A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint az idén január-júniusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 149 400 forint volt.
    A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokhoz fűzött kommentárjában kiemelte, hogy a KSH legfrissebb statisztikái alapján továbbra is érvényesül a reálbérek emelkedésének év eleje óta tartó pozitív trendje. A júniusi 1,9 százalékos éves inflációval számolva júniusban 3,1 százalékkal növekedett a nettó reálbér, miután ebben a hónapban a bruttó bérek 3,7, a nettó bérek 5,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban.
    A folyamatosan növekvő reálkereset fontos hajtóereje a fogyasztói kiadások élénkülésének, ami a gazdasági növekedés szempontjából kiemelt jelentőségű - tette hozzá a tárca a közleményében.
    Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint az év hátralévő részében tovább nőhetnek a bruttó bérek, az infláció pedig várhatóan tovább mérséklődik, így gyorsulhat a reálbérek növekedése. Írásos elemezésében kifejtette, hogy az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, a minimálbérek növekedése pedig meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A pedagógus és egészségügyi béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

    A TakarékBank elemzője az idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít.

Előrejelzése szerint a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban megközelítheti a 2,8 százalékot.
    Suppan Gergely hozzátette, hogy a reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második félévben növekedést mutathat, azonban a többletbér nagyobb részét az adósságok törlesztésére, valamint a megtakarítások felépítésére fordíthatják. A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékű növekedése nem okoz inflációs kockázatokat.
    Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője arra számít, hogy az év hátralévő részében is fennmarad a bruttó bérek éves szintű 3-4 százalékos növekedése, ami az alacsony inflációs környezettel párosulva lehetővé teszi a reálbérek növekedését. Az elemző 2013-ban 3,5 százalékos átlagos bruttó és 1,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol.
    A szakértő kiemelte: a KSH adataiból az is kitűnik, hogy a versenyszféra alkalmazotti létszámát másfél éve jellemző csökkenés üteme is mérséklődik. Júniusra minimálisra redukálódott, gyakorlatilag megszűnt a létszámcsökkenés, vagyis ebben a hónapban már majdnem ugyanannyian dolgoztak a versenyszférában, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy 2013-ban éves átlagban már nőhet a versenyszférában foglalkoztatottak létszáma tavalyhoz képest.