Összeütközött egy személyautó és egy HÉV-szerelvény Budapest X. kerületében, a Kerepesi úton. Az esethez a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra kell számítani.

Már meg sem tudom számolni, hányszor sóhajtottam fel az idén, hogy „Csak tavaszodna már ránk!” Belátom, hogy az elmúlt aszályos időszak után ez az esős most aranyat ér, mégis várom már, hogy teraszokon kávézhassak méghozzá pokrócok nélkül, lehetőleg ingujjban. A meleg beköszöntével újra reflektorfénybe kerülnek a klímák. Rettentő bosszantó, ha amikor tényleg kellene, nem indul a rendszer, ezt próbáljuk meg ma kiküszöbölni. Előbb-utóbb itt lesz A járművek légkondija nem csak a „30 fok plusszos” időben szükséges, hanem sok esetben már 24-25 foknál is be kell kapcsolni, mert az utastér a tűző napon átmelegedik, vagy menet közben dolgozik ránk az üvegház hatás. Persze ilyenkor még bőven ki lehet húzni leengedett ablakkal az utazást, de akkor meg bejön a por és a zaj. Mercedes-Benz GLC - Zero layer technológiás klímamenü Az Anyukám is érteni fogja rovat hasábjain sokszor foglalkoztunk már a klímák működésével, aki szeretné felfrissíteni az alapokat, az lapozzon vissza működési elveket és általános jó tanácsokat tartalmazó cikkünkhöz, haladóknak pedig az autóink hőháztartását tovább boncolgató írásunkat ajánljuk. Kezünk az AC gombra téved Akik nem ma kezdték, tudják, hogy a klímaberendezést nem csak nyáron lehet és kell használni. A hűtés mellett a légkondi ugyanis szárítja is a levegőt, így ősszel és télen is remek szolgálatot tud tenni, ha éppen belső párásodást tapasztalunk. Amúgy jót tesz a berendezésnek, ha nem áll 6-8 hónapig, ugyanis a klímakompresszorok kenését a hűtőközben elegyített olaj végzi. Ha a kenés elmarad és a felületek kiszáradnak, akkor pedig beállhat a kompresszor és el sem indul, a megoldás sajnos ilyenkor a csere. Ha nem indul Gáz van, ha nincs gáz! A klímarendszer egy zárt kör. A rendszer fel van töltve az előírt mennyiségű hűtőközeggel, amit a köznyelv klímagáznak nevez. Ideális esetben a gáz nem tud kiszökni a körből, de csak idő kérdése, hogy a rendszer tömítetlenné váljon. Egy ilyen rendszer számos helyen szivároghat. A klímának van külső és belső hőcserélője is. Mindkettő jó drága, de ha a belső hőcserélő szivárog, akkor az olyan szintű szétbontást igényel, amit a számlán az óradíjjal felszorozva látni hátborzongató. Ezen kívül csőkötéseknél is lehet szivárgás, ezek behatárolása szintén időigényes lehet. A videón egy Suzuki belső hőcserélőjének cseréje látható kb. 4-szeres gyorsításban, valaki olyantól, aki láthatóan tudja, hova kell nyúlni. Nem elég csak feltölteni A tömítetlenségeket nem úgy kell elképzelni, mint a lyukas nylonzacskót, amiből fél perc alatt kifolyik a víz. Alattomos, sunyi kis réseken távozik a gáz, ráadásul lassan. Nem mindegy az sem, hogy az előírt mennyiség mekkora hányada maradt még a rendszerben. Ha teljesen leürült, a klímarendszer tömítettségét ellenőrizni kell. Előfordulhat persze olyan kismértékű szivárgás, amit így sem lehet egyértelműen behatárolni, de az majd idővel biztosan jelentősebb lesz. Intermezzo Nem működő klíma esetén használtautó-vásárlásnál sem elégedhetünk meg egy olyan eladói válasszal, hogy „csak fel kell tölteni”. Ha ezt elfogadjuk és mégis valami nagyobb probléma van, akkor nagyon kellemetlen helyzetbe kerülünk és nem csak az utastér hőmérséklete miatt. Az ékszíj is fontos Jártamban-keltemben a kelleténél több autóban hallom visítani a hosszbordásszíjat. Ezzel a hibával elég sokáig el lehet járni, mármint fizikai értelemben, de tudni kell, hogy a légkondicionáló kompresszorát is ez a szíj hajtja meg a legtöbb autóban. Ha időnként meg-megnyekken a szíj, vagy azt látjuk, hogy már elöregedett, repedezett, akkor időben cseréltessük ki a szíjat és a tönkrement görgőket, mert ez is okozhatja azt, hogy a klíma nem kapcsol be. Lehet, hogy büdös is A működő légkondi a hideg levegővel áthűti a rendszer csöveit és a belső hőcserélőt. Leállítás után a meleg levegő párája kicsapódik ezeken a felületeken, ami remek táptalaj az amúgy mindenhol jelenlévő gombák és baktériumok számára. A TikTok-on méltán népszerűvé vált Plantprotecting Rita nevű növényorvos le is tesztelte mi lesz a klímából érkező levegőben lévő kórokozókból 4 nap alatt a keltető csészében. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. Ezek a gombák a szolgáltatóknál többféle módban elérhető fertőtlenítő eljárásokkal jól kezelhetők, úgyhogy, ha indítás után rendszeresen büdöset fúj a klímánk, érdemes elvégeztetni egy ilyen beavatkozást. Aki inkább a megelőzésben hisz, annak pedig javasoljuk, hogy érkezés előtt néhány perccel kapcsolja ki a kompresszort, hogy a csövek és hűtők ne álló helyzetben száradjanak. Időben kell cselekedni Mint ahogyan lakásklímást sem lehet találni az első hőhullám közepén, úgy az autóklímásokhoz is sorszámot kell tépni ilyenkor. Érdemes hát letesztelni a rendszert és hiba esetén még időben „orvoshoz” fordulni, hogy mire itt lesz a kánikula, mi már a kellemesen hűs autóban utazhassunk. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!

Tavaly a taxisokkal kötött KGFB-szerződések mintegy 80 százalékát adták át az úgynevezett „viszontbiztosítási poolba” (a biztosítótársaságok közös biztosítási alapba tömörülnek, és megosztják a számukra potenciálisan veszteséges ügyfelek KGFB-kockázatainak egy részét). Statisztikailag minden harmadik taxis jármű balesetet szenved Oroszországban. Az összes KGFB-szerződéshez viszonyítva a  viszontbiztosítási poolba átengedett szerződése aránya 2022-ben elérte a 13 százalékot. Jevgenyij Ufimcev, az orosz gépjármű-biztosítók szövetségének elnöke szerint a második helyen a taxik után a nyolcnál több férőhelyes autók állnak. Ezeket a járműveket gyakran ugyancsak személyszállításra használják. Az ilyen szerződések 64 százalékát adták át 2022-ben a viszontbiztosítási rendszerbe. A harmadik hely 44,3 százalékos aránnyal a motorkerékpárokék és segédmotoros kerékpároké. A negyedik helyen a 16 tonnás és annál kisebb tömegű tehergépkocsik állnak, az ő esetükben a viszontbiztosítási poolba átadott KGFB-szerződések 37,2 százalékos aránnyal szerepelnek. A legkisebb számban a magánszemélyek (10,9%) és a jogi személyek (8,1%) által személygépkocsikra kötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések kerülnek be a viszontbiztosítási rendszerbe.  

Adatokat kapni, például pillanatnyi helyzetünkről, autónk állapotáról mindenki szeret, de hidegrázást kap a gondolattól, hogy ki mindenki kaphat információkat rólunk. Akár tetszik, akár nem, a miniatűr érzékelők bevonultak mindennapjainkba. Akár húsz lehet belőlük egyetlen okostelefonban, sőt elektromos autóban akár több száz! A technika parányi „érzőidegeiből” egyedül a nemzetközi Bosch csoport naponta közel ötmillió, éves szinten mintegy másfél milliárd darabot gyárt, és folyamatosan dolgozik fejlesztésükön. Ez még csak a jelen, előrejelzések szerint 2030-ig megháromszorozódhat a félvezetők piaca. Korábban hozzászoktunk, hogy egyedül mi emberek, és magasabb rendű állatok vagyunk „érző lények”, míg a gépek nem érzékelik környezetüket, legfeljebb hatásokra reagálnak, például szigorú hidegben befagy egy motor hűtővize, vagy túlterheléstől eltörik a rugó vagy az alváz. Most már más a helyzet, eszközeink rengeteg paramétert figyelnek állandóan, és a beérkezett inputtól függően működnek. Ezáltal nagymértékben növelhetik komfortunkat, biztonságunkat, de kiszolgáltatottságunkat is nekik.   Az érzékelők egyre kisebbek, egyre gyorsabbak, és gyorsan szaporodnak. A járművekbe, fülhallgatókba beépített okosszenzorok után, a következő piaci robbanást az okosszemüvegek térnyerése hozhatja el. Várhatóan széles körben népszerűvé fog válni például, hogy vezetés közben a szenzorokkal felokosított pápaszem fejmozdulatainkat követve megmutatja a helyes útirányt vagy a veszélyes helyzeteket. Szinte ahhoz hasonlót várhatunk, mint a harci repülőgép és helikopter pilótája, akinek fegyverei, rakétái pontosan oda céloznak, ahová éppen néz, csak az indítógombot kell megnyomnia. Személyes kényelmünk és biztonságunk növelése mellett az új generációs szenzorok a kereskedelmi és üzleti világot is alaposan átalakíthatják. Automatizált óriásraktárak után jöhetnek az intelligens bevásárlókocsik, amelyek maguktól olvassák le a termékek vonalkódját, jelentősen felgyorsítva a bevásárlást. A Boschnál nemrég bemutatott légszennyezettség-mérő optikai szenzor pedig, ha beépül a hétköznapi mobileszközökbe, akár az ingatlanpiacot is feje tetejére állíthatja, mert bárki gombnyomásra elérheti a helyi légszennyezettségi adatokat, nincs többé suskus telek- és lakásvásárláskor… Az életmentésben és a katasztrófa-elhárításban is aktív szerep jut a legújabb szenzoroknak, hiszen az Egyesült Államokban a telefonokba épített légnyomásszenzorok adatai alapján a 911-es segélyvonalra érkező hívásokat fogadó diszpécserek nemcsak azt látják, honnan kérnek segélyt, hanem azt is, hogy melyik emeletről. Ez az információ nemcsak felhőkarcolóknál lehet életmentő, de akár egyszerű lakótelepeken is. Az egészségügy is több területen épít az érzékelők nyújtotta információkra. A vérnyomást, szívritmust mérő okosórák ma már hétköznapi megoldások, de talán kevesen hallottak a sebkötözéskor használt pólyákba integrált speciális szenzorokról, amelyek a pH-érték érzékelésével a sebgyógyulási folyamatokat is képesek követni. A jövő egyértelműen a kvantumszenzoroké, amelyek mérési pontossága ezerszerese a jelenleginek. Ez teszi majd lehetővé például, hogy idegrendszerünk működését is lekövessék, és a tudományos megismerés mellett akár komoly betegségek diagnózisát, célzott kezelését is támogassák. Az új típusú kvantumszenzorok apró méretüknél fogva akár testünkbe épített implantátumként is működhetnek. Az orvosi előnyök mellett azonban felmerül a dilemma, hogy ezt a futurisztikus lehetőséget a fejlődés új távlataként vagy inkább óvatossággal, távolságtartással fogadjuk-e. Hasonló kétkedést válhat ki sokszoros tapasztalatunk, hogy egy-egy autó valamelyik szenzora meghibásodik, „megkergül”, és fals információkat küld valamelyik számítógépbe, a több közül. Például elromlik a kipufogógáz összetételét érzékelő lambda-szonda, vagy leszakad vékony vezetéke, és a motorvezérlő egység letiltja a motor működését. Az apró hibát leszámítva tökéletes állapotú járművet lehet trélerrel bevinni a műhelybe, rengeteg időveszteség, költség és bosszúság árán. Mielőtt túlságosan borúlátók lennénk, gondoljuk át, mi mindent kaphatunk a kocsi apró „érzékszerveitől”. Mérik a külső hőmérsékletet, és üzenettel figyelmeztetnek jegesedés, csúszósság veszélyére. Figyelik a vezetőt, ha sokáig ül passzívan, riasztó jelzést kap, hogy elfáradt, ideje pihenni, meginni egy kávét. Újabban az autó figyeli teljes környezetét, felismeri és kijelzi az útjelző táblákat, jelzi, ha a sebességhez mérten túl kicsi a követési távolság, sőt önállóan lassít, fékez. Közben jeleket kap egy másik járműtől, hogy egyszerre érkezünk egy városi útkeresztezéshez, fel lehet készülni, hogy netán nem kapjuk meg az elsőbbséget, kivédhetjük a karambolt. És korunk egyik vezető fejlesztése, egyben vitatémája, az önvezető gépkocsi is tökéletesen rá van utalva sok-sok szenzorának kifogástalan működésére. Tehát összességében, túlnyomórészt, áldás a szenzorforradalom, de egyedi esetekben átok is lehet. Ez utóbbit valószínűleg ki lehet küszöbölni, vagy valószínűtlenné tenni, redundáns (többszörösen megismételt szerkezeti elemeket tartalmazó) rendszerekkel, illetve úgy programozva a számítógépeket, hogy ne vegyenek figyelembe hihetetlen információkat, például egy szakadt vezetékű lambda-szondáét. Minél több a mesterséges intelligencia eszközeinkben, autóinkban, annál fontosabb a tervezők természetes intelligenciája!