Szerző: Négyesi Pál

Az autoszektor.hu korábban már írt Galamb Józsefről  és barátjáról, Balogh Károlyról is.

Csakúgy, mint Galamb József esetében úgy Farkas Jenő élettörténetének megismerését is nagyban elősegíti, hogy az 1950-es évek elején a Ford több munkatársa a még akkor élő egykori vezetőket meginterjúvolta, majd ezeket a visszaemlékezéseket legépelték. Amikor Horn Gyula 1995-ben meglátogatta Detroitban a Ford Múzeumot a magyar állam megkapta az interjúk másolatát, amelyeket a Közlekedési Múzeum könyvtárában helyeztek el. Így következzen Farkas Jenő élete saját szavaival.

Farkas Jenő Forrás: Benson Ford Múzeum

„Káldon születettm 1881-ben. Ez egy kis falu volt. Édesapám kocsigyártóként dolgozott és nem tudott elég munkát szerezni, így egy nagyobb városba, Sárvárra költöztünk. Itt volt vizierőmű, cukorgyár és egy műselyemgyár is. Itt sikeresebben tudott dolgozni. Kb. 13 éves lehettem, amikor Budapestre költöztünk. A kocsigyártás akkor már leáldozóban volt. Édesapám azért költözött, hogy eltarthassa a családját. Tíz gyereke volt. Én vagyok a második. Magától értetődő volt, ha felnövök segítek majd. 10 éves koromban katonai iskolába küldtek. 14 éves koromig maradtam ott. Utána gimnáziumba jártam. Majd a József Királyi Műegyetemre. Kb. 1904-ben szereztem meg a gépészmérnöki diplomát. Utána egy évet katonai szolgálatban töltöttem. Majd annak érdekében, hogy gyakorlatot szerezzek elmentek gyakornoknak egy céghez, amely akkor éppen motorkerékpárt

Egy Maxwell-Briscoe túrakocsi az 1905-ös Glidden túraúton. Forrás: Detroit Public Library

tervezett. Az egyik legelső hazai próbálkozás volt ez. Én a motorkerékpár erőforrásának tervein dolgoztam.

Majd 1906. őszén egy barátommal elindultunk az Amerikai Egyesült Államokba.  „17 angol szót ismertem. Meglepődnél ha tudnád, hogy mennyi mindenre elég ez a szókincs... Nagyon nehezen találtam munkát. Végül egy apróhirdetés alapján Tarrytown-ban a Maxwell-Briscoe autógyárnál helyezkedtem el, mint műszaki rajzoló. 15 dollárt kaptam hetente. Hat hónapot maradtam, de nem tudtam bejutni a valódi tervezők közé. Így körbeküldtem néhány levelet. Végül a Ford 18 dollárt ajánlott. Ez 1907-ben történt. Megérkeztem Detroitba, a Fordhoz. Megállítottak a kísérleti tervezőszoba előtt, ahol három magyar dolgozott: Balogh Károly, Galamb József és Haltenberger Gyula. Nem hallottam, pontosan miről beszéltek odabben, de kiderült, nincs számomra hely. Így végül a rajzolószobában kötöttem ki, ahol George Dostie keze alatt készítettem részletrajzokat. Egy idő után ez a rajzolgatás, ami lényegében szolgai másolásból állt, unalmassá vált. Két hónap után átmentem a Cadillac-hez. Ekkor már Balogh ott dolgozott. 1907. elején pánik söpört végig Amerikán. A Cadillac-nél ahol dolgoztam ott 20 embert elbocsátottak. Míg a Maxwell-Briscoe-tól és a Ford-tól is szabad akaratomból távoztam, a Cadillac-től kirúgtak.

A Morgan cég gőzkalapácsa. Forrás: NARA

Utána 1907. őszén a Morgan Engineering Company vett fel, akik gőzkalapácsokat csináltak. De karácsonykor elbocsátottak. Galambbal folyamatosan tartottak a kapcsolatot. 1908. elején visszavett a Fordhoz. ... Készítettem néhány kelléket a Model T motorblokkjához... Együtt éltem Joe Galambbal. Egyikünk se keresett túl sok pénzt. Ő felettem állt a ranglétrán, mert hosszabb idő óta dolgozott a Fordnál. Mielőtt a Model T gyártása megkezdődött volna elhagytam a Ford Motor Company-t. Még mindig nem találkoztam Ford úrral. ... Haltenberger Gyulával nem jöttünk ki. Persze nem volt semmi nyilvános veszekedés...

Egy ideig a Packardnál, majd az Olds Motor Works-nél dolgoztam. Későb egy ideig Balogh alkalmazott a Rapid teherautógyárban.

1910-ben megházasodtam. 1911-ben megszületett a fiam. Ekkor már a Carter Car vállalatnál dolgoztam. De úgy látták, hogy nem tudok megbirkózni a felelősséggel. Végül távoztam. Nem tudtam mit tegyek. Végül felhívtam Joe Galamb-t, hogy szerezzen nekem munkát. Néhány nap türelmet kért. Végül felhívott, hogy „165 dollár lesz a havi fizetésed, és a kísérleti rajzolók részlegét fogod vezetni...

-Joe, ezt hogyan érted el?

- Ford úr megkérdezte, mivel foglalkozik a barátod? Elmondtam miket csináltál a Model T motorblokkján. Azt válaszolta: Oh, azok jól sikerült darabok voltak.

1913. október elsején kezdtem. A Ford virágzott, a Model T eladásai szárnyaltak.

Ford Model T, 1912

Első megbízásom egy villanyautó tervezése volt. Ekkor találkoztam először Henry Forddal. Kormánykerék helyett botkormányt kapott volna. A Model T futóművét szántuk ebbe az autóba. Ford megmutatta a vázlataimat Edisonnak, amelyek a hátsó tengelyt ábrázolták, ahova a villanymotor is került. Miután az első autó elkészült, rögtön más munkát kaptam. Később kiderült, hogy az autó nem működött az Edison féle akkumulátorral, így abbahagyták a kísérletet.