A brit főváros utcái látványos átalakuláson mennek keresztül: a gyalogosok és a kerékpárosok egyre nagyobb teret kapnak, miközben a közlekedésbiztonság is javul. A Transport for London (TfL, London közlekedésszervező hatósága, amely a metró-, busz-, kerékpár- és közúti hálózatokat felügyeli) és a városrészek közös programja a fenntartható és biztonságos városi mobilitás mintapéldája.

A TfL és London 33 kerülete az elmúlt évben több mint 51 kilométernyi új kerékpárutat, 400 új gyalogos-átkelőt, valamint számos közlekedésbiztonsági fejlesztést valósított meg. A cél: egészségesebb, élhetőbb, és – nem utolsósorban – biztonságosabb városi közlekedés.

A fejlesztések hátterében 80,85 millió fontnyi támogatás áll a TfL Local Implementation Plan (helyi megvalósítási terv) keretéből, amely a helyi igényekhez illeszkedő, önkormányzatok által vezérelt közlekedési projekteket finanszírozza. Londonban a közutak 95%-a a kerületek hatáskörébe tartozik, így a siker kulcsa az együttműködés volt: a helyi döntéshozók pontosan tudják, hol van szükség új zebrára, szélesebb járdára vagy biztonságosabb kereszteződésre.

Az elmúlt év során 61 új jelzőlámpás gyalogosátkelő, 108 zebra és 232 egyéb gyalogos-átkelőhely létesült, miközben több mint 12 kilométernyi járdát szélesítettek ki. A cél, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok ne versenyezzenek az autókkal, hanem biztonságos teret kapjanak a városban.

A kerékpáros infrastruktúra is látványosan bővült: több mint 12 ezer új biciklitároló készült lakóövezetekben, iskolákban és köztereken, miközben több mint 67 ezer londoni vett részt ingyenes közlekedésbiztonsági kerékpáros képzésen. A magyar fővárosban is hasonló tendencia figyelhető meg – a Nagykörúti kerékpársáv sikeréről vagy az Üllői és Váci úti sávok népszerűségéről korábban az Autószektor is beszámolt.

Az iskolai utca (School Streets) program szintén nagy sikert aratott: több mint 800 iskola környékén zárták ki a gépjárműforgalmat a reggeli és délutáni csúcsidőben, hogy a gyerekek biztonságosan közlekedhessenek. A szülők sok helyen azért nem gyalog viszik a gyerekeket iskolába, mert félnek a forgalomtól – ezt a félelmet igyekszik a program csökkenteni.

A fejlesztések nem csak biztonsági, hanem klímavédelmi célokat is szolgálnak. A városban több mint 50 ezer négyzetméternyi esővíz-elvezető rendszert építettek, hogy csökkentsék az elöntések kockázatát és növeljék az alkalmazkodóképességet a szélsőséges időjáráshoz.

Helen Cansick, a TfL „Healthy Streets” programjának vezetője szerint „a kerületek és a TfL közös munkája kulcsfontosságú abban, hogy London biztonságosabb, tisztább és egészségesebb város legyen”. A közlekedésbiztonsági adatok is ezt igazolják: az elmúlt években folyamatosan csökkent a súlyos balesetek száma, részben a Vision Zero stratégia miatt, amelynek célja, hogy 2041-re megszűnjenek a halálos balesetek a londoni utakon.

Egyre kulturáltabban, egyre nqgyobb biztonságban - ez London közlekedésfejlesztési stratégiája 

A gyalogosok biztonsága Magyarországon is visszatérő téma – az Autószektor korábbi elemzése szerint a sötétben való láthatóság és a gyalogosátkelők megvilágítása kulcskérdés, különösen a téli időszakban.

A jövőbe tekintve a londoni közlekedésszervezők nem lassítanak: 2028-ig újabb 95 kilométer kerékpárút, 222 iskolai forgalomcsillapítási zóna, valamint új 20 mph-s sebességkorlátozás bevezetése szerepel a tervek között. Mindez része annak a hosszú távú stratégiának, amely egy biztonságos, zöld és emberközpontú városi közlekedés megvalósítását célozza.

Jövőkép és tanulságok Budapest számára

A londoni fejlesztések jó példát adnak arra, hogyan lehet a városi közlekedést hosszú távon biztonságosabbá, zöldebbé és emberközpontúbbá alakítani – miközben a közösségi döntések mögött stabil finanszírozás és adatalapú tervezés áll. Budapest számára ez több szempontból is tanulságos: az elmúlt években megindult ugyan a kerékpárutak és gyalogosbarát terek bővítése – elég csak a Nagykörúti kerékpársávokra, a Váci út és Üllői út új sávjaira vagy a forgalomcsillapított zónákra gondolni –, de a főváros mobilitási stratégiájában még mindig nagy tartalék rejlik.

A londoni tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi közösségek bevonása, a gyermekek biztonságát szolgáló zónák és a forgalomcsillapítás nemcsak közlekedéspolitikai, hanem életminőségi kérdés is. Ha Budapest képes lesz következetesen folytatni a „Bringasztráda” programhoz hasonló fejlesztéseket, növelni a gyalogosátkelők számát és korszerűsíteni az útburkolati világítást, akkor a város nemcsak fenntarthatóbb, hanem élhetőbb is lehet.

A Vision Zero célkitűzése – a halálos balesetek megszüntetése – ma már nemcsak Londonban, hanem Budapesten is elérhető jövőkép, ha a döntéshozók és a közlekedők egyaránt partnerként tekintenek egymásra. A londoni példából az is látszik: a biztonságos város nem csupán közlekedési projekt, hanem társadalmi szerződés a közös térért.

Forrás: Traffic Technology International / Helen Norman; Transport for London (TfL) sajtóanyagok; Autószektor.hu: A gyalogosok alig láthatók a sötétben; Nagyon bejött a Nagykörúti kerékpársáv; Egyre többen használják az Üllői és a Váci úti új kerékparsávokat.

Képek forrása: Traffic Technology Today