállása.)

A programhoz az autót Aracsi Mihály egyéni vállalkozó biztosította, a Tesla X kilométerórája 121,6 ezret mutatott. A kocsi önvezető módra is képes – Autopilot 2.0 -, az interneten keresztül folyamatosan érkezik rá a szoftverfrissítés. Megtudtuk, a hatótávja 400 kilométer, de 130-as sztráda tempóval is tud minimum 250 kilométert. A teljesítménye 426 lóerő, nyomatéka lehengerlő. Az újságírós programba egy kis “vakítás” is belefért, elsőre 4,23 másodpercet mért az autó százas gyorsulásra. Amikor rákérdeztem, hogy mi lenne ez öt személy helyett csak a sofőrrel, azt a választ kaptam, nem biztos, hogy pontos volt a mérés. Megismételtük, akkor már hozta a Tesla a papírformát és 4,98 másodperc alatt katapultált 100-ra.

– Az önvezető autók széleskörű elterjedésével megváltozik a járműgyártás és a kapcsolódó iparágak teljes értéklánca, az emberek közlekedési eszközökhöz való viszonya, a mindennapi közlekedés – hangsúlyozta Prónay Szabolcs, a GTK kutatója. Kollégája, Majó-Petri Zoltán is komoly kihívást lát abban, hogy az önvezető technológia sokkal előbbre tart, mint a társadalom felkészültsége. – Lehet akármilyen jó a technológia, ha ezt mi, emberek nem fogadjuk be – emelte ki az óraadó szakember, aki “főállásban” a Szegedi Közlekedési Társaság, a város elektromos közösségi közlekedése mellett a repülőteret is üzemeltető cég ügyvezető igazgatója.

A kutatást Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.06.21
Óbudán 50 helyett 101-gyel mértek be egy autóst. Rajta kívül 41 gyorshajtót regisztráltak 7 és fél....
2024.06.21
A szlovák kormány aláírta a befektetési szerződést a Gotion és InoBat cégekkel, amelyek....
2024.06.21
A kínai gyár európai portfóliójának két hiánypótló haszonjármű modelljét is bemutatja a nemzetközi....
2024.06.21
Egész évben, de különösen nyáron nagyon sok magyar ül autóba, hogy a szomszédos Ausztriában....
2024.06.21
A parlament jóváhagyta az egynapos autópálya-matricára vonatkozó törvényt - írja a parameter.sk. ..
2024.06.21
Kedden írta alá Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, valamint Michael....
2024.06.21
Két év börtönbüntetésre ítélt a bécsi kerületi bíróság egy 46 éves férfit, mert 2013-ban egy banda....
2024.06.21
Súlyos baleset történt szombaton délután a szlovákiai Vysoká nad Kysucou községben (Čadcai járás):....
2024.06.20
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.06.20
A Múzeumok éjszakáján, szombaton nyílik meg a Földalatti Vasúti Múzeum új kiállítása, amely a 150....