A brit Közlekedéstudományi Kutatóintézet (TRL) friss kutatása szerint a modern autók fényszórói valóban egyre erősebbek, és ez nemcsak kellemetlen, hanem a közlekedésbiztonságra is kockázatot jelent. A LED-es és xenon-technológiák gyors térnyerésével a sofőrök több mint fele már elkerüli az éjszakai vezetést – a jelenség tehát messze nem csupán „szemfáradtság”.

A fény, ami túl sok – és túl alacsonyan jön

A brit közlekedési minisztérium (DfT) megbízásából végzett TRL-kutatás több mint 50 órányi valós közúti adatfelvételen és országos sofőrfelmérésen alapul. A kutatóintézet mérőautóját speciális kamerákkal és fényerő-szenzorokkal szerelték fel, hogy objektíven rögzítsék, mikor és milyen körülmények között vakítanak a szembejövő fényszórók.

A vizsgálat megállapította, hogy a vakító hatást nemcsak a fényszóró típusa, hanem az út dőlése, az autó billenése és a jármű magassága is fokozza. A problémát különösen a magas építésű SUV-ok és a hidegfehér LED-fények esetében tapasztalták – ezekről az Autószektor korábban is beszámolt, amikor a „Kérlek, ne tegyél LED-et az autódba!” című cikkben arra figyelmeztetett, hogy az utólagosan beépített LED-fényforrások gyakran nem kompatibilisek a gyári optikával, és komoly vakítási problémát okozhatnak.

A számok önmagukért beszélnek

A hagyományos halogén izzók körülbelül 1 400 lumen fényerőt produkálnak, míg a xenon-rendszerek már 3 000 lumen körül dolgoznak – ez kétszer-háromszoros fényerőt jelent. A TRL mesterséges intelligencia-alapú elemzése szerint azonban nem az autó életkora, hanem a konkrét típus és a lámpatest optikai kialakítása a döntő. Egyes márkák optikái hatékonyabban szórják el a fényt, mások viszont koncentrált, vakító fénysugarat bocsátanak ki

A túlzott fényerőre nemcsak a szakemberek, hanem az autós társadalom is felfigyelt: a kutatás szerint a brit sofőrök több mint fele visszafogta vagy teljesen feladta az éjszakai vezetést, mert nem érzi biztonságosnak a vakító közlekedési környezetet.

Hasonló témát járt körül korábban az Autószektor „Vakításmentes fényszóró – valóság, vagy fából vaskarika?” című írása, amely rávilágított arra, hogy a „vakításmentes” technológiák sok esetben csak részben képesek kiküszöbölni a zavaró fényhatásokat.

Az idősebbek a legérintettebbek

A tanulmány szerint az idősebb sofőrök különösen érzékenyek a fényszóró-vakításra, hiszen az életkor előrehaladtával a szem alkalmazkodóképessége csökken. A válaszadók között a nők valamivel nagyobb arányban számoltak be kellemetlen élményekről, de a TRL szerint ezt a különbséget további vizsgálatoknak kell alátámasztaniuk.

„A fényszórók vakító hatása valós és mérhető jelenség, amely közvetlen hatással van a közlekedésbiztonságra” – hangsúlyozta Dr. Shaun Helman, a kutatás vezetője. „Ha az emberek nem mernek autóba ülni sötétedés után, az nemcsak közlekedési, hanem társadalmi probléma is.”

Az a legkevesebb, hogy nem kellemes - a vakító fényszórók komoly közlkedésbiztonsági kockázatot is jelentenek (kép: Traffic Technology Today)

Szabályozási reformot sürgetnek

A TRL szerint a jelenlegi uniós és brit előírások a laboratóriumi mérésekre támaszkodnak, amelyek nem tükrözik a valós vezetési helyzeteket. Ezért a kutatók javasolják, hogy a jövőben ne a fényintenzitást (luminous intensity), hanem a fényérzetet (luminance) korlátozzák – vagyis azt, amit az emberi szem ténylegesen érzékel. Emellett országos tájékoztató kampányokat és rendszeres felméréseket is indítanának, hogy a sofőrök megértsék: nem elég, ha jól látnak – az is fontos, hogy másokat se vakítsanak el.

Magyarországi helyzet – vakító realitás

Magyarországon is egyre több autós panaszkodik a túl erős fényszórókra, különösen az utólagosan beépített LED-rendszerekre és rosszul beállított lámpákra. A Közlekedéstudományi Intézet szakemberei szerint a vakítás a hazai közlekedésbiztonságban is valós kockázat, és a fényszóró-beállítások ellenőrzése a műszaki vizsgák egyik legfontosabb eleme kell legyen. Az Autószektor nemrég a „Biztonságban az utakon – hasznos tanácsok az őszi autózáshoz” című írásában hívta fel a figyelmet arra, hogy az őszi-téli hónapokban különösen fontos a világítóberendezések helyes karbantartása és a megfelelő látási viszonyok biztosítása. Hazai szakértők szerint a legnagyobb gond nem a technológia, hanem a karbantartás hiánya és a helytelen beállítás: sok autós nem veszi észre, hogy rosszul irányított fényeivel nemcsak másokat vakít, hanem saját látóterét is rontja.

Az új LED-fényszórók éles, hideg fénye hatékonyabb – de a túlzott fényerő akár veszélyt is jelenthet az éjszakai közlekedésben.

A fény segít látni – de ha túl sok, elvakít. A modern autók fényszórói emlékeztetnek arra, hogy a technológiai fejlődés csak akkor szolgálja a biztonságot, ha az emberi érzékelés határait is tiszteletben tartja. Az éjszakai közlekedés jövője nem a minél több fényben, hanem a megfelelő fényben rejlik – abban az egyensúlyban, ahol mindenki jól lát, de senki sem vakul meg.

Források

TRL – Transport Research Laboratory (UK); UK Department for Transport; Traffic Technology International, 2025. november 5.; Autószektor – „Kérlek, ne tegyél LED-et az autódba!”; „Vakításmentes fényszóró – valóság, vagy fából vaskarika?”; „Biztonságban az utakon – hasznos tanácsok az őszi autózáshoz”

Nyitókép: Traffic Technology Today

Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!