A korábbi évek tapasztalatai alapján tudtuk, hogy csak valami apróság jöhet szóba, amivel hely szűkében is könnyű parkolót találni, ami bírja a kiképzést akár laza talajon is, és nem fájó vele az autópályázás sem. Ezekre a paraméterekre pedig el sem tudtunk volna jobb autót képzelni egy CVT váltós Suzuki Swiftnél.

Hiába gondolom mindig úgy, hogy egy Suzuki Swiftnek már csukott szemmel is megírom a tesztjét, igazából mindig vannak új tapasztalások, amikről érdemes beszélni. Minden korban más képet mutat a japánok megfizethető kisautója, és mivel már 7 éve piacon van a jelenlegi ötödik (bizonyos számítások szerint hatodik) generáció, ezért most is teljesen más élmény volt vezetni, mint 2017-ben, amikor bemutatkozott. Azóta persze sok minden történt vele: 2020-ban kapott egy apró frissítést, jobb ellátmányt, új színeket és új felniket. A legfontosabb mégis a 12-voltos mild hybrid rendszer bemutatkozása volt, amivel hatékonyabb, de drágább is lett.

Hiába a hét év, a Swift továbbra is divatos kiállású, pláne így, kéttónusú vörös és fekete fényezéssel. A Suzukik eleve nagyban hozzájárulnak az utcák színesítéséhez. Továbbra is egy kedves, de stabil kiállású autó, köszönhetően a puha vonalainak és a sarkakba kitolt kerekeinek, amiktől nem csak vezetni jobb, de az utastér is rendkívül tágas. 3840 mm-es hosszával a B-szegmens legaljára célozták, mégis kényelmesen elfér egymás mellett két felnőtt férfi az első sorban és a hátsó lábtér is kellően szellős. Oké, az ülések egyszerűek, puhák, viszont mégis jobb oldaltartást adnak, mint a legtöbb modern ülés.

Ez a furcsa ellentmondás egyébként az egész utastérre igaz. Minden olcsóbbnak tűnik, mint amilyen valójában. Ahová nyúlunk, az kellemes tapintású, a gombok és tekerők pedig finomabban kattannak, mint elsőre gondolnánk. Az infotainment rendszer és a navigáció szögegyszerű, cserébe gyors, megbízható, átlátható. Pont. Arra van, amire kell. Remekül kilátni belőle, könnyen és gyorsan manőverezhető, ahogy azt egy városi autótól elvárnánk. Egyedül a csomagtartó számít aprónak a maga 265 literjével, ami sajnos az új generációval sem fog nőni.

Szerencsére a Swifttel nem követik el azt a hibát, amit a Vitarával, hogy kilenc év után is csupán egy faceliftet szánnak neki. Hamarosan ugyanis érkezik az új Swift generáció, így érthetően a mostani generáció kínálata is erősen leszűkült. Mostanra kizárólag az 1,2 literes, háromhengeres, 83 lovas Dualjet motorral és légy hibridként érhető el a Swift, ugyanakkor meghagyták a kézi- és CVT-váltós választási lehetőséget, illetve a szegmensében egyedülálló módon az összkerékhajtást is. Szóval hiába tűnik korosnak, a Swift továbbra is igyekszik minden élethelyzetre választ adni.

Ellenben a crossoverek 48-voltos rendszerével, a Swift csak a 12-voltos mild hybrid rendszert kapja meg, aminek a működését remekül követhetjük a műszerek közötti színes kijelzőről. Ez nem állítja le olyan korán a motor lassításkor, és az indítást sem késlelteti, de nagyon hatékonyan termeli vissza a mozgási energiát lassításkor (ezáltal kevesebbet is kell fékezni), majd használja fel azt induláskor és fokozottabb gyorsításkor egyfajta rásegítésként, hogy csökkentse a benzinmotor terhelését, ezáltal az üzemanyag-fogyasztást is. Ennek megfelelően városi fogyasztása akár 4,0 liter is lehet kellő odafigyeléssel és szerencsével, míg autópályán a 6,2 literes átlag volt jellemzőbb.

Sokan tartanak a CVT-váltó „bőgésétől”, de az az igazság, hogy mára egy Swiftben is nagyon kulturáltan tud működni egy fokozatmentes automata. Csak hideg motornál és nagyon erős kigyorsításkor (például autópálya felhajtón) hallani, ahogy a motort magas fordulaton pörgeti, ugyanakkor a legtöbb hétköznapi, városi használat során szinte semmit sem érzékelni a váltó és a motor működéséből, pedig egy háromhengeres motorról beszélünk. Nyilván autópályán fokozott a beszűrődő zaj és az üléseket sem ezer kilométerre találták ki, de kisautó létére meglepően megnyugtató volt vele a hosszú út Zágrábig és vissza.

Jelenlegi árlistája szerint 5,8 millióról indít a kifutó Swift generáció, míg a CVT automataváltós változat már 7 millió forinttól érhető el. Az új generáció árait egyelőre nem ismerjük, de nem sok mozgástere van a Suzukinak, ha szeretne versenyben maradni a valamivel divatosabb, de nem feltétlenül otthonosabb és szerethetőbb versenytársakkal. Ráadásul nem szabad megfeledkezni a piac egyik legfinomabbak fékező adaptív tempomatjáról, és az egyéb remek vezetéstámogató rendszerekről sem. A Suzuki Swiftnek még mindig megvan a bája, és ezt az utca reakciója is bizonyítja. Ilyen színben még mindig utána fordulnak és még autósként sem gondolkodnék rajta egy pillanatra sem, hogy CVT-váltóval vegyem-e.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!