Hétfőn a helyi vezetés utasította a félsziget trolibuszait üzemeltető vállalatot, hogy átmenetileg állítsa le a villanyárammal működő tömegközlekedési eszközöket, és megint lekapcsolták a közvilágítást.

Először azután kényszerült a krími vezetés szigorú áramtakarékossági intézkedéseket bevezetni, hogy tavaly novemberben szabotőrök a dél-ukrajnai Herszon megyében megrongálták a félszigetre vezető vezetékeket. Közben decemberben le is járt a Krím és Kijev közötti megállapodás az áramszállításról, új szerződés pedig nem jött létre a felek között. Épp ellenkezőleg, januárban Kijev úgy döntött, hogy hivatalossá teszi a krími tatár és más civil aktivisták által ősszel kezdeményezett kereskedelmi blokádot, és megtiltotta mindenféle áru - így a villamos energia - szállítását ukrán területekről az elcsatolt félszigetre.

A hiányzó energia pótlására Moszkva hordozható generátorokat küldött a félszigetre, majd úgynevezett energiahidat kezdett kiépíteni, amely a dél-oroszországi Krasznodari területről tenger alatti vezetékeken juttat áramot a Krímbe. A szimferopoli vezetés az újabb szigorú takarékossági döntést azzal indokolta, hogy "jelenleg előkészületi munkálatok folynak az energiahíd harmadik vezetékének üzembe helyezésére".

Figyelmeztették a lakosságot, hogy emiatt áramkimaradások a lakásaikban is előfordulhatnak. Moszkva szerint a folyamatosan épülő energiahíd biztosítani fogja a félsziget függetlenségét az ukrán energiaszolgáltatótól. Kijevi hírek szerint viszont az energiahíd jelenleg nem bírja a terhelést. Ráadásul Lenur Iszljamov, a Krímet blokád alatt tartó civilek koordinátora azt állította, hogy az energiahíd valójában nem is létezik.