Állandó vita zajlik az autós közösségekben, hogy vajon mi lehetne a legjobb alternatív hajtáslánc megoldás a jelen és a jövő kihívásaira, amikkel szembesül az autóipar. Noha csak kevesen értenek mélyrehatóan ezekhez a hajtáslánc típusokhoz, általában két részre oszlik a tömeg: vannak, akik az akkumulátor táplálta elektromotorokban hisznek, mások pedig a hidrogén üzemanyagcellában látják a jövőt. Kinek van igaza? Ezt sajnos egy jó ideig még biztos nem tudjuk meg, és ennek a cikknek sem célja igazságot tenni. Érdemes viszont ütköztetni olyanok véleményét, akik nálunk sokkal jobban beleásták magukat a témába.

Egyik oldalon ott van Mr. Technokirály – nem vicc, tényleg ez mostantól a hivatalos beosztása –, azaz Elon Musk akit senkinek sem kell bemutatni, már csak abból a nem elhanyagolható tényből kifolyólag sem, hogy már hivatalosan is ő a világ leggazdagabb embere. Ő volt az első ember, akinek sikerült rajongótábort építenie a villanyautók köré, és fáj kimondani vagy sem, jelenleg az ő Teslája az egyetlen, aki érdemben fejleszti az akkumulátorokat, önvezető rendszerük kiforrottsága pedig messze megelőzi a legtöbb hagyományos autógyártóét.

A másik sarokban Sae Hoon Kim, a Hyundai vezető üzemanyagcella mérnöke és kutatási vezetője, aki 2003 óta tölti be ezt a posztot, és úgy gondolja: „az emberek egyszer rájönnek, hogy a hidrogén jelenti a valódi választ a károsanyag-kibocsátási szabályozásokra.” Ugyanakkor Elon Musk „oltári hülyeségnek” tartja a hidrogént, mivel előállításához túl sok energia szükségeltetik. Musk szerint „a hidrogén csak egy energia tárolási mechanizmus. Nem energiaforrás. Szóval ki kell termelned azt a hidrogént valahonnan. Az elektrolízis rendkívül hatástalan energia feldolgozási folyamat.”

Összehasonlításként a következő példát hozta fel a Tesla-vezér: „Legalább fele annyira hatékony folyamat a víz szétválasztás, hidrogén befecskendezés, oxigén elvonás, majd hidrogén kompresszió extrém magas nyomáson, mint a napelemből közvetlenül felhasznált villamos energia, amivel az akkumulátorokat töltöd. Szörnyűek az üzemanyag-cellás megoldások. Nincs értelme.” És jelenleg ez az a gondolatmentet, amit a legtöbb kormány is támogat. Mivel egyelőre meglehetősen gyér a hidrogén töltőhelyek száma, és sokkal nagyobb befektetéssel járna kiépíteni a hidrogénes infrastruktúrát, logikusnak hangzik, hogy az olcsóbb, kiforrottabb technológiát pártolják.

Ugyanakkor Kim szerint „jelenleg a műtrágya és az olajfinomítás melléktermékeként keletkezik hidrogén. Ami megnehezíti ennek az energiaformának a széleskörű elterjedését, az a magas kezdő befektetés szükségessége. Az akkumulátoros technológiáknál mindössze egy inverterre van szükséged. Az üzemanyagcellánál sokkal több komponensre van szükség, de mind a Hyundai, mind a Toyota erősen hisznek a hidrogénben, más autógyárókkal ellentétben. A teljes emissziómentességet nehéz elérni kizárólag akkumulátorokkal”

Korábban ez nem igazán volt téma. A 20. század elején elmozdult az autóipar az olcsóbban, könnyebben, gyorsabban kivitelezhető belsőégésű motorok felé, ám ahogy feléltük a Föld adta nyersanyagok jó részét, új megoldás felé kellett fordulnunk, amit csak meggyorsítottak a különböző kormányzati rendeletek és szigorítások. Kapkodás helyett azonban lehet, hogy megérte volna hosszútávon gondolkozni, és egy olyan alternatív hajtáslánc megoldást támogatni, ami nincs kiszolgáltatva a keleti lítiumnak.

Noha egyre többen hátrálnak ki a hidrogénes fejlesztésekből, a Hyundai, a Honda és a Toyota továbbra is foglalkozik a témával, és mind egyetértenek, hogy az üzemanyagcella széleskörű elterjedését mindössze a mennyiség gátolja. Mi van, ha mindössze azért lettek elvetve a hidrogénhajtások, mert senki sem volt hajlandó beletenni a kezdőtőkét és időt. Vajon hogy fog vélekedni erről a jövő? Tényleg a jó döntést hoztuk, amikor a belsőégésű motorokat villanymotorokra és akkumulátorokra cseréltük? Meglátjuk!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!