Fotók: MKIF - Az ország útja és BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook

A 2025-ös nyári szünet végével, szeptember első napján megkezdődött az M1-es autópálya bővítése, felújítása. A tervek szerint a Budapest-Concó pihenő közötti szakaszon 1 évig, majd szakaszosan módosulnak a terelések, ahogyan halad a felújítás. A terelések várhatóan 2029-ig nehezítik majd a közlekedést.

Ez így nem is rendes autópálya

Nem bizony, de még autóútnak sem nevezhető, ezért is vezette be a kormány a regionális matricát, ami három megyében (Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron) érvényes, éves díja pedig 15.000,- Ft, kedvezőbb, mintha a három vármegyére külön-külön vennénk éves matricát.

Autópályán, tehát olyan útszakaszon, amely osztott pályás, irányonként legalább 2 forgalmi- és 1 leállósávval rendelkezik, nincs szintbeli kereszteződése és környezetétől kerítés, vagy korlát védi, a forgalmi sávok minimálisan előírt szélessége 3,5 méter. A gyakorlatban, korszerű autópályáinkon ennél is szélesebb, 3,75 méteres sávok vannak.

Amikor felújítás van, terelésre van szükség, hogy a munkavégzők (gépek és emberek egyaránt) területe forgalommentes legyen, ők és eszközeik biztonságban legyenek, ugyanakkor az irányonkénti két forgalmi sáv is megmaradjon.

A biztonságérzetet éppen a sávszélesség adja

Az megvan, amikor a belváros kis utcáiban vezetsz és mindkét oldalról parkoló autók vannak? Valahogy az ember nem kívánkozik 50-nel menni. Önmagát magyarázza a tempó 30-as zóna. Autópályás terelésekben a sávszélesség akár 70–100 centivel is keskenyebb lehet a megszokottnál. Minél keskenyebb a sáv, annál kisebb sebesség mellett vagyunk képesek normál nyomvonalon terelni járműveinket.

És itt állunk is meg egy szóra. Már látom a hőzöngő kommenteket, hogy csak a mazsolák nem tudják tartani 100 feletti tempót. Én nagyon örülök, hogy ennyi remek, Alonsot megszégyenítő képességű sofőr van hazánkban, de higgyék el, hogy még többen vannak, akik nem ilyenek. Hogy ebből vita se legyen, a tereléseknél a sebességkorlátozást jellemzően 80 km/h-ra, a le- és felhajtási lehetőségeknél 60-ra állítják be.

Minél kisebb a sebesség, agyunk annál kisebb igénybevételnek van kitéve és minél szélesebb hely van mellettünk, annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Egyébként éppen ez az oka annak is, hogy ahol már háromsávos a pálya, sokan felejtik magukat a középsőben.

Alig vannak, akik betartják a sebességhatárokat

Az elmúlt két hétben sajnos sokat kellett autóznom. Például Győr mellett is volt dolgom, és az interaktív navigáció a terelés ellenére is az M1-esen vitt. Mivel közlekedésbiztonsággal foglalkozom, nagy blama lenne, ha éppen én nem tartanám be a szabályokat, ezért minden stoptáblánál megállok, mindig tartom a sebességhatárokat, még a 30-ast is. Most is beállítottam a kocsit 80-ra és csordogáltam Győr felé.

Ha ugyanezt egy civil rendőrautó tette volna egy mozgó sebességmérővel, akkor csak abban az egy órában amíg elértem Tatabánya magasságát kioszthatott volna annyi gyorshajtásos büntetést, amiből szabad szemmel jól látható autópálya felújítás is kijönne.

Nekem ugyan nincs trafi a kocsimban, de tippre simán bemondtam a 130-as tempókat a mellettem elhaladó autókra. Ez sem szép, de amikor hasonló sebességgel pótkocsis (utánfutós) szerelvények is elhúztak mellettem, akkor már tényleg mérges voltam.

Én is láttam balesetet

Hazafelé (Budapest irányába) személyautóval érdemes odafigyelni, hogy amikor lehetőség van rá, akkor a baloldali pályatesten kialakított forgalmi sávot válasszuk, mert a jobboldaliban a legtöbbször hosszan állnak a kamionok. Most már 10-20 kilométerenként van egy-egy átsorolási lehetőség, én is erre vártam a jobboldalon. Amikor eljött az átkötés, látom, hogy a másik sáv éppen áll. Úgy döntöttem, hogy akkor maradok a jobboldalon. És milyen jól tettem!

Az én sávom éppen haladt, azért akartam váltani, mert tudom, hogy ez bármikor változhat. Tehát a tapasztalt dugó miatt maradtam és 1-2 kilométeren belül meg is láttam, hogy miért állt meg a forgalom a terelésben. Valaki nekiment egy másik autónak, mindkét kocsi csúnyán összetört.

Hogy ez a baleset miért következett be azt én a szalagkorláton átnézve nyilván nem tudtam megállapítani, de annyi biztos, hogy ha betartjuk a megengedett sebességet, akkor több időnk marad reagálni egy vészélyhelyzetre, nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni a balesetet.

Június 12. hajnal, M1-es autópálya

A 115-ös kilométerszelvénynél egy nyerges vontató és pótkocsija az útfelújításon dolgozó munkagépnek ütközött. A kamion kigyulladt, vezetője a helyszínen meghalt. A baleset miatt kialakult feltorlódott kocsisorba nem sokkal később egy mikrobusz ütközött, melynek 9 utasa közül 7 veszítette életét a balesetben.

Az első baleset végeredménye

A baleset itt is egy terelésnél történt. A rendőrség feltételezése szerint a gyümölcsszállító kamion sofőrje elaludhatott vezetés közben, ezért nem észlelhette az út mentén várakozó munkagépet, illetve a terelés helyszínét megelőzően az erre figyelmeztető jelzéseket.

A második balesetben részes mikrobusz

Elfogadom, ő valószínűleg nem ment (sokkal) gyorsabban, mint a megengedett sebesség, hiszen a kamionokban menetíró készülék van és ez az ütközés valóban figyelmetlenség, elalvás miatt következhetett be. Mint ahogyan a második is: nem vették észre, hogy megállt a pályán a kocsisor.

Hamarosan indulnak a nyaralók

A vakáció magával hozza a rengeteg, hosszú útra autóval induló családot. Sokaknak a kihívás a gyakran 600-800 km-es távolság levezetése. Nem vagyunk ehhez hozzászokva: éppen hogy csak magunk mögött hagyjuk a munkahelyi hétköznapokat, bepakoltunk, aztán sokat kell menni, meleg van, nyűgös a gyerek, dugóba kerülünk… soroljam még?

Nem nehéz elveszíteni a fókuszt és egy már kisebb, a megszokottól eltérő körülmény is elég lehet ahhoz, hogy bajba kerüljünk. Ezért az elsődleges tanácsom minden, de különösen a nagyobb utakra, hogy amikor volán mögé ülünk, tudatosítsuk magunkban ezeket a körülményeket. Azt, hogy nem lesz könnyű, egyszerű utazás, hogy órákon át kell monoton közlekedni, leküzdeni a dugókat, esetleg a tereléseket.

Tartsunk szünetet! 200, legfeljebb 250 km-ként álljunk meg, igyunk néhány kortyot és együnk néhány falatot, tornáztassuk meg tagjainkat! Egyáltalán nem dicsőség „egy fenékkel” lemenni a tengerpartra. Inkább felelőtlenségnek mondanám.

Az első balaesetet okzó kamion ki is gyulladt az ütközés következtében

Ugyanilyen fontos a tervezés is. Érdemes időt szánni arra, hogy a többszáz kilométeres utat utazás előtt néhány nappal áttekintsük a digitális térben. Így előre is meghatározhatjuk a pihenőpontokat, az étkezések helyét, idejét! Készüljünk a rossz körülményekre, legfeljebb könnyebb lesz az utazás.

Végül pedig a vezetésre alkalmas állapotról. Nyilván nem életszerű 3 nappal előbb szabadságra menni és henyélni, nagyokat aludni, teljesen visszalassulni nyaralás előtt, ez sokaknak nem megy. De ne az út oroszlánrészét vállaló családtag pakoljon hajnalig a bőröndökbe, hanem időben menjen el aludni!

A terelésekről külön

Bár a cikk a tereléseknél bekövetkezett balesetekkel kezdődött, látható, hogy ez nem feltétele, csak katalizátora a bajnak. Mégis: a tereléseknél, a szűk sávokban, átalakítás alatt lévő csomópontokban fokozott figyelemmel közlekedjünk. Tartsuk be a sebességkorlátokat! Nincs az az értékes tengerparton töltött egy óra, ami miatt érdemes lenne kockáztatni!

Jó utat és kellemes nyaralást kívánok minden kedves olvasómnak!