Néhány napja van már csak a magyaroknak, hogy elmondják a közlekedési szabályokkal kapcsolatos véleményüket. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium által indított közlekedésbiztonsági kérdőívet szeptember 9-ig lehet kitölteni, többek között a gyorshajtással, illetve annak büntetésével kapcsolatban várják a visszajelzéseket. A kérdések között szerepel az is, hogy bevezessék-e Magyarországon az úgynevezett átlagsebesség-mérést. De mi ez pontosan? Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában elmagyarázzuk. 

Hogyan működik az átlagsebesség-mérés?

A sebességmérő kamerákat – más néven traffipaxokat – mindenki ismeri. A VÉDA-rendszer 365 fix kamerája 134 balesetveszélyes útszakaszon működik az országban 2016 óta, a rendőrség pedig további 187 mobil traffipaxszal ellenőrzi az autósokat. Emellett országszerte több mint 200 helyen van kihelyezve úgynevezett traffibox, olyan védődoboz, amelyben nincs mindig sebességmérő, de az autósok ezt előre nem tudhatják. 

A sebességmérő eszközöknek van visszatartó erejük, és 15–20 százalékkal csökkenthetik a balesetek számát. Ám van egy jól ismert gyengéjük: csak az adott ponton mérnek. Sok autós jól tudja, hol vannak, a navigációs alkalmazások figyelmeztetnek rájuk, ezért sokan csak a traffipax közelében lassítanak, utána pedig újra rálépnek a gázpedálra. 

A fix és mobil traffipaxok hátránya, hogy sok autós csak előttük lassít, utána ismét gyorsan hajtanak (Fotó: Police.hu)

Erre jelent megoldást az átlagsebesség-mérés, más néven szakaszmérés, amelynek magyarországi bevezetése most ismét napirendre került. Az átlagsebesség-mérés nem egy ponton, hanem egy hosszabb, több kilométeres útszakaszon ellenőriz. A rendszer azonosítja a járművet a szakasz elején, rögzíti az áthaladás időpontját, majd ugyanez történik a szakasz végén is. Az eltelt idő és az útszakasz távolsága alapján könnyedén kiszámítható az átlagsebesség. 

Lássunk egy egyszerű példát! Ha egy 10 kilométeres szakaszon 100 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség, akkor azt szabályosan legalább 6 perc alatt lehet megtenni. Hiába lassít valaki 100-ra a kameráknál, ha a két pont között jóval gyorsabban hajtott, az átlagsebessége elárulja. Ez a szakaszmérés legnagyobb előnye, kilométereken keresztül a sebességhatár betartására ösztönzi a sofőrt a nap 24 órájában. 

Nem csak a gyorshajtás, a baleset is kevesebb

A tapasztalatok szerint azokon az utakon, ahol korábban gyakori volt a gyorshajtás, az átlagsebesség-mérés néhány százalékra, sőt akár még alacsonyabbra szoríthatja a szabályszegők arányát. A kutatások azt mutatják, hogy a módszer a balesetek számának csökkentéséhez is hozzájárulhat. 

Egy több országra kiterjedő vizsgálat kimutatta, hogy átlagosan 30 százalékkal kevesebb baleset történt az átlagsebesség-méréssel ellenőrzött szakaszokon. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy az autósok lassabban hajtanak. Ahol egyenletesebb a tempó, ott kevesebb a hirtelen fékezés, a ráfutásos baleset, a torlódás, ráadásul a károsanyag-kibocsátás is mérséklődik. 

Hol működik átlagsebesség-mérés Európában? 

Az átlagsebesség-mérést először Hollandiában próbálták ki az 1990-es években egy rövid autópálya-szakaszon. Az eredmény olyan meggyőző volt, hogy később több helyen is bevezették a rendszert. A tapasztalatok szerint volt olyan ellenőrzött szakasz, ahol 1 százalék alá csökkent a gyorshajtók aránya. 

Az átlagsebesség-mérést gyakran autópályák lehajtói között vezetik be

Ausztriában a Bécs melletti A22-es autópálya egyik alagútjában jelent meg a rendszer a 2000-es évek elején. Az átlagsebesség több mint 10 kilométer/órával csökkent, a személyi sérüléses balesetek száma harmadával, a halálos és súlyos sérülések száma pedig közel felével csökkent. 

Olaszországban 2005 óta működik a Tutor nevű szakaszmérés, és mára mintegy 1800 kilométernyi útszakaszon vezették be. Az adatok szerint a módszer hatására 22 százalékkal csökkent a balesetek száma. Lengyelországban is terjed az átlagsebesség-mérés, és hasonló rendszerek működnek Skóciában, Írországban és Szerbiában.

Hogy Magyarországon is lesz-e átlagsebesség-mérés, egyelőre nem dőlt el, de a technikai feltételek jórészt adottak. Az utak mentén megvannak az ilyen ellenőrzésre is alkalmas kamerarendszerek, a bevezetéshez azonban rendezni kell a hitelesítés, az adatkezelés és a bírságolás kérdéseit. 

Ez a legveszélyesebb jelzőlámpa? – sokan nem tudják, hogyan kell értelmezni A telezöldes jelzőlámpa könnyen zavarba hozhatja a tapasztalatlan sofőröket, Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában ezért elmagyarázzuk, hogyan működik és mire kell figyelni.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!