Azt írták, a balesetben több jármű ütközött, a 49-es kilométernél csak a külső sáv járható, a torlódás meghaladta a 11 kilométert. A forgalmi akadályt a 67-es jelű Tata - Környe csomópontban, vagy legkésőbb a 61-es jelű Tatabánya-Centrum csomópontban letérve az 1-es főúton lehet elkerülni. Az 58-as főúton, Harkánynál, a 28-as km-nél lévő körforgalomban baleset történt, a rendőrség irányítja a forgalmat. Az M5-ös autópálya Röszke felé vezető oldalán, Kecskemét elkerülő szakaszán korábban baleset történt, a sérült járművek már csak a leállósávot foglajlák el, de a torlódás még mindig több km-es a 78-as km-nél. Az ünnep előtti erős tranzitforgalom miatt az M1-es autópálya főváros felé vezető oldalán több szakaszon, így Mosonmagyaróvár, Lébény és Győr térségében, valamint Tatabánya és Biatorbágy közelében is lassulásra vagy kisebb torlódásra kell számítani. Az ünnepi kamiontilalom december 23-án, szombaton 22.00 órától, december 26-án, kedden 22.00 óráig lesz érvényben. Kérjük, fokozott figyelemmel és türelemmel vezessenek! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatóinak nemrég publikált tanulmányában – melyet a tudományterület legjobbjai közé tartozó Atmospheric Pollution Research szakfolyóiratban tettek közzé – 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait. Arra keresték a választ, milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat – beépített részek, parkok, vízfelületek – kiterjedése között. Kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféleképpen befolyásolja a por mennyiségét. Dr. Szilassi Péter egyetemi docens A hulladéklerakók, a bányák, építési területek egész éven át „termelői”, azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont ellenkező hatásúak, képesek megkötni a levegőben lebegő szemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét. – A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes „jó porfogóként” megköti a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül. A digitális térképek geoinformatikai elemzése alapján a szegedi kutatók kimutatták, hogy bizonyos területhasználati típusok, az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek”, egyes hónapokban csökkentik, más időszakokban növelik a városok porterhelését – hangsúlyozta Seyedehmehrmanzar Sohrab, a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének doktorandusz hallgatója. A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták az SZTE kutatói. – Korábbi publikációnkban már kimutattuk a vasúthálózat jótékony hatását a városi levegő minőségére. Legújabb eredményeink szerint a fűtési szezonban bizonyítottan tisztább a levegő, kevesebb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a bennünket is meglepőeredmény a közlekedő járművek menetszelével magyarázható – mondta Dr. Szilassi Péter, bizonyítva, hogy a földrajzosok is egészen közel tudnak kerülni a való élethez, a gyakorlathoz. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet egyetemi docense, hozzátette, télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja’ az út menti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén. Ezzel szemben a fűtési időszak végétől kezdődően megfordul a helyzet. Nyáron már – szinte kizárólagos szennyező forrásként – a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. Megállapították, hogy a közlekedési pályák aránya a fűtési szezonban negatív összefüggést mutat a porszennyezés havi átlagaival. A beépített területeken a gépjárművek „károkozása”, a közlekedési porszennyezés eltörpül a fűtéshez kapcsolódó porkibocsátás mellett. – Vannak a városokban úgynevezett ventillációs folyosók, (Pl. nagy forgalmú sugárutak), ahol a gépjárművek mozgása menetszelet generál, amit mi, földrajzosok másodlagos szélnek hívunk – mondja a docens, hozzátéve, az állandó légmozgás segíti a levegő tisztulását a közlekedési folyosók mentén. Minden városnak van speciális klímája, melegebb van a központban, mint a peremeken. – A melegebb levegő felfelé száll és a helyére a városperemek felől hidegebb levegő áramlik. Ezt hívják vidéki szélnek, ez is segíti a ventillációs folyosók, például a sugárutak menti légáramlásokat. Fontos, hogy a várostervezők hagyják szabadon ezeket a ventillációs folyosókat – avatott be a részletekbe Dr. Szilassi Péter. A docens azt is hangsúlyozta, hogy a helyesen beállított zöldhullám nagyon hasznos, mert egyrészt itt a legkedvezőbb a kibocsátás, másrészt a. Az egyenletes sebességgel haladó gépjárművek okozta állandó légáramlás segíti a tisztítani a levegőt. Fontos a jó zöldhullám. Fotó forrása: hirado.hu Az oktató azt is kiemelte, hogy a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől koratavaszig a növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron, egészen a betakarításig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatásúak a városkörnyéki területek levegőminőségére. – A 2023. márciusi, emlékezetes tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak – hangsúlyozta Dr. Szilassi Péter. Összegezve: minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve – lehetőleg villamos üzemű – közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál inkább javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a lakók egészségi állapota. A docens kiemelte és méltatta kollégája, Gál Tamás munkáját, aki mélyrehatóan foglalkozik a ventillációs folyosókkal, amihez Szeged kitűnő kutatási terep. Az árvíz utáni sugaras szerkezetű újjáépítés ugyanis nem csak a logisztikailag hasznos, de a levegőt is tisztítja. Szeged sugárutas városzerkezete csökkenti a porszennyezést - Veszélyessé vált a szálló por miatt a levegő minősége a Sajó völgyében - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előző napi méréseket ismertető térképének adataiból - írta december 18-án az MTI. A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A központ adatai szerint veszélyes a levegő minősége a Sajó völgyében Putnokon, Sajószentpéteren és Miskolcon, és egészségtelen Kazincbarcikán. A mérések adatai szerint egészségtelen volt a levegő minősége a Veszprém vármegyei Ajkán. Nyíregyházán, Hernádszurdokon és Kaposváron kifogásolt a levegő minősége, a többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Habár 2023-ban december 22. az év legrövidebb napja – mivel idén erre a dátumra esik a téli napforduló –, a Toyota Deutschland számára már 21-én elérkezett ez a pillanat. Ekkor kezdték meg ugyanis a vadonatúj Land Cruiser 250 németországi előértékesítését, azonban az év legfontosabb piaci eseménye rekord rövid idő alatt véget is ért. A regisztrációs weboldalon mindössze fél óra leforgása alatt elkapkodták a német piacra szánt összes autót, így a Toyotának nem maradt más választása, mint lezárni az internetes jelentkezési felületet. Ezzel párhuzamosan megnyitott egy várólistát a cég, amelyre a hoppon maradt érdeklődők feliratkozhatnak. Így esélyt kapnak arra, hogy amennyiben az előre lefoglalt autók bármelyikét nem venné át a megrendelő, mások előtt csaphassanak le a felszabaduló szabadidőjárműre. A legnagyobb európai piacra ezer darabot allokált a Toyota az új generációs Land Cruiserből. Ez azt jelenti, hogy december 21-én reggel 8 és fél 9 között nem egészen 2 másodpercenként futott be egy új előrendelés a cég központjába. Ez új rekord a cég történetében, az informatikai rendszer azonban bírta a rendkívüli terhelést, ami arra utal, hogy a Toyota számított arra, hogy szokatlanul nagy lesz az érdeklődés a modell iránt. Ez érthető, hiszen a Land Cruiser Prado (J150) leendő utódjával szemben magas elvárásokat támasztottak a fogyasztók, az augusztusban bemutatott J250-es modell pedig kivétel nélkül túlszárnyalta ezeket a várakozásokat. Formai szempontból a lehető legmodernebb hangvételben értelmezi újra a tradicionális értékeket. Akár a szögletes fényszóróval szerelt alapmodellt, akár a kereklámpás bevezető szériát nézzük, mindkettő a gyökerekhez nyúlik vissza, és egyértelműen a Prado-széria őse: a J70-es előtt tiszteleg, amely 1990-ben váltott lámpaformátumot. Műszakilag a Land Cruiser 250 az ultramodern globális GA-F platformra épül, amely a korábbinál 30 százalékkal merevebb karosszériaszerkezetet, ennek köszönhetően jobb terepalkalmasságot, fokozott biztonságot és kedvezőbb közúti vezethetőséget biztosít. Szintén ennek a platformnak a hozadéka a most először alkalmazott elektromos kormányrásegítés, ami egy sor fejlett vezetőtámogató technológia bevezetését tette lehetővé. Ez utóbbi téren általánosan sokat fejlődött a modell, amely így a márka személyautóiban megszokott balesetelkerülő biztonsági funkciókkal büszkélkedhet. Szintén személyautós minőségű a beltér kialakítása, az infotainment rendszer tudása és kezelőfelülete – a központi érintőképernyő 12,3 colos, ugyanakkora, mint a szintén teljesen digitális műszeregység –, ugyanakkor tudásával terepen is méltó marad elődeihez az új generációs Land Cruiser, köszönhetően az olyan rendszereknek, mint az elektronikus vezérlésű differenciálzár, az oldható első kanyarstabilizátor, a Crawl Control „terep-tempomat” vagy a jármű környezetét megjelenítő multi-terrain monitor. A Land Cruiser 250 világszerte számos különböző hajtáslánccal érhető el. Az Európai Unióban a 2,8 literes, 204 lóerős dízelmotorral, nyolcfokozatú automata sebességváltóval kerül forgalomba, az első példányok 2024 harmadik negyedévében kerülnek a vásárlókhoz. 2025-ben pedig megjelenik ugyanennek a hajtásláncnak a 48V-os mild hibrid változata a kínálatban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Átmeneti kisebb csapadékszünetet követően a déli órák körül záporos csapadék érkezik, amely mellett néhol kis eséllyel zivatarok is kipattanhatnak. A záporok, zivatarokat viharos szél és jégdara kísérheti - írja előrejelzésésben az Országos Meteorológiai Szolgálat. A folyamatosan aktuálizált figyelmeztetésről ide kattinva téjékozódhat. Az erős, viharos szél szokatlan feladatok elé állíthatja a járművezetőket. A meglepetésszerű széllökések hatását télen fokozza, hogy a sofőrök vizuálisan nehezebben észlelik a szelet, hiszen nincs lombozat a fákon, kevésbé látszik rajtuk a szél. Ráadásul a nedves környezet miatt porfelhőképződéssel sem jár a nagy légtömegek mozgása - írja a kreszvaltozas.hu. Az útra keresztirányú szél a járműveket letérítheti a követett nyomvonalról, és főként gyakorlatlan sofőrök nehezebben tudják visszaterelni az autót a kívánt irányba. Az oldalszélérzékenység létező fogalom a gépjárműgyártásban. Alapszabályként leírható, hogy minél nagyobb egy jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szélnyomásra. Különösen igaz ez a nagy oldalfelületet nyújtó furgonokra, teherautókra és buszokra. Ezek a járművek, mivel a gyártóik elsődleges célja a tervezéskor a minél nagyobb belső térkapacitás volt, meglehetősen meredek oldalfalakkal készülnek, kamionok esetén az egyszerű téglatest forma a leghatékonyabb. Erős szélben a felsorolt szélérzékeny járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük, előzéskor, kikerüléskor nem csak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést-, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról: és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet. A szélárnyék jelenségre nem csak nagyméretű járműveket előzve-, kikerülve kell felkészülniük az autósoknak. Tereptárgyak mellett elhaladva, ezek lehetnek nagyméretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát, szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozik. Nagy szélben kerülni kell a nagysebességű haladást is. Ha egy autó 100 km/óra sebességgel 50 km/óra sebességű szembeszelet kap, akkor a légerők úgy hatnak rá, mintha 150 km/h sebességgel haladna. A szél emelőereje különösen jól érvényesül például szembeszélben felüljáróról lefelé nagyobb sebességgel haladva, a kormányzás könnyű lesz, kicsit olyan, mintha felúszna az autó. Tehát erős szélben mérsékelt sebességgel kell haladni, ez abból a szempontból is előnyös, hogy a viharosan szeles időben a szél az útra sodorhat nem odavaló akadályokat, letörhet faágakat, amelyekre rá-, vagy nekihajtva a közlekedő balesetet szenvedhet - írja a kreszvaltozas.hu. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!