A magyar sajtó visszatérő kedvenc témája, hogy nincs elég szakember a járműiparban. Hogyan vélekedik erről?

A magyar autóipar olyan ütemben fejlődik, hogy ezt az oktatás nem mindig tudja követni.  Nyilvánvaló, hogy egy autógyárat egy-két év alatt fel lehet építeni, a szakemberek képzése azonban több időt igényel akár közép, akár felső szinten. Erre azonban az oktatásnak fel kell készülni, ez nem kérdés. A kritika jogos, az átalakítások azonban azt a cél szolgálják, hogy legyen elég szakember. A duális képzést azért vezettük be, hogy a három-három és fél után olyan emberek jöjjenek ki az egyetemről, akik azonnal munkába tudnak állni. De említhetném a szakgimnáziumi rendszert is, amelynek lényege, hogy szakmát is kapjon 18 évesen, de akár az egyetemen is tanulhat tovább. Egy területen nem haladtunk úgy előre, ahogy szeretnénk, ez a felnőttképzés, itt sok még a teendő.

Palkovics László 2015-ben a Formula Student Hungary-n az Arrabona Racing Team csapat társaságában.

Egy éve utalt rá, hogy a Formula Student Hungary kezdi kinőni kereteit, s lehet, hogy a gönyűi kikötő helyett máshol rendezik meg. Van már döntés?

Az ilyen méretű versenyt továbbra is meg lehet rendezni a kikötő területén. De ha szervezők úgy döntenek, több csapattal nagyobb versenyt akarnak, akkor komolyan el kell gondolkodni azon, hol lehet az új helyszín?

A Hungaroring nem jött szóba?

A gönyúi kikötő mellett is vannak érvek.

Ott lehet, hogy elveszne a rendezvénynek az a bája, eleganciája, hogy kis területen minden együtt van. A Hungaroring túl nagy lenne egy ilyen verseny megrendezéséhez.

Életrajz

Palkovics László (Zalaegerszeg, 1965. február 3.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára.

1995-ben lett a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója. 2001 és 2003 között az európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.

Kanadai tanulmányútján kívül vendégkutató volt Delftben, illetve Helsinkiben is. A Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagjává, illetve 1996-ban a Magyar Gépjárműipari Szövetség alapító főtitkárává választották. 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítési döntése után 2009-ben a Kecskeméti Főiskola stratégia rektorhelyettesévé választották, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása. Hatékony támogatásával 2012-ben mintegy 70 fővel elindult az akkreditált járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán, amely keretében 25 fővel (a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse jóvoltából) megkezdődött a duális- (gyakorlatiorientált) mérnökképzés is. 2012-ben státuszát visszahelyezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon 2013-tól a korábbi Gépjárművek és Járműgyártás- és Javítás Tanszék egyesítésével létrejött Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék Tanszékvezetője lett.

Kutatási területei a gépjárművek dinamikája és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, ill. az alkalmazott szabályozáselmélet. Jelentős iskolateremtő, számos fiatal doktorjelölt témavezetője, szakmai pályafutásának elindítója.

Forrás: Wikipedia

Vissza a cikk első részéhez!