Az Eurocontrol legfrissebb jelentése szerint - amely az ősszel megjelent hétéves előrejelzés frissítése a 2023. tavaszi helyzettel - az európai légi járatok száma idén és jövőre már emelkedik, 2025 után pedig átlagosan évente 1,5 százalékos növekedése várható. A március 31-i helyzetet tartalmazó jelentésből kiderül, hogy a légi járatok számában tavaly továbbra is jelentős különbségeket könyveltek el az egyes európai országok. A 2019-es adatokhoz képes az uniós országok közül a legnagyobb visszaesést Litvánia (39 százalék), Észtország (38 százalék), Lettország (36 százalék) és Lengyelország (31 százalék) jelentette. Ez a mutató Magyarország esetében egy százalék az Eurocontrol szerint. A jelentésből kiderült továbbá, hogy a belföldi járatok átlagos számai továbbra is a pandémia előtti szint alatt vannak Európában. Az európai uniós tagországok között a belföldi járatszámok legjelentősebben Németországban és Litvániában estek vissza (mindkét ország esetében 38 százalékkal), Finnországban pedig 35 százalékkal csökkentek tavaly a világjárvány előtti szinthez képest. Magyarország 56 százalékos emelkedést ért el 2022-ben a belföldi járatok számának tekintetében ugyanebben az időszakban. Az Eurocontrol a visszaesést Franciaország és Ausztria esetében a rövid távú belföldi járatok betiltásának, valamint az utasok növekvő környezettudatosságának tulajdonította. Megjegyezték továbbá, hogy több ország, köztük Németország, Spanyolország és Ausztria csökkentette a vasúti viteldíjakat. Emellett egyes légitársaságok - például a holland KLM vagy a svájci Swiss - vasúti partnerségeket kötöttek, illetve a KLM és a Transavia emelte a jegyárakat. Megjegyezték továbbá, hogy a nemzetközi légi közlekedés Ukrajna esetében 90 százalékkal, az Ukrajnán belüli járatok száma pedig 87 százalékkal esett vissza az ország elleni orosz háború következtében.  

Az OPEC nem változtatott idei globális GDP-növekedési előrejelzésén, változatlanul 2,6 százalékot vár. A prognózis alapján az OECD növekedése 1,1 százalékos, az Egyesült Államoké 1,2 százalékos, az euróövezeté 0,8 százalékos lehet. Kínában 5,2 százalékos, Indiában 5,6 százalékos növekedést vár az OPEC. Az Egyesült Királyságban stagnálhat a gazdaság, Oroszországban pedig 0,5 százalékkal csökkenhet. Ezek a prognózisok mind megegyeznek az előző havi, márciusi jelzéssel. Az OPEC csak a japán GDP-növekedést módosította 0,2 százalékponttal lefelé 1,0 százalékos növekedésre. A tavalyi világgazdasági növekedést 3,3 százalékosra teszi az OPEC, ami 0,1 százalékpontos módosítás felfelé az előző havi előrejelzéshez képest. Az OPEC várakozásai szerint a világ olajkereslete napi 2,3 millió hordóval nőhet a tavalyihoz képest az idén, ami nagyjából az előző havival megegyező becslés. Az olajkereslet azonban az OECD országokban csökken, a világ többi részén emelkedik, de összességében a növekedés mértéke nem változik. A globális olajkereslet eszerint az idén napi 101,89 millió hordó lesz, a márciusi becslés napi 101,90 millió hordó volt. A kereslet-kínálat tekintetében napi 300 millió hordó volt a  többletkínálat az első negyedévben. A globális kereslet napi 101,55 millió hordó volt, az OPEC-en kívüli termelés napi 73,02 millió hordó volt, ami napi 28,53 millió hordós keresletet támasztott az OPEC-olaj iránt, az OPEC pedig napi 28,82 millió hordót termelt az első negyedévben. Márciusban napi 28,80 millió hordó, februárban napi 28,88 millió hordó volt az OPEC termelése. Az OPEC olajkosarának átlagos ára márciusban 78,45 dollár volt hordónként, 3,43 dollárral alacsonyabb a februári 81,88 dollárnál. A márciusig eltelt 12 hónap átlagára 80,56 dollár volt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Akár vidéken élünk, akár a fővárosban vagy a környékén, jó esély van arra, hogy az otthonunk és a munkahelyünk között minden nap hosszabb időt kell utazással, más néven ingázással töltenünk. De ha te nem is vagy ingázó, biztosan ismersz olyanokat, akik a közeli településről vagy a fővárosi agglomerációból utaznak be dolgozni jellemzően egy nagyobb városba, illetve Budapestre busszal, vonattal, kerékpárral vagy autóval. 18 millió régiók közötti ingázó az unióban Viszonylag sokan vannak azok is, akik nem csupán néhány tíz kilométert ingáznak, hanem a munkájuk miatt az ország egyes régiói között utaznak oda-vissza, nap mint nap. Az Európai Unió 220 millió 20-64 éves munkavállalója közül 18,3 millió ember – a foglalkoztatottak 8,3 százaléka – ingázott a lakóhelyétől eltérő régióba az országon belül 2018-ban. Nap mint nap rengetegen ingáznak Ez a regionális ingázás Belgiumban és az Egyesült Királyságban volt a legjellemzőbb, ahol a foglalkoztatottak több mint egyötöde (21 százaléka) ingázott egy másik régióba, a két országot Hollandia követte (17 százalék). Az ingázás szintén viszonylag gyakori volt Dániában, Németországban, Litvániában, Magyarországon és Ausztriában, ahol a foglalkoztatottak mintegy 10 százaléka ingázott két régió között. Minden harmadik magyar munkavállaló ingázik A régiók közötti napi szintű utazgatás, azonban csak az ingázás egyik szelete. A legutóbbi részletes adatok szerint Magyarországon csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen – olvasható a Lechner Tudásközpont oldalán. Ez azt jelenti, hogy a hazai foglalkoztatottak több mint egyharmada, 34 százalék volt ingázó. Ebbe a körbe tartoznak a más belföldi településre vagy külföldre ingázók és azok is, akik változó településeken végezték munkájukat. Budapestre több mint kétezer településről járnak dolgozni A legtöbben (78 681 fő) Budapestről indultak reggelente másik településre, fővárosunkat Érd és Dunakeszi követte 17 321, illetve 12 226 elingázóval. Az ország ingázóinak közel 17 százalékát fogadó főváros után a 174 járásközpontunk közül Székesfehérvárra jártak a legtöbben dolgozni, összesen 30 829 fő. Fejér megye székhelyét Győr követi 30 281 odaingázóval, majd Miskolc következik, amely 25 704 más településről érkezőnek biztosított munkahelyet. Budapestre 2 087 településről járnak dolgozni A fővárosiak összesen 156 különböző járásközpontba jártak dolgozni. Budapestet követi Debrecen (94), Miskolc (90) és Szeged (82), és elmondható, hogy az első 15 helyen kizárólag megyei jogú városokat találunk. Egy településről átlagosan 9 járásközpontba történt ingázás. Ha megfordítjuk a kérdést és azt szeretnénk tudni, hogy hova ingáztak a legtöbb helyről, akkor szintén Budapest büszkélkedhet a legnagyobb értékkel. 2 087 településről jártak a fővárosba dolgozni, ez a településállomány 66 százalékát jelentette. A járásközpontokon belül a sorban következő Győr (761), Zalaegerszeg (680), illetve Pécs (588) volt, ami részben abból adódhat, hogy mindhárman egy-egy aprófalvas térség központjai. A járásközpontok közül Sarkad fogad a legkevesebb helyről, 25 településről munkavállalókat. Stresszes, de segít átkapcsolni A számok után lássuk az ingázás előnyeit és hátrányait. Kutatásokból kiderült, hogy az ingázás összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, az elhízással, az általánosan rosszabb közérzettel, a gyengébb fittséggel, valamint egyéb egészségügyi problémákkal, nem beszélve a közlekedéssel járó stresszről.  A koronavírus-járvány miatt a munkahelyre való utazgatás alapjaiban megváltozott; akinek olyan feladata volt, hogy erre volt lehetősége, az hetekig-hónapokig be sem járt a munkahelyére, azaz egyáltalán nem kellett ingáznia. Sőt, a cégek jó része a járvány lecsengése után sem tért vissza a korábbi munkarendhez, hanem úgynevezett hibrid munkavégzést vezetett be, vagyis kombinálták a munkahelyen, illetve a távoli, külső helyszínen – jellemzően otthon – végzett munkát. Bár erről a jelentős változásról még nem jelentek meg a friss adatok, az borítékolható, hogy ma már sokkal kevesebben ingáznak mind Magyarországon, mind a nagyvilágban.  Az ingázás lehetőséget ad a munka és az otthon közötti „mentális átállásra” Bár azt gondolhatnánk, hogy a ritkább munkába járást, azaz a kevesebb ingázást az emberek pozitívan élték meg, ez egyáltalán nincs így. Többen arról számoltak be, hogy hiányérzetük lett, miután nem kellett ingázniuk. És itt nem csak a megszokásról van szó. Amerikai kutatók a munka és a magánélet közötti viszonyokat elemezték, és arra jutottak, hogy az ingázás egy olyan idő, amikor sem a munkahelyi, sem az otthoni szerepeknek nem kell megfelelnünk. Ez lehetőséget ad a mentális átállásra, amely nélkül elmosódnak a szerepek, és stresszhez vezethet.  A vizsgálatban részt vevő ingázók többsége arról számolt be, hogy az utazás idejét arra használták, hogy helyre tegyék magukban a munkahelyi problémákat, és átváltsanak az otthoni szerepkörbe. Ez az eredmény azért is fontos, mert azt sugallja, hogy aki otthon, home office-ban dolgozik, annak is szüksége lehet egy hasonló „átkapcsolási” időre, ami biztosítja a munka és az otthon, a család közötti átmenetet. Ilyen lehet például, ha a munkanap kezdetén és végén sétálunk 10-15 percet, amivel nemcsak a lelkünknek, hanem a testünknek is jót teszünk.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Az év első három hónapjában 503 ezer autót értékesített a Mercedes-Benz Cars, 3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Mercedes-Benz márkának a kiemelten luxus szegmense, az AMG, a G-osztály és a Maybach 18 százalékos növekedést ért 91,8 ezer autó értékesítésével. Az akkumulátoros hajtású elektromos autók (BEV) értékesítése a csoportnál 89 százalékkal emelkedett 51,6 ezerre, ami a teljes értékesítés közel tíz százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. A hibrideket is beleszámítva az első negyedévben minden negyedik eladott autó elektromos, vagy valamilyen formában elektromosított modell volt. A Mercedes-Benz Passenger Cars (a smart nélkül) BEV eladása 119 százalékkal nőtt. A BEV-eladások az Egyesült Államokban 327 százalékkal, Európában 41 százalékkal nőttek. A legnagyobb növekedés az európai piacokon volt, ahol 8 százalékkal több, 163,9 ezer autót értékesített a Mercedes-Benz, ezen belül Spanyolországban 28 százalékos, Olaszországban 22 százalékos, Németországban pedig 21 százalékos (60,5 ezerre) volt a növekedés. A prémium márkák eladása Európában 46 százalékkal nőtt, a BEV modellek eladása 41 százalékkal emelkedett és a teljes értékesítés 17 százalékát adta. Ázsiában éves bázison 3 százalékkal nőttek az eladások 247,7 ezerre az első negyedévben. A prémium márkákból Kínában 20,5 ezret értékesítettek, egy százalékkal többet mint egy évvel korábban. Kínában az E-osztály volt a legnépszerűbb 48,7 ezer értékesítéssel, 11 százalékos éves növekedéssel. Kínában összesen 191 ezer autót értékesítettek, 3 százalékos növekedéssel. Indiában 17 százalékkal, Malajziában 53 százalékkal növelte eladásait a Mercedes-Benz. Észak-Amerikában alig változtak az eladások, egy százalékkal nőttek 75,1 ezerre. Az Egyesült Államokban 64,5 ezer autót értékesített a Mercedes-Benz gyakorlatilag az egy évvel korábbival megegyező mennyiséget, de ezen belül a BEV-eladások 327 százalékkal nőttek és 14 százalékát adták a teljes forgalomnak. A prémium márkák eladása az Egyesült Államokban 29 százalékkal nőtt 27,9 ezerre, ami 43 százalékos részesedésnek felel meg az eladásokban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!