A svéd Smart Eye valós idejű ittasvezetés-felismerő (Real-Time Alcohol Impairment Detection) rendszere a 2026-os Las Vegas-i CES kiállításon elnyerte a Járműtechnológia és Fejlett Mobilitás kategória (Vehicle Tech & Advanced Mobility) innovációs díját. Az újdonság nem szondát vagy érzékelőt használ, hanem a sofőr szemének, tekintetének és arckifejezéseinek apró változásait figyeli, mesterséges intelligenciával elemezve. A cél: felismerni a vezetési képességet befolyásoló állapotot valós időben, anélkül, hogy a járművezető bármit tenne.

A Las Vegas-i CES (Consumer Electronics Show, vagyis Fogyasztói Elektronikai Kiállítás) a világ legnagyobb technológiai kiállítása és innovációs fóruma, amelyet minden év januárjában rendeznek meg az Egyesült Államokban. A rendezvényen a legjelentősebb autóipari, elektronikai és szoftvercégek mutatják be újdonságaikat – az okosotthonoktól a mesterséges intelligenciáig, a robotikától az elektromobilitásig. Az utóbbi években a CES az autóipar egyik legfontosabb innovációs színterévé vált, ahol a vezető nélküli járművek, a jármű-felügyeleti rendszerek és a fenntartható mobilitási megoldások kapják a főszerepet. A 2026-os kiállítás ismét rávilágított arra, hogy a közlekedés jövője a digitális biztonság, az adatalapú döntéshozatal és az emberi tényező felismerése felé halad.

A Smart Eye technológiája a cég már bizonyított DMS (Driver Monitoring System – vezetőfigyelő rendszer) platformjára épül – ez az a rendszer, amelyet ma már több gyártó is használ a vezető figyelmének ellenőrzésére. A mostani fejlesztés azonban új szintet jelent: a viselkedésminták és szemmozgások elemzésével a rendszer képes kimutatni az alkoholos befolyásoltság korai jeleit, még azelőtt, hogy a sofőr elvesztené a kontrollt. Az adatbázist nem szimulációk, hanem valós vezetési kísérletek alapján fejlesztették, kontrollált alkoholos állapotban vezető önkéntesek részvételével.

A Smart Eye vezetőfigyelő rendszere diszkréten, beavatkozás nélkül elemzi a sofőr viselkedését (kép: Traffic Technology Today, AdobeStock)

A technológia különlegessége, hogy nem igényel új szenzorokat vagy kalibrálást – a meglévő DMS-kamerák és algoritmusok elegendőek. Így akár távoli frissítéssel (OTA, Over-the-Air) is telepíthető a gyártók autóiba vagy flottakezelő rendszereibe. A Smart Eye szerint ezzel a megoldással a „sosem látott skálázhatóság” válik lehetővé: a világ autóparkja fokozatosan, költséghatékonyan tehető biztonságosabbá.

A rendszer a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak megfelelően működik: nem rögzít, nem továbbít képet vagy videót, minden elemzés a járművön belül, lokálisan történik. Ez különösen fontos az Európai Unióban, ahol a GDPR és az új autóipari kiberbiztonsági előírások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Erről az irányról az Autószektor is több alkalommal írt – például a „Mesterséges intelligencia segíti az autóvezetőt a biztonságos közlekedésben” című cikkben.

Ki az a Smart Eye?

A Smart Eye egy 1999-ben alapított göteborgi (Svédország) vállalat, amely mesterséges intelligencián alapuló vezetőfigyelő és utaskövető rendszerek fejlesztésével vált ismertté. A cég technológiáit többek között a BMW, Polestar, Volvo és Geely is alkalmazza. A vállalat világszerte 20 millió járműben jelen van beépített DMS-megoldásaival, és az Euro NCAP 2026-tól várhatóan kötelezővé teszi a hasonló rendszerek beépítését az új modellekbe.

A fejlesztés időzítése nem véletlen: az Európai Bizottság 2026-tól minden új típusengedélyes járműbe vezetőfigyelő rendszert ír elő. Az ilyen megoldások célja nemcsak a figyelmetlenség, hanem a fáradtság és az alkoholos befolyásoltság felismerése is. Magyarországon az utóbbi években évente több mint 150–200 súlyos baleset történik ittas vezetés miatt – a KSH adatai szerint ezek aránya 6–7 százalékot tesz ki az összes közúti balesetből. A Smart Eye technológiája – ha elérhető lesz az európai gyártók kínálatában – akár a magyar közúti halálesetek tizedét is megelőzheti.

Európában már több ország bevezette vagy előkészíti az alkoholzár (alkolock) kötelezővé tételét, amelyről az Autószektor is írt a „Újabb kötelező felszerelés az autókban” című cikkében. Az alkoholzár az autó indítását gátolja meg, ha a sofőr szondája pozitív – a Smart Eye fejlesztése ehhez képest egy „láthatatlan” biztonsági háló: észlel, mielőtt mérni kellene.

A hazai hatóságok rendszeresen szerveznek szondáztatási akciókat, amelyekről a „Dél-Pesten szinte minden autós fújt” című riport is beszámolt – a statisztikák szerint még mindig sok az ittas vezető. Ugyanakkor a technológia gyorsan változik: a „Mikor jöhet el a közlekedés ChatGPT-pillanata?” című elemzés már tavaly rámutatott, hogy az MI nemcsak a forgalomirányításban, hanem a járművek „pszichológiájában” is kulcsszerepet kap. A Smart Eye fejlesztése ezt az irányt testesíti meg – az autó felismeri a sofőr állapotát, akár még mielőtt azt a járművezető saját magán felismeri.

A BME és a ZalaZONE tesztpálya több kutatása is vizsgálja, miként integrálhatók a sofőrmegfigyelő algoritmusok a járművek fedélzeti rendszereibe. A ZalaZONE egyre inkább a hazai autonóm és mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztések központjává válik – ahogyan azt az Autószektor „Autonóm járművek, robotok és drónok a ZalaZONE tesztpályán” című cikke is bemutatta, a komplex környezetben zajló kísérletek ma már nemcsak önvezető járműveket, hanem ember–gép interakciókat is tesztelnek.

Az ilyen fejlesztések akár a magyar flottaszolgáltatók vagy buszgyártók számára is nyithatnak új biztonsági piacot. A Smart Eye rendszeréhez hasonló MI-modulok a jövőben összekapcsolhatók a központi telematikai rendszerekkel, így a járművek automatikusan képesek lesznek figyelmeztetni, ha a sofőr viselkedése gyanús mintázatot mutat – akár egy alkoholzár nélkül is.

Forrás és képek: Traffic Technology International / CES 2026, AdobeStock

Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!